2018. szeptember 22. a Színházak Éjszakája

 Zeusz lányai, a művészeteket és a tudományokat képviselő kilenc múzsa közül az ókori ábrázolásokon kettő tart álarcot kezében: Thalia és Melpomené. Az első a komédia múzsája, a második a tragédiáé. Az egyik álarc vidám, a mosolygó, a másikon szomorúság ül. A kettő együtt tökéletesen kifejezi mindazt, amit a közönség évezredek óta a színházban keres: a nevetést és a sírást. 






 A szervezők célja, hogy a Színházak Éjszakája a színházi évad ünnepélyes nyitányává váljon, és hirdesse, hogy Budapest nemcsak a fürdők és hidak, hanem a színházak fővárosa is.

A szegedi papucs viselésének hagyománya is bekerült a kulturális örökségek nemzetközi jegyzékébe

Szeged városának egyik országos hírű ipari különlegessége a papucs. A papucsról szóló nyelvtudományi kutatás szerint a papucs oszmán-török eredetű szó, és nyelvünkben a hódoltság idején, a XVI. század második felében (1572) bukkan föl.

Az 1879-es árvíz után felélénkülő, az utcák kikövezésével a sártól megszabaduló Szegeden a szegény lakosság körében új lábbelidivat születik: a papucs. A törököktől eltanult alacsony sarkú, kevésbé kimunkált papucsot már a 16. század óta viselték Szegeden, de csak ház körül. A szegényebb, fiatal csizmadiák ezt az olcsóbban kivitelezhető papucsot kezdik formájában, anyagában variálni és tökéletesíteni úgy, hogy utcai viseletre, sőt ünnepi alkalmakra is megfeleljen.

 A  papucsos kisipar, tanúskodván a török, balkáni kapcsolatokról, a Dél-Alföldön, elsősorban Szegeden ért el magas színvonalat. Már a török időkben készítettek papucsot Szegeden, diadala azonban csak a 19. században főleg a "nagy árviz" után kezdődik, amikor az iparosodási hullám hatására a város utcáit kikövezik. Azelőtt a sártengerrel borított utak miatt az asszonyoknak is csizmában,  bocskorban kellett járniuk. A papucs az asszonyok ünneplő viseletének jellegzetes darabjává vált. Ebben mentek a lányok, menyecskék, asszonyok piacra, táncba, templomba is. A papucs szépségét növelte az új, virágos hímzés, szalagozás vagy zsinórozás, a bojt, a csillogó flitter vagy a gyöngy. A fej díszítését általában a papucsos felesége végezte, aki anyagi helyzetük miatt dolgozótársa kellett, hogy legyen urának.

A hódoltság idején úri viseletnek számító papucs felsőrésze bőrből, sarka vasból készült. (A népmonda szerint Szegeden Hóbiárt pasát papucsuk vassarkával verték agyon haragos menyecskék.) A felső részt keleti eredetű fordított varrással öltötték a talp visszájára a papucskészítő mesterek. A női ünnepi  papucs bársonyból, szövetből és ebelasztból (finom vászonanyag) is készülhetett. A  szegedi papucs különlegessége volt, hogy flitterrel és gyöngyvarrással is készítették.

  A szegedi papucs virágkorában rengetegféle papucs közül  választhattak a lányok, asszonyok. A selyömkendő, selyömkötő anyagából készült selyömpapucsot, a bársonypapucsot és a különlegességnek számító csillogó fliterrel díszített pillangós, másként aranypillés selyömpapucsot ünnepekkor vették elő, míg a szövetpapucs hétköznapi viselet volt, amelyet a férfiak sem vetettek meg. A díszes topánkákat főleg az eladósorban lévő lányok kedvelték, s bálokon, lakodalomban viselték. Azt tartották, hogy a Szegeden készített  papucs még a legsebesebb tánc közben sem esik le a lányok lábáról. A hímzett papucs a 20. században terjedt el, ekkor jelentek meg a mezei virágokkal, pipaccsal, nefelejccsel, kalásszal díszített darabok, melyeket szalaggal és bojttal cifráztak.

Maratoni futás

 

Szeptember 12. -Az Athéniak legyőzték a perzsákat a marathóni csatában. A hírnök emlékére létezik a maratoni futás

  

A legenda örök, és magával ragadó.


A maratoni futás legendája szerint egy Pheidippidész nevű hírnök futva tette meg a mintegy 40 kilométeres távolságot a maratoni csata után Athénba, ahová megérkezve csak annyit tudott mondani: "Győztünk!", majd holtan esett össze. Más források úgy emlékeznek Pheidippidészről, mint akit az athéniak a spártaiakhoz küldtek, hogy tőlük kérjen segítséget az ütközet előtt. A hírnök a két város közötti nagyjából 250 kilométeres távolságot futva tette meg. A két eset közül minden bizonnyal az utóbbi történt meg ténylegesen.

Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékokon rendeztek meg. A táv ma 42,195 km. A csata egészen pontos időpontja nem ismert, Hérodotosz leírásai alapján valószínűsíthető a dátum.

Miért fontos a reggeli?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás  közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

 

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

 

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban.

 

 

 

/Forrás: HáziPatika/

100 éves a Gellért-fürdő

Már az Árpád-korban is fürdő volt a mai Gellért helyén. II. András  alapította az egykor helyén álló kórházat és gyógyfürdőt, melynek vizében később a törökök is előszeretettel merítkeztek meg.

A barokkos kupolák alatt szecessziós épület bújik meg, melyet az íves főbejárat két oldalán a gyógyulás folyamatát jelképező szoborcsoport díszít. A Gellért letaglózóan szép előcsarnoka tíz, Róth Miksa műhelyében készült díszablakkal van kidekorálva, melyek az Arany-féle Buda halála jeleneteit ábrázolják.

A Zsolnay-gyár ehhez az építészeti műremekhez is hozzájárult kerámiáival: a termál részleg falait gazdagon kimunkált, színes porcelánok díszítik.




 

Szólások, mondások

 Kosarat kap

Jelentése: visszautasítás, illetve nem fogadják el, amit kínál valaki
A "kosarat kap" kifejezés egy ősrégi szokás emlékét őrzi. A lovagvilágban a szerelmes ifjú áldozatkészsége bebizonyításául nem a kapun, hanem a várkastély ablakán szerette megközelíteni imádottját. Gyakran a hölgy maga is segítette oly módon, hogy kötélre erősített kosarat bocsátott le érte. Ha az ifjú udvarlása nem volt kívánatos, akkor feneketlen kosarat bocsátottak le, amiből megérthette, hoy nem lelt meghallgatásra. 



Hétalvó     Honnan ered ez a kifejezés?

Gondolhatná az ember, hogy azért, mert heteket alszik át az illető, de nem ilyen egyszerű a megoldás. A "hétalvó" szavunk a német "Siebenschläfer" szó tükörfordításából keletkezett. Jelentése pedig egy szír legendára vezethető vissza: a 3. század közepén élt 7 keresztény ifjú Epheszoszban, akik kénytelenek voltak egy barlangba menekülni Traianus Decius császár üldöztetése elől. Az uralkodó megtudta, hová bújtak és betemettette a bejáratot, hogy így vessen véget a hét mártír életének. Isten viszont megkönyörült rajtuk, és 200 esztendőre mély álmot bocsátott rájuk. Mikor felébredtek, szabadon távoztak, és hirdetni kezdték a test feltámadását.

A Hét Szent Alvó epheszoszi sírja sokáig zarándokhely volt, ünnepüket pedig július 27-én tartották.




 

Szőlő - az ősz szimbolikus gyümölcse

A szőlő évmilliók óta jelen van a Földön.



A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. A szőlőtermesztés Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában többször előfordul. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak.
Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.

A görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiban Bacchus volt a szőlő és bor istene.A lakomák elképzelhetetlenek voltak e nemes gyümölcs és nedű nélkül.

Különlegesen értékes gyümölcs, mert magas víztartalma segíti a folyadékpótlást, a benne található rostok jótéoknyak a bélműködésre. Mindemellett szépségápoló is. A benne rejlő C- vitamin és szilicium gondoskodik arról, hogy bőrünk feszesnek tűnjön és megfiatalodjon.

A szőlő értékes bogyói teljes értékű tápláléknak számítanak, mivel minden megtalálható bennük, ami a szervezetünknek fontos. A húsa, a héja, a magja mind telis-tele van értékes tápanyagokkal. A szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. A kálium helyreállítja a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, továbbá jó vízhajtó, így segíti a vese kiválasztómunkáját. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, tehát nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A héjában lévő vegyületek ezenkívül a vírusokat, mint például a herpeszvírust is hatékonyan semmisítik meg. Maga a gyümölcshús, illetve -lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás. Linolsavtartalma az általános életerő javítására alkalmas. A B-vitaminoknak és a magnéziumnak köszönhetően idegerősítő hatása is kiemelkedő. Gazdag vas- és folsavtartalma a vérképzésben fontos, ezért a vérszegénység ellenszereként is számon tartják. Fáradékonyság esetén is hatékonyan alkalmazható, mivel a szénhidrát szőlőcukor formájában van jelen, melyet a szervezet közvetlenül energiává tud alakítani. Magas A-, C-vitamin- és szeléntartalma miatt pedig immunerősítőként is megállja a helyét, E-vitamin-tartalma pedig késlelteti a sejtek öregedését. A szőlőmagolaj is igen értékes: segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk vagy visszértágulatuk van.

A szőlő egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A kvercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. A kvercetin a szőlőn kívül előfordul még a vörös- és a lila hagymában.