Pünkösd üzenete

Bátran valljuk meg hitünket - szólít fel Erdő Péter"A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk. Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben" - mondta a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt. A Szentlélek eljövetele után az apostolok hithirdetőkké váltak. Kényszert éreztek, hogy átadják Krisztus jó hírét minden embernek.
"Ezt a missziós lelkületet, hitünk igazságának megismerését, az egyház tanításának hűséges követését és elkötelezett továbbadását, ezt a képességet és ajándékot kérjük az újonnan bérmálkozók számára a Szentlélek Úristentől" - tette hozzá Erdő Péter. A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a "hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét.

Isten azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni, hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani - mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.

Gáncs Péter: pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe

Megfogalmazása szerint ez az ünnep "a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) szembesít bűneinkkel", és adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.
A püspök hangsúlyozta: pünkösd ünnepe nem múlt idő, mert "Isten nem volt, és nem lesz majd, hanem ő a "vagyok", a jelen idő, az első és az utolsó".

Pünkösd és rózsája...

A Pünkösdi rózsa, bazsarózsa ilyenkor virít. Frissessége, üdesége jelképezi a lélek megújulását.

Pünkösd és rózsája

Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg. A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. A gyógynövény

A Kínában közel 2000 éve gyógynövényként termesztett, egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia, ejtsd peónia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion nevéből származtatják. A monda szerint Plútó sebeit gyógyította, kivíva ezzel Aszklepiosz (a gyógyítás istene) haragját, aki elől Plútó úgy rejtette el, hogy bazsarózsává változtatta. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza, ez győzelmi éneket jelent. A pünkösdirózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették (pl. Paeonia lactiflora). Gyökeréből készült kivonata többek közt paeoniflorint tartalmaz. A gyökérkivonattal sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát gyógyítottak. Bár, mint az általában lenni szokott, a növény mérgező, kivéve a tavasszal vagy ősszel kiásott gyökérgumókat. A fehér virágú- és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma is használják a homeopátiás orvoslásban. Egy kis történelem

A bazsarózsafélék családjába (Paeoniacea) tartozó pünkösdirózsák nemzetségében, azon belül is a bazsarózsák alnemzetségében, akadnak lágyszárú évelők és fás szárú, lombhullató cserjék egyaránt. A vadon termő fajok száma meghaladja a harmincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő. A kelet-európai, szibériai, kaukázusi, tibeti, kínai, fagyálló szülőktől származó évelő fajták többségét Hollandiában állítják elő. Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsaróza (Peonia officinalis ssp. banatica). Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelenik meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt.

 

Pünkösd a szentendrei skanzenben...

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított szabadtéri néprajzi múzeum Szentendrén. Gyakran egyszerűen szentendrei skanzen néven emlegetik. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

A nagy hagyományokra visszatekintő Pünkösdi Sokadalom rendezvényt idén új események, színes közösségi bemutatkozások színesítik a Skanzenben.

A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az érdeklődők találkozhatnak a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel, akik házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
 

Itt lesznek a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő Népművészet Mesterei. Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörkölt főzés mikéntje élőben a karcagiaktól leshető el.

Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői, és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a "like" versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a XXI. századi designnal ihletett népművészeti programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
 

Forrás: Skanzen

A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látják a căluşari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.

Az érdeklődők láthatnak majd pünkösdölő népszokásokat, hallhatnak előadást a matyó népművészetről, és filmvetítésen ismerhetik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, tradícióit is.

Barokk fesztivál..

Gödöllői kistérséget számos egymással érintkező földrajzi-néprajzi és kultúrtörténeti tájegység együttese alkotja.
A főváros keleti szegélyétől a Mátra nyugati vonulatáig és az Alföld északi peremétől egészen a nógrádi dombokig terjed. Középpontjában Gödöllő, a Grassalkovichok építtette csodálatos barokk kastéllyal, mely Magyarország legnagyobb barokk épületegyüttese, a legendás emlékű Erzsébet királyné és Ferenc József császár magánéletének bensőséges színtere volt. A királyi kastély ma is szerteágazó kapcsolatokat tart fenn Schönbrunnal, Bad Ischllel, az Augsburgi Régióval és Unterwittelsbachhal. Számos európai kulturális valamint turisztikai programban meghatározó partnerként képviseli és jeleníti meg térségünket. A történelmi korok hangulatát idéző építészeti emlékek mellett nyugalmat árasztó, ligetes pusztákon kanyargó patakok, mosolygós dombhátak és a Palócföld kacskaringós utcái mesébe illő házikóival, faragott oromzatdíszeivel és aprócska, muskátlis ablakaival fogadják a látogatókat.

Gödöllőn ez az év a barokk jegyében telik el, hiszen a város történetének két jelentős eseményét: Mária Terézia királynő  látogatásának 260-ik,  kastélyt építtető Grassalkovich Antal gróf halálának 240-ik évfordulóját a kort megidéző programokkal  ünnepli a Budapesttől 30 km-re fekvő kisváros, ahol kulturális csemegével szolgál minden júniusi hétvége.

 

Európai  ritkaságnak számit a Gödöllői Barokk Kastélyszínház, hazánk legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.





Barokk kori vigalommal, az „Antal-napi Vigasságok” programmal ünnepli egykori földesurát Gödöllő június 12-én.

Június 18. a barokk éjszakája lesz Gödöllőn és egyúttal a „Múzeumok éjszakája” – 1 héttel megelőzve az országban  hasonló rendezvényeket. A megújult főtér izgalmas hátteret ad a kortárs művészek ötletére épülő fény- és árnyjátékokhoz.

Pünkösdi rózsák

Bazsarózsa....

A Paeoniacea családba tartozó fajokat pünkösdi rózsának, bazsarózsának nevezi a magyar nép. A nevét, hogy pünkösdi rózsa a pünkösd idején nyíló rózsához hasonló virágai miatt kapta.
A bazsarózsa elnevezésnek két magyarázata van. Az egyik, hogy először a török korban kerültek Magyarország területére a fásodó szárú fajok, amelyeket Kínában szaporították és a kereskedők a karaván utakon keresztül szállították az Oszmán Birodalomba. A hosszú szállítás miatt drága portékát csak a főemberek a basák engedhették meg maguknak. A magyar nép leleményesen pedig a csak a basa kertjében látható virágot a basa rózsájának nevezte el amiből alakult ki a bazsarózsa név.

Másik lehetséges névmagyarázatot Wass Albert Kard és Kasza című önéletrajzi ihletésű regényében találjuk: Élt valamikor Buzsor környékén egy ember, akinek Bozsor volt a neve. Nagy, erős ember volt ez a Bozsor, vállára tudott venni egy ökröt, és úgy ment vele, mint más a hátizsákkal. Nahát ennek a Bozsornak volt egy szépságes szeretője, aki olyan szép volt, hogy még a csillagok is elsápadtak az égen a nagy szépségétől. Egyik este azt mondja a szépséges leányzó: „vegyél engem kedvesem, s a tied leszek, én a világ végezetéig.”
De Bozsor nem vette el, hanem azt válaszolta, hogy megígérte édesanyjának nem visz leányt haza míg azt a meredek hegyoldalt le nem szántja a völgybe. Befogta hát ökreit az eke elé és elkezdte leszántani a hegyoldalt, de minden egyes fogással, csak egy tenyérnyit tudott leszántani. Szántott éjjel, nappal tavsztől őszig, de még télen is. Egyik ökör a másik után pusztult el a rettentő munkában, de Bozsor nem hagyta abba még akkor sem mikor az utolsó ökör is elhullot. Ekkor fogta és maga kezdte vonni az ekét. Váltották egymást az esztendők, de Bozsor csak szántott, szántott, meg is soványodott belé, haja, szakálla megnőtt. Hiába mondotta a szép szeretője:” édes szeretőm feledett azt a meredek dombot, s végy engem feleségül, hadd éljünk boldogul míg fiatalok vagyunk”.
De Bozsor nem hallgatott rá, csak húzta makacsul az ekét tovább. Búslakodott is emiatt a leány, mígnem megszakadt a szíve s belehalt bánatába. Mikor hírét vette Bozsor, hogy meghalt a szeretője, akkorát ordított, hogy megremegtek tőle a dombok. Fölkapta az ekét, meglóbálta a feje fölött, s úgy aláhajította a völgybe, hogy ahol földet ért, mély likat ütött rajta, s a likból nyomban buzogni kezdett a víz, és kicsike tó lett a helyén. Ott van még ma is az. Bozsor pedig a hegyoldalba temette a leányt. Három nap s három éccaka ült a szeretője sírján, étlen-szomjan búslakodva. A harmadik napon kinőtt egy csudaszép virág, egyenest a halott leány szívéből. Nézte Bozsor a csodaszép virágot, s hát egyszer csak megérintette a az esti szellő a virág szirmait s azok suttogni kezdtek. Azt suttogták a szegény Bozsor fülébe, hogy „még halálomban is téged szeretlek édes szeretőm! Végy el feleségül, végy el feleségül!” Azóta nevezik ezt a növényt Bozsor rózsájának.
A történetben nem másról, mint a Mezőségi bazsarózsáról, a Paeonia tenuifoliáról van szó, ami a Kárpát medencébe érkező magyarok hozták magukkal Ázsiából és telepítették el. Jelenleg Ázsiában a Bajkál tó környékén és Erdélyországban a Mezőségben él ez a növényfaj.

A pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem
szakíts egyet róla.

Egyet szakasztottam,
El is hervasztottam.
Tejbe vajba fürösztöttem,
Hóba szalasztottam.

Máma van, máma van
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját,
Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa
A pünkösdi rózsát.

Erre mentek a kisasszonyok
Szép gombos ruhába
Beleléptek véletlenül
Pünkösdi rózsába.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát.
(Schram 1972: 73)