
Sok helyütt, főleg Amerikában és Szibériában az emberi nem őseként, ősszülőként tisztelték. Indián törzsek szerint a medve és a farkas az ősi természet utolsó megmaradt szimbóluma.
Az észak-nyugati partvidék indiánjai szerint egy mondabeli nő a medveistenhez ment feleségül. Tőlük származott a ’medvék népe’.
Szibériai mondák szerint az ember félig medve, félig ember elődöktől származik. Obi-ugoroknál és egyes indián törzseknél mai napig dívik a medvekultusz. Az elejtett medvét megnyúzták, kitömték, feldíszítve megvendégelték. Lényege, hogy kiengeszteljék, amiért meg kellett ölniük. A fiatal fiúk felnőtté avatásában a medveszellem főszerepet játszott. A medve az erdő ura, hatalmában áll a sebek gyógyítása. Ezért a sebeket őseink medvezsírral kenegették.
Az ősi Kínában férfias szimbólum, az erő megtestesítője. Ha valaki medvével álmodott, azt fiú születése előjelének tekintették. A kínai mesékben egyébként ugyanazt a szerepet játssza, mint a mieinkben a „gonosz farkas”.
A hatalom állatjelképeként elsősorban a kelták és a germánok tisztelték a medvét.
A medve Holdszimbólum is, ennek révén összeköttetésben áll az ember tudatalatti és tudattalan rétegeivel. Diána istennő, a Hold istene is kapcsolatban áll a medvével. Diána ősi itáliai holdistennő, a vadon természet, az erdők védője, aki pártfogolta a szaporodást, és a vadászatot. A görög Artemisznek felel meg. (Az ő nevében is fellelhető az artos-szó, mint Artúr királynál.
A vadászat görög istennőjét, Artemiszt néha medvékkel ábrázolták, és Brauróneia papnőit pedig „nősténymedvé”-nek nevezték. Az egyik görög mítosz az árkádiai királylányról, Kallisztóról – „a legszebb” helyi erdőistennőről – szól, aki Artemisz kíséretéhez tartozott, és miután Zeusztól teherbe esett, úrnője medvévé változtatta. Ember-fiút, Arkaszt hozta világra. Zeusz mindkettőt csillagkép alakjában az égre helyezte. Zeusz felesége Héra, Kallisztót az északi pólus soha le nem nyugvó csillagai közé száműzte, - mint „Ursa Maior” Nagymedvét – Arkasz, a fiú, pedig mint Ökörhajcsár csillagkép lett örök életű.
A Nagymedve egyik - hét csillagból álló - része a Göncölszekér, összefüggésbe hozható az isteni fény hét sugarával. Az ősi magyar mitológia szerint a szekeret egy Göncöl nevű tudós táltos találta fel, akiről azt tartják, hogy az égben tűnt el. A Nagymedvét ezért hívjuk Göncöl-szekérnek. Elterjedt hiedelem szerint e csillagképben lakoznak a holtak halhatatlan lelkei.
A csillagkép neve Közép-Amerikában ’Hunrakant’, „egylábú ember”, ebből ered a hurrikán, orkán elnevezés, mert erős viharok vannak a térségben, amikor eltűnik az égről.
Az indiai mitológiában a Nagymedve csillagkép hét csillaga, a „Hét Bölccsel”, más vonatkozásban pedig a Nap szekerét húzó hét lóval áll összefüggésben.
Mint alkímiai szimbólum a medve az ősanyagot jelképezi.
A ’Medvekút’, ’Medveforrás’ helyek a legenda szerint különös erővel bírnak. A belőlük ivó ember medvévé tud változni.
A medve ’Bär’ Berlin névadó állata, és Bern város neve is tőle ered. Oroszország szimbólumállata.
Forrás: részlet,Temesvári G.Állatok a mitológiában,
A MITIKUS MEDVE - A FÖLD SZÍVCSAKRÁJÁNAK VÉDELMEZŐJE.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése