Az asztrológia eredete
Az asztrológia ősi tudomány, több ezer éves múltra tekint vissza, már az első írásos emlékek megjelenése is tartalmazott asztrológiai megfigyeléseket. Megfigyelték, hogy ha egy planéta áthalad egy ilyen szakaszon, hatásaikban bizonyos azonosságok mutatkoznak. A csillagos ég tanulmányozásával foglalkozó tudományt a görög nyelv asztrológiának "csillagismeretnek" nevezte el.
Az asztrológia nyelvtudást, és jelentős matematikai jártasságot igényelt.. Ptolemaios sorolta be az országokat fekvésük, és jellemzőik alapján a tizenkét csillagjegybe.
A mai asztrológia alapja az egyiptomi asztrológiából fejlődött ki. Az európai ember asztrológiáját az asszír-babilon birodalomból az egyiptomi birodalom vette át, majd a görög-latin kultúrában, évezredeken át fejlődött tovább.
A kereszténység megjelenésével el kezdték üldözni, de az iszlám kultúrában megmaradt, és tovább fejlődött. Európában a XVI. században a virágkorát éli. Ebben az az időszakban él Nostradamus és Paracelsus is. Mindketten orvosok is, és asztrológusok is voltak, hiszen ebben az időszakban majdnem minden asztrológus értett valamennyit az gyógyitáshoz is. Nostradamus saját korában nevet szerzett magának, mint orvos a pestis járvány idején embereket gyógyított. A XVI. század másik nagy asztrológusa Paracelsus, korának legnagyobb orvosa, ő alkalmazta először a gyógyításban a kemoterápiát. A kereszténység kialakulásával az asztrológia, háttérbe szorul. Mint tudományt, nem ismerték el vallási okok miatt. Szerencsére az iszlám vallás sokkal rugalmasabb igy keleten fejlődött tovább az asztrológia Az uralkodók és hadvezérek minden fontosabb döntéshozatal előtt kikérték az asztrológusok véleményét. A XVIII. században, a francia forradalom után az asztrológia-tudomány hanyatlik, de a XX. század elején ismét fejlődésnek indul, és második virágkorát éli... 1945 után Magyarországon az asztrológia kiszorult a tudományok köréből, tudománytalannak tekintették, és tiltották!
Tehát a születési horoszkóp a születés idejében a csillagok helyzetének rajza a születés földrajzi helyére elkészítve.
„Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!
Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják!”
Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják!”
Seneca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése