"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. június 29., szerda

Molnárkalács




ISMERTETŐ


Különleges, egyedi jellemzők: tejjel, tojással és zsiradékkal dúsított, búzalisztes tésztából készített, ollóként nyíló vasformában sütött, általában mintás felületű, kovásztalan, lapos vagy rúddá feltekert ostya. Leírás: A molnárkalács korong alakú sült tészta, átmérője 14-17 cm, magassága 1-5...


Különleges, egyedi jellemzők: tejjel, tojással és zsiradékkal dúsított, búzalisztes tésztából készített, ollóként nyíló vasformában sütött, általában mintás felületű, kovásztalan, lapos vagy rúddá feltekert ostya.


Leírás: A molnárkalács korong alakú sült tészta, átmérője 14-17 cm, magassága 1-5 mm, tömege 25-30 g, felületén az alkalmazott ostyasütőforma rajzolatával díszíti tett (különféle motívumok, pl.: perec, leányka, cégjelkép és/vagy feliratok - a gyártó neve, évszám stb.). Színe a világossárgától a világosbarnáig terjed. Állaga ropogós, illata semleges, íze kissé édes. Tetszetősebb, ha a kisült tésztát melegen farúdra felcsavarják. Ekkor átmérője 1,5-2 cm, hossza mintegy 15 cm. Tésztája liszt, tej és víz, tojás, cukor, só keverésével készül. Újabban egyes helyeken sós ízű változata is terjed, de ma még meghatározó az enyhén édeskés ízű, ropogós termék. A rúddá göngyölített változatot esetenként vajkrémmel megtöltik, azonban ez a termék nem tekinthető hagyományosnak.


Felhasználás: Régen a molnárné kedveskedett molnárkaláccsal a vízimalomba járóknak. Az őrlésre várakozók ideje jobban telt beszélgetés, rágcsálás mellett. Az otthoni étkezésnél a molnárkalács soha nem volt fő fogás. A laktató ételek után következett csemegeként, de fogyasztották az étkezések között önmagában vagy itallal ropogtatnivalóként. Kedvelt gyerekcsemege. Egyes vidékeken fontos szerepet töltött be az ünnepi - hagyományosan a Luca-napi, karácsonyi, lakodalmi - táplálkozásban. Mára néhány Ózd környéki településen a mindennapi étrend részévé vált. Ezen a vidéken ugyanis adottak voltak elterjedésének feltételei. A borsodi iparvidék gyáraiban, illetve a kovácsműhelyekben könnyen elkészítették a sütővasat. Általában saját fogyasztásra a lapos változat készül, eladásra pedig a henger alakú. A felnőttek bor és sör mellé fogyasztják. A polgári ízlésnek is megfelel, ha hengert készítenek belőle és vajas krémmel töltik. Főleg a téli hónapokban keresett termék. A cukrászdák is igénylik, fagylaltok, krémek mellé díszítőelemként teszik.


(Forrás: Hagyományok, ízek, régiók - FVM AMC Kht., 2001)




Mónákalács /molnárkalács/



Hozzávalók:
liszt
cukor

tej vagy savó, ha alattejet készítettél
Három összemaroknyi lisztet önccsé egy tálba, oszt szórjad meg picinyke súval, maroknyi kristálycukorral.
Boríjjá belé annyi tejet, hogy olyan legyék mint a nokedli tésztája, de egy kicsinykével hígabb. Vedd elé a sütővasadat, /ezt a bótba tudó venni / oszt kennyed meg egy darabka disznó szalonnájával, hogy ne süjjék oda a tíszta masszája.
Merídd a tisztába az evőkanaladat, oszt ami rá megyen, aszt tedd rá a sütővasad közepire, de csak akko, ha mán eliggé meleg a vasad. Nyomjad össze, süssed pirosra mindkét ódalát.
Minden adag előtt kend meg a vasadat szalonnával.
Süssé sokat, mert mire készen vagy, nem sokat látol belűle, mert közben megetted!!


Kismagdi gazdasszony Mátraderecske www.palocudvar.com receptje

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése