Ezen a napon - Reményik Sándor

Idővel

Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,
Mi áldjuk balzsamosztó, lágy kezed,
Te tudod: az örök seb mese csak,
Egy seb ha nyílik, a másik heged,
Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,

A perced ír, az órád irgalom,
Az éveid csupa szent sebkötések,
Vezess, vezess, mi követünk vakon.
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
Enyhébb a naptűz, áttetszőbb az ég,
Egyre halkulóbb, estelibb a táj
És révedezőbbek a jegenyék,
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
Suhanó pici békeangyalok
Nyújtják ki felénk apró árny-kezük:
Úgy múlik lassan minden fájdalom.
Ahogy az élet elmúlik velük.

 A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, verseit számos nyelvre lefordították.


 Kolozsváron született, és 51 éves korában 1941. október 24-én  ugyanitt halt meg. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Temetésekor Bánffy Miklós  mondta a sírnál: „mindenütt ott lesz, és örökké, ahol él, küzd és szenved a magyar.”
 

Az origami

 

Október 24. az origami világnapja

Nem tudjuk biztosan, hogy honnan ered az origami. Sokan egy téves következtetés eredményeképp azt állítják, hogy az origami Kínából ered. A papírt kb. 2000 évvel ezelőtt találták fel Kínában, ez az esemény azonban nem indukálja egyértelműen az origami feltalálását. Tény, hogy a papír később Japánba is eljutott, de ott sem jelent meg egyből a ma ismert origami.

Sokak szerint Japánban  a Heian-korban (794-1185) kezdtek origamizni. Ekkoriban már hallani lehetett olyan mesékről, hogy egy ember papírból madarat formázott, másvalaki pedig egy papírból készült békát varázsolt nővé. Fontos azonban megjegyezni, hogy a "formázás" nem egyenlő a papírhajtogatással. Lehet, hogy gyűréssel, vagy vágással alakították ki a figurákat. 

A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku versében írt arról, hogy esküvők és egyéb szertartások alkalmával papírból készült origami madarakat használtak dekorációnak. Egyes szamuráj családok régi írásai közt fellelhetők bizonyos szabályok arra vonatkozóan, hogy a szertartások alkalmával milyen figurákat és hogyan kell elkészíteni.

1797-ben jelent meg az első nyomtatott origami könyv. Szerzője Akiszato Magakidzsima, a "Szenbacura orikatacsi", azaz "Az ezer daru hajtogatása" címet adta neki.

Mire jó az origami?

Az origami óvodai oktatása nem véletlen, hanem tudatos és megfontolt tevékenység, ugyanis a papírhajtogatás nagyban fejleszti a térérzéket. A térérzék születésünkkor a legerősebb, majd idővel eltompul, ha nem fejlesztjük. Ez a magyarázata annak, hogy a fiatal gyermekek könnyebben képesek egy figurát meghajtogatni, mint az idősebbek. Fontos tehát már az óvodákban oktatni az origamit, mert amellett, hogy a gyermeket elfoglalja, játszva fejleszti a térérzékét és a vizuális készségeit.
Sok embernek nehézséget jelent az origami elsajátítása, pontosan a vizuális készség hiánya miatt. Nehézségek még egy átlagos vizuális képességgel megáldott embernél is gyakran adódnak. Rengeteg segítséget jelent a multimédia (képek, hangol, videók, leírások) alkalmazása, mely napjaink technológiai hátterével megvalósítható, így azt mondhatni, hogy a tendencia még ha lassan is, de javul.

Összességében elmondható, hogy az origami elsajátításában előnyt élveznek a fiatal gyermekek, mert ők ekkor a legfogékonyabbak a vizuális agytornával szemben, illetve statisztikailag a balkezesek, mivel a vizuális központ a jobbféltekében található.

Az origamira sokáig egyszerű játékként tekintettek, azonban az utóbbi időkben a tudomány is egyre intenzívebben alkalmazza, felismerve a benne rejlő lehetőségeket.
Egy kutatócsoport pl. az origami alapjait tanulmányozva és felhasználva próbál egy olyan házat konstruálni, melynek falai földrengés esetén az origami szabályainak megfelelően deformálódnak, ezzel elérve egy flexibilis, ámde rendkívül stabil és biztonságos formát.
Az autóiparban is felfigyeltek az origamira. Újabban próbálnak origami hajtogatási szabályok alapján megtervezni egy gépkocsi vázat, hogy egy estleges ütközéskor a váz origami figuraként hajtogatódjon össze lehetőleg  úgy, hogy a legtöbb ütközési energiát nyelje el, növelve ezáltal a gépkocsi utasainak túlélési esélyeit.
Az űrkutatásban is hódít az origami. Egy robotgép, vagy műhold fellövésekor nagyon fontos, hogy az adott gépezet a lehető legkisebb helyet foglalja el, majd célját elérve kihajtogassa magát. A NASA előszeretettel alkalmaz origamis trükköket e cél érdekében. 

forrás: OpenOrigami.net

Vers vasárnapra

Aranyosi Ervin: Színes cseppek…

 

Pár csepp sárga, pár csepp piros,
csepegteti szerte-széjjel.
Színnel telik a “papiros”,
ahogy fest a lenge széllel.
A nyár zöldjét felcserélte,
itt az őszi új ruhája.
Csak az ősz napjait élte,
s benne búja és a bája.

Rejtélyes kísértethajó

A MARY CELESTE REJTÉLYE:

Minden idők leghíresebb kísértethajója a Mary Celeste.Amikor megtalálták,az Atlanti-óceánon hánykolódott,életnek semmi jelét nem mutatta.


  A Mary Celeste egy négyszögletes vitorlájú brigantin,1872 november 4-én ,a New York-i East Riverről indult az olaszországi Genova felé,nyers alkoholt szállítva.Fedélzetén volt a 37 éves amerikai kapitánya,Benjamin Spooner Briggs,első tisztje Albert Richardson és hét tagu legénysége.Az alsó fedélzeten tartózkodott még a kapitány felesége,Sarah és két éves kislánya Sophia.November 24-én Briggs bejegyezte a hajónaplóba,hogy meglátta az Azori-szigeteket.Az időjárás viharos volt,ezért néhány vitorlát be kellett vonni.November 25-én a hajó helyzetének meghatározása szerepelt a hajónaplóban.Ez volt az utolsó bejegyzés.Tiz nappal később a Dei Gratia britt brigantin vette észre a céltalanul sodródó Mary Celeste-et.David Moorehous kapitány csónakot küldött annak kiderítésére,hogy mi történt a másik hajón.A csónakkal átküldött három ember egyetlen élő vagy halott embert sem gyereket nem talált a hajón.A kapitány kabinjában állt Mrs.Briggs paliszanderfából készült harmóniuma,rajta egy kottával,mintha valaki egy darab lejátszása közben hagyta volna ott a hangszert.A varrógép az asztalon állt.A kis Sophia játékait gondosan elrakták.A legénység szálláshelyén kiteregetett ruhák lógtak a szárítókötélen.Ruhák hevertek a priccsen,szárazon és összehajtogatva.A hajó konyhájában megtörténtek a reggeli előkészületei,de még csak a terítékek fele volt az asztalokra kirakva.Moorehouse kapitány vontatni kezdte a Mary Celese-et.Gibraltár felé tartva,a kapitánynak volt ideje arra,hogy a rejtélyen töprengjen.Különböző elméleteket gyártott a Mary Celeste titkára,de mindegyikre talált ellen érvet is.A kapitány első érve az volt,hogy vihar során hagyták el a hajót.De akkor hogyan lehetett a töretlen tányérok és dísztárgyak mellett még egy nyitott üvegecske is tele köhögés elleni sziruppal a kapitány kabinjában?Talán lázadás történt?Semmilyen küzdelemre utaló jelet nem találtak.A lázadók akkor miért hagyták el a hajót áldozataikkal együtt?Talán túl sok víz szivárgott a hajóba?A rakodótérben három lábnyi víz állt,de ez normális mennyiség tíz nap alatt egy régi faácsolatú hajó esetében.Kilenc alkoholos hordót találtak érintetlenül,a tizediket csapra verték.Lehet,hogy a legénység tivornyába kezdett?Semmi sem utalt erre,a fedélközben teljes rend uralkodott.Pánikra vagy rémületre semmilyen jel nem utalt.Briggs kapitány egyik utolsó cselekedete az volt,hogy főtt tojásának a tetejét levágta,de tányérján érintetlenül hagyta.Mind közül a legrejtélyesebb kérdés,hogy hogyan lehetséges hogy a Mary Celeste 5 napon át és tíz mérföldön keresztül megtartotta eredeti útvonalát?Amikor a Dei Gratia találkozott a rejtélyes hajóval,Moorehous kapitány balcsapáson vitorlázott.A Mary Celeste-et pedig jobbról érte a szél.Elképzelhetetlen,hogyan tarthatta az útvonalat a rejtélyes hajó,ha vitorlái ebben a helyzetben álltak.A hajónapló utolsó bejegyzése óta valakinek több napon keresztül a hajón kellett tartózkodnia.Moorehouse kapitány december 13-án vontatta be a Mary Celeste-et Gibraltár kikötőjébe.Az eredménytelen nyilvános vizsgálat után ő és emberei megkapták a megérdemelt mentési jutalmat.

A hajót rendbe hozták és eladták,de a balsors tovább üldözte.A tengerészek nem akartak rajta utazni,mivel úgy hitték,hogy a hajó el van átkozva.A Mary Celeste tizenhétszer cseréltgazdát,majd végül 1884-ben Haiti közelében korallzátonyra futott és elsüllyedt.

"2002-ben aztán egy dokumentumfilmes, Anne MacGregor kezdett újra nyomozásba: megvizsgálta az elérhető dokumentumokat, interjúkat készített a legénység leszármazottaival, korabeli időjárási adatokat elemzett. Végül 2007-ben, A Mary Celeste igaz története című filmben mutatta be, mire jutott.

MacGregor először elkezdte kizárni, mi nem történt a sok köztudatban keringő teória közül:

• tengeri szörnyek okozták a vesztét (ugyan már);
• kalózok támadták meg (nem hiányzott a fedélzetről semmilyen érték);
• a részeg legénység fellázadt (nem utal erre semmi);
• berobbant néhány alkoholos hordó (nem volt robbanásra utaló jel, és a kilenc üres hordó pont az volt, amelyek más anyagból készültek, ezért könnyebben szivárogtak);
• gyilkos tengerészek (kettőjüknek ugyan hiányzott a felszerelése, de nem azért, mert mindenkit kinyírtak és leléptek, hanem mert már korábban elvesztették).

A legvalószínűbb, hogy a legénység egyszerűen elhagyta a hajót. Az viszont elég valószínűtlen, hogy a kapitány a nyílt tengeren adott volna erre parancsot, pláne, hogy a hajó még a megtalálásakor is működőképes volt. Hogy be tudja lőni, hol váltak meg a hajótól, MacGregor felkért egy szakértőt, hogy a korabeli körülmények és a hajónapló alapján segítsen rekonstruálni a hajó utolsó napjainak útvonalát.
A napló szerint a Mary Celeste november 25-én tíz kilométerre megközelítette az Azori-szigetekhez tartozó Santa Mariát. A klímaváltozás kutatásához használt adatbázisokból MacGregorék előbányászták az akkori időjárásra, vízhőmérsékletre és szélirányra vonatkozó adatokat, és kimutatták, hogy a hajó könnyedén elsodródhatott teljesen magától az utolsó naplóbejegyzés helyétől a megtalálás helyéig a két esemény között eltelt idő alatt. Az pedig már sokkal valószínűbb, hogy ha a kapitány elrendelte a hajó elhagyását, azt akkor tette, amikor látótávolságon belül volt a szárazföld, nem pedig a semmi közepén. Na de miért rendelhette el egyáltalán?

Mint kiderült, a Mary Celeste az előző útján szenet szállított, illetve a hajót nem sokkal korábban felújították. A szénpor és az építési törmelék eltömíthette a hajó egyik szivattyúját, amit alátámaszt, hogy a mentőcsapat erre szétszerelve talált rá. A szivattyú nélkül viszont a kapitány nem tudta megítélni a megpakolt hajóról, hogy mennyi tengervíz jutott a hajótestbe a mostoha időjárási körülmények közepette – vagyis nem lehetett biztos benne, hogy el fognak-e süllyedni. Így amikor szárazföld közelébe értek, észszerű magyarázatnak tűnik, hogy a legénység, a családja és a maga életét mentendő, kiadta a parancsot a hajó elhagyására. Pláne, hogy a napló vizsgálatából az is kiderült, hogy elszámolhatta magát, és három nappal később láthatták meg végre a szigetet, mint amire számítottak.
Mindez persze nem kőbe vésett tény, hiszen sok idő telt el azóta, és kevés információ maradt fenn az esetről, de ezek alapján a fenti a legvalószínűbb és leghihetőbb magyarázat a hajó titokzatos elnéptelenedésére. Hogy aztán mi történhetett magával a legénységgel, miután mentőcsónakba szálltak, végképp rejtély, és könnyen lehet, hogy már örökre az is marad."
"Bolcsó Dániel Index-Blogok" - részlet
 

Ezen a napon történt - Krúdy Gyula

1878. október 21-én született Krúdy Gyula..

 Különös, a magyar irodalomban egyedülálló művészet a Krúdy Gyuláé.

 
Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.  . Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan

 Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan   “…és az ifjúságot ezentúl arra oktatja Szindbád, hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat,mint furcsa, gyenge, sokszor kifosztott, megcsalt, megkínzott lényeket… Mily meghatók ők, hogy bármennyit csalódtak, bármennyit sírtak, keseregtek: életük végéig sohasem tudnak máson odaadó komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik minden: levegőjük, szomjúságuk, csodálkozásuk. Mintha egy létező, megfogható valami volna a szerelem, úgy beszélgetnek róla…

1911-ben jelenik meg a Szindbád, két évre rá A vörös postakocsi. Ezzel Krúdy úgymond feljut a Parnasszusra. Elismert író lett, gyönyörű és rengeteg hasonlata megdobogtatta a női szíveket, amúgy is vonzó külsejű férfi volt,de írósága még vonzóbbá tette… Így hát szerette ő maga is az életet, a nőket, akárcsak híres főhőse, Szindbád…Már a korai kritikák is Krúdy alakmását ismerték föl Szindbádban, és a magányos, szerelmi hódításokban élete értelmét kereső lovag több mint húsz éven át lett vissza-visszatérő hőse Krúdy novelláinak.      Szindbád életének lényege a szerelmi kaland, egy nagy kalandor, valójában az élet gyötrelmeitől távol akarja tartani magát… Számára a hódítás a fontos, s nem a folytatás… miután megkapja, amire vágyik, diszkréten továbbáll többnyire…      Érdekes, hogy élete a halálban is folytatódik, ugyanazt folytatja, víziószerű, túlvilági kalandokban… majd lassan-lassan ő is megöregszik, és már nem az a hős hódító… mégis, visszaemlékezve életére, és felkeresve rég elmúlt szerelmeket, utazása ráébreszti, hogy semmi nem is volt olyan szép, mint az emlékeiben, de arra is rájön, hogy egyetlen nő sem felejtette el…     "

     

Elõször is jó tudni: "nincsen rossz álom" -- mondja Krúdy Gyula. "Mert, amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen õk már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelent egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön."

Az Álmoskönyv Krúdy legkedvesebb mûvei közé tartozott. Bár csak egy részét írta -- az anyag jó részét gyûjtötte -- mégis jellegzetes Krúdy-mû jött létre ezáltal. Úgy érdemes olvasni ezeket az álomleírásokat, mint egy-egy szürrealista verset: gyönyörködni az ötletekben, megmosolyogni szellemi bukfenceit, de nem szabad túlságosan komolyan venni.

Idézetek:

""Az élet egy befejezett, kész feladat, amelynek elviselésétől senki sem kíván idő előtt megszabadulni. Végigélik az emberek az életüket, mint az esztendő különböző évszakai tökéletes bizonysággal következnek. Mindenkinek van tavasza, piros nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz. Vannak fiatal napok, vannak öreg napok, jönnek és mennek ködök, szomorgó esők, májusok, novemberek, jó és rossz kedvek, ájtatosságok és káromkodások, betegségek és ropogó egészségek. Senki sem csodálkozik az életen, amint nem lep meg különösebben a tavasz áhítatos napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az, akinek nem tetszik, hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója alatt, az örökös némaságban, az emberhangtalan magányban.

Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."

A magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja Balassi Bálint

Balassi Bálint Zólyom várában (Szlovákia) született 1554. október  20-án, arisztokrata családban. Nevelője Bornemissza Péter volt, akitől kiváló nevelést kapott, művelt emberré vált, ezt bizonyítja, hogy nyolc nyelven beszélt. Tanulmányait Nürnbergben folytatta, de megfordult német egyetemen, sőt még Padovában is.
Édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, így a család Lengyelországba menekült. Apja, hogy bizonyítsa a bécsi udvarnak hűségét, fiát Báthory István, erdélyi fejedelem ellen küldte. Itt ugyan fogságba esett, de a körülmények ellenére kiválóan érezte magát az olasz műveltségű udvarban. A Habsburg udvar nagyon rossz szemmel nézte, s engesztelésükre, s főleg, hogy családját mentse visszatért Magyarországra. Édesapja ekkor már halott, ám a végzet ekkor hozta össze Losonczy Annával (akit verseiben Júliának nevezett). Igaz kapcsolatuk hat évig tartott, de szerelmük csak pár hónapig volt felhőtlen. Ez a sokévi, néha már reménytelen szerelem ihlette verseit, melyek az első magyar lírikussá tették.
Anyagi nehézségei miatt érdekházasságra kényszerült unokatestvérével, Dobó Krisztinával. A frigy maga után vonta a felségárulás vádját, s hiába tért át a katolikus hitre házasságát érvénytelenítették. Elvesztve ezt a reménysugarat is, a társadalmi ranglétrán egyre mélyebbre csúszva még időközben özveggyé vált „Júliája” is kikosarazta.
Nem maradt más választása, így a katonai szolgálatba menekült. A bujdosó Balassi barátjánál, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, amikor megismerte a házigazda feleségével, Szárkándi Annával, Céliával. Otthagyva szerelmes verseinek tárgyát, hazatért, ahol is elhatározta, hogy hírnevét visszaszerzi a csatatéren. Ám Esztergom ostrománál terve meghiúsult, s egy golyó vetett véget életének./1594. május 30/


Szerelmes versei: 

Művei három témakörbe oszthatóak a szerelem, vitézi élet és az Istenes versek. Szerelmi költészete három nő alakja köré csoportosul.

Verseinek címzettjei Losonczy Anna (Júlia), Szárkáni Anna (Célia), és Fulvia, kinek kiléte a mai napig ismeretlen. Feleségének egyetlen verset sem írt, holott egyedül hozzá tartozott igazán.
Balassi a szerelmet az élet legfontosabb dolgának tartotta. Versei középpontjában az imádott nő alakja állt. Valóságos nők hatottak rá, de verseiben nem rendelkeznek a hölgyek egyedi vonásokkal, csakis a szerző érzelmeiből utalhatunk arra, kihez is szólnak vesei. Júlia is eszményképpé válik, a szépsége, a beteljesülő boldogság az idő folyamán egyre elérhetetlenebbé válik.

Júlia:
Júlia verseit, Petrarca mintájára ciklusba gyűjtötte, témájuk az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. A versek stílusa, tökéletes ritmikája, az újszerű strófaszerkezete (Balassi-strófa), reneszánsz kompozíciója ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. A Júlia-versek születését kezdetben még egy-egy életrajzi vonatkozású elem motiválta, de a későbbiekben már kizárólag érzelmeinek kifejezése volt a cél. A legtöbb udvarló vers nem életrajzi vonatkozású, hanem tudós poézis. Egyetlen célja velük Balassinak Júlia meghódítása volt.
A Júlia-ciklus legismertebb darabja „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” c. mű. A verset egy váratlan találkozás ihlette egy kapualjban, az egész vers elragadott, ujjongó bókok sora. Az első versszak egy boldog felkiáltás, Júliát meglátva első gondolata az, hogy nélküle nem tud élni, s csak ezután köszönti a kornak megfelelően: „egészséggel”.


Célia:
Szerelmes verseinek másik ihletője Szárkándi Anna, akit Dembróban ismert meg Wesselényi Ferenc feleségeként. A műveiben csak Céliaként emlegetett nő iránti szerelme már nem annyira indulatos, érzelmei sokkal higgadtabbak, mint Júlia iránt. Ezek a versek sokkal kimunkáltabbak, játékos könnyedség jellemzi őket.

Fulvia:
A Fulviához írt versek száma a legkevesebb, egy rövid epigramma mégis őrzi nevét: „Lettovább Júliát, s letinkább Céliát ez ideig szerettem,
Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.”

  Kora egyik legműveltebb embere volt. Nyolc idegen nyelven beszélt, fordította a klasszikusok és az újlatin költők műveit. Irodalmi munkásságával a legnagyobbat alkotta a magyar humanizmusban. 

Ehető virágok

Az ehető virágok  nemcsak a szájnak, hanem a szemnek is ingerei. Gyönyörű látványt nyújt egy rózsa, egy levendula vagy akár egy pitypang a tányérunkon, vagy a poharunkban. Ezek kerülhetnek szószokba, édességekbe vagy akár az italokba is. Készíthetünk belőlük zseléket, dzsemeket, szörpöket, de szárítva, porított formában süteménybe is belesüthetjük, krémekbe belekeverhetjük. Az élénk színű virágok természetes ételszínezőként is funkcionálhatnak. Fagylaltokba tehetjük, jégkockába fagyaszthatjuk. A lehetőségek végtelenek...

Ne felejtsük el, hogy nem minden virág ehető. Mielőtt a tányérunkra tennénk 1-1 virágot, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem mérgező-e (pl. nárcisz, gyűszűvirág, gyöngyvirág, trombitavirág, leander, kökörcsin, őszi kikerics... ezek fogyasztása tilos!). Valamint utak mentén nem érdemes virágokat gyűjteni, és virágboltból se vásároljunk étkezési célra virágot, mivel azok többnyire vegyszeresen kezeltek. Szénanáthásoknak, asztmásoknak érdemes kerülni a virágokat.

Érdekes....

Cikória- elrejti a keserűséget.   Aki megeszi, úgy érzi minden  rendben van. Leplező hatású virág.

Levendula -kedélyjavító hatású.
Megelőzi a fáradtság, vagy depresszió okozta rossz döntéseket.

Rózsaaszirom - szerelemserkentő.

Tök és cukkini virágzata - akkor tálald fel, ha arra van szükséged, hogy megértsenek. Tisztító hatású virág.

Ibolya - csodálatos desszert. Nyugalmat idéz elő, boldogságot hoz, és mindig jól alszik tőle az ember.