Bátran valljuk meg hitünket - szólít fel Erdő Péter"A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk. Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben" - mondta a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt. A Szentlélek eljövetele után az apostolok hithirdetőkké váltak. Kényszert éreztek, hogy átadják Krisztus jó hírét minden embernek.
"Ezt a missziós lelkületet, hitünk igazságának megismerését, az egyház tanításának hűséges követését és elkötelezett továbbadását, ezt a képességet és ajándékot kérjük az újonnan bérmálkozók számára a Szentlélek Úristentől" - tette hozzá Erdő Péter. A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a "hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét.
Isten azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni, hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani - mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.
Gáncs Péter: pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe
Megfogalmazása szerint ez az ünnep "a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) szembesít bűneinkkel", és adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.
A püspök hangsúlyozta: pünkösd ünnepe nem múlt idő, mert "Isten nem volt, és nem lesz majd, hanem ő a "vagyok", a jelen idő, az első és az utolsó".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése