"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. június 12., vasárnap

Pünkösd a szentendrei skanzenben...

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított szabadtéri néprajzi múzeum Szentendrén. Gyakran egyszerűen szentendrei skanzen néven emlegetik. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.





A nagy hagyományokra visszatekintő Pünkösdi Sokadalom rendezvényt idén új események, színes közösségi bemutatkozások színesítik a Skanzenben.


A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az érdeklődők találkozhatnak a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel, akik házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
 
Itt lesznek a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő Népművészet Mesterei. Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörkölt főzés mikéntje élőben a karcagiaktól leshető el.

Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői, és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a "like" versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a XXI. századi designnal ihletett népművészeti programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
 
Forrás: Skanzen
Forrás: Skanzen
A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látják a căluşari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.

Az érdeklődők láthatnak majd pünkösdölő népszokásokat, hallhatnak előadást a matyó népművészetről, és filmvetítésen ismerhetik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, tradícióit is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése