Apophis kisbolygó

A 270 méter átmérőjű Apophis   kisbolygó január 9-én volt földközelben.


A kisbolygó nevét Apóphisz egyiptomi isten után kapta, aki az ókori egyiptomi mitológia egyik teremtménye, a sötétség és káosz megtestesítője. Kígyó, krokodil, a későbbi időkben ritkán sárkány alakjában ábrázolták.










Az Apophis 2004-ben történt felfedezése után 2,7%-os esélyt adtak arra a csillagászok, hogy 2029-ben a kisbolygó becsapódik a Földbe. Ezzel az eddigi legmagasabb, 4-es fokozatot érte el a kozmikus katasztrófák 10 fokozatú "Richter-skáláján", a Torino-skálán: "nyugtalanító eseményként" osztályozták (közeli találkozás, 1 százalék körüli esély a becsapódásra, regionális méretű rombolás).
Ahogyan gyűltek az adatok, úgy lehetett egyre biztosabban kizárni a 2029-es becsapódást, ám helyette újabb nyugtalanító dátum bukkant fel. Nem volt kizárható, hogy a 2029-es szoros (mindössze kb. 30 ezer kilométeres) földközelség során úgy módosulhat úgy az Apophis pályája, hogy 2036-ban, a következő szoros közelítéskor valóban becsapódjon a Földbe. A NASA szerint ennek az esélye minimális volt, mindössze 1 a 250 000-hez. Ez csökkent most tovább.

/origo/

A természet szépségei - Nemzeti Parkok Magyarországon

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.

Itt található a hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes.

 

-

A daruvonulás a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember első felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, hogy utána Szicilián, illetve a Boszporuszon keresztül jussanak le tunéziai, szudáni telelő területeikre. A Magyarországon átvonuló darvak 95 %-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább, és az itt töltött hónapok alatt legnagyobb részük a Hortobágy-Halastó egyik legzavartalanabb, sekély vizű medencéjébe jár éjszakázni. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt háromezerről 65 ezerre nőtt, ami mögött feltehetőleg vonulási irányuk módosulása áll.  /Hortobágyi Nemzeti Park/

Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.

2013 - két üstökös

Két üstököst is láthatunk
A 2013-as év leglátványosabb tudományos fotói között biztosan ott lesznek a C/2012 S1 (ISON) nevű üstökösről készült felvételek. A novemberben érkező, Magyarországról is látható égitest az előrejelzések szerint a teliholdnál is fényesebb lesz egy rövid ideig. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk.

A szuperüstökösnek is nevezett ISON "felvezetéseként" már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával./origo/

Az ősi kultúrában nagy becsben tartották az üstökösöket és a hullócsillagokat. Az üstökösök általában Nap körüli pályán keringenek, szilárd magból, az ezt körülvevő, égő gázburokból és csóvából álló égitestek. Szabályos pályát futnak be, és néhányuk több év eltűnés után újra láthatóvá válik az emberi szem számára. Legismertebb a Halley-üstökös, amely 76 évente visszatér. 1986-ban járt utoljára a Föld közelében. A nagysága megfelel egy kisbolygónak.

Az emberek a történelem során mindig tartottak az üstökösöktől. A megjelenésüket háborúk kitörésével, éhínségekkel és járványokkal és egyébkatasztrófákkal hozták összefüggésbe. Lehet, hogy nem alaptalanul…

A kínai Sang birodalom bukása az első feljegyzett katasztrófa, amelyet azzal indokoltak, hogy a Halley üstökös a Föld közelébe ért. A 76 évenként visszatérő üstökös megjelenését számos balszerencsével kapcsolták össze.

– i.e. 240: hatalmas áradások pusztítanak Kínában.
– i.e. 164: Európában fekete-himlő járvány söpör végig.
– i.sz. 66: Az üstökös éppen megjelenik, amikor a zsidók felkelést indítanak a római uralom ellen. A háborúban 1 millió ember hal meg, és Jeruzsálem pusztulásával ér véget.
– i.sz. 374: A hunok elözönlik Európát.
– i.sz. 451: Attila betör Galliába, a csatában 30 ezer harcosát veszti el.
– i.sz. 684: A Nürnbergi Krónikában megörökítik az üstökös képét. Európában és Ázsiában 3 hónapon keresztül esik az eső, a vetés tönkre megy, és az ezt követő éhínségben milliók pusztulnak el.
– 1066: Hódító Vilmos megtámadja Angliát; Harold király elesik a hastingsi csatában.
– 1222: A mongolok, élükön Dzsingisz kánnal, betörnek Oroszországba. Rómában állítólag véreső esik, és Európa szerte földrengéseket észleltek.
– 1456: A törökök elfoglalják Athént. Nápolyban 35 ezer halottja van a földrengésnek.
– 1682: Földrengés Angliában
– 1759: Meghal VI. Ferdinánd spanyol király. Világszerte földrengések és szélviharok pusztítanak, kitör a Vezúv Itáliában.
– 1865: Egyiptomban milliókat pusztít el a döghalál. Itáliában földrengéseket észlelnek, Japánban szökőár, Floridában hurrikán pusztít.
– 1910: VII. Edward angol király meghal. Egyiptom miniszterelnökét meggyilkolják. Öngyilkossági hullám söpör végig Európán s Amerikán. Kínában áradások pusztítanak. Indiában milliók esnek áldozatul a bubó-pestisnek.
– 1986. áprilisában felrobban a csernobili atomreaktor, a svéd miniszterelnököt meggyilkolják.

Az emberek zöme még ma is félelemmel gondol egy üstökös megjelenésére.
A legismertebb meteor, ami egy „kis zűrt” okozott, Szibériában a Tunguzka folyónál becsapódó volt. Az 1900-as évek elején találkozott a Földdel (szerencsére, nagyon gyéren lakott területen), és olyan pusztulást okozott a faunában, hogy még napjainkban is kivehetők az átrendeződés nyomai. Az űrkutatás fejlődésével kezdődött az ilyen égi balesetek kutatása. Felfedezték, hogy az űrből is látható néhány ilyen becsapódás helye a Földön. Azonban, ha figyelembe vesszük a föld néhány millió éves múltját, nem kell nagyon félnünk, a közelünkben elhaladó meteorok közül elenyészően kevés találja el Földet.
/forrás: Abafi C./
 

A fűszerek már az emberiség hajnalán az ételek lelkét adták

A fűszerek világa hitetlenül sok dolgot rejt magában, nemcsak az ízek kavalkádját, hanem a gyógyítás lehetőségét is. 

Volt idő, amikor a fűszereket arany árában mérték és csak a leggazdagabbak juthattak hozzá.

Ekkoriban a fűszerekkel való kereskedelem nemcsak egyeseket tett mérhetetlenül gazdaggá, hanem egész országokat fölvirágoztatott.

A fűszerek miatt veszedelmes felfedező utakra vállalkoztak, súlyos, véres háborúkat vívtak, pedig így volt.

Volt idő, amikor az európai nemzetek a keleti fűszereket, a borsot, fahéjat, gyömbért, szegfűszeget, szerecsendiót nem is ismerték.

Voltak ugyan mindenütt fűszernövények, de ezek korántsem voltak olyan hatásosak, gyomorideg izgatók, mint azok, amelyeket keleti, arab kereskedők kezdtek szállítani Európába már az ókor második felében.

A keleti fűszerek közül legelőször a fahéj, a bors és a gyömbér jutottak el Európába, de eleinte csak a Földközi-tenger partjain élő, művelt népekhez, a görögökhöz és rómaiakhoz.

A fahéj, bors és gyömbér Kínában termett és hosszú karavánúton jutottak el Görögországba és Itáliába.

A görögök hét juhot adtak fél font borsért, az előkelő rómaiak óriási összeget fizettek aranyban 2-3 deka szegfűszegért.

A szegfűszeg, ánizs és koriander Indiában termett.

Amikor Alarich, gót király elfoglalta Rómát 3000 font borsot is követelt a hadisarcban.

Tevekaravánok hozták a fűszereket az ázsiai síkságon keresztül a Perzsa-öbölig.

Itt arab kereskedők vásárolták meg és hajókon Aleppóba szállították, ahonnan görög-római kereskedők vitték szét a Földközi-tenger környékére.

A fűszerek útja a közlekedésnek abban a bizonytalan korszakában egyáltalán nem volt veszélytelen. A tevekaravánokra rablók leselkedtek, a hajóknak kalózoktól kellett rettegniük.
A szállítmányok sokszor odavesztek. Nem is lehet csodálni, hogy nagy ára volt az olyan árucikknek, amelyet ennyi veszedelem fenyegetett.

Az arab kereskedők még borzalmas meséket is eszeltek ki, hogy a magas árakat érthetővé tegyék.

Azt regélték, hogy a fűszerek Arábiában teremnek ugyan, de a fűszerfákat tengeri szörnyek és démonok őrzik, úgyhogy csak nagyon bátor emberek tudnak fűszereket szerezni életük kockáztatásával.

A nagy ár nem akadályozta meg a fűszerek keletét. Minél drágábban adták, az emberek annál jobban vágyódtak utánuk.

Kr. u. a VII. században az arab kereskedők útján s a velencei kereskedők közvetítésével keleti fűszerekhez jutottak a Földközi-tengertől távolabb fekvő európai népek is.

A középkorban a velencei köztársaság hajói uralkodtak a Földközi-tengeren.

Velencei kereskedők vásárolták meg az araboktól a keleti karavánok árucikkeit, a selymeket, drágaköveket és fűszereket, majd juttatták el ezeket Európa többi országaiba.

Elgondolni sem lehetett kívánatosabb formáját a kereskedelemnek, a pénzszerzésnek.

A keleti fűszereket ebben az időben sokan nemcsak ételek ízesítésére használták, hanem orvosságnak is. Az alkimisták azt hirdették, hogy a keleti fűszereknek lelkük van, és csak az tud velük bánni igazán, aki tüzes, titokzatos lelküket ismeri.


Az egyiptomiak már az i.e. 2. évezredben ismerni vélték titokzatos lelküket, mivel gyógynövényeik mellett fűszereket is használtak a különféle betegségek gyógyítására, Hérodotosztól pedig tudjuk, hogy a halottak mumifikálásánál is – a holt testüreg „átfüstölésére” – használtak mirhát, ánizst, majorannát, ceyloni fahéjat és római köményt, az egyéb titkos adalékok mellett.

A rómaiak még boraik készítéséhez is igénybe vették, de használták lámpaolajak, parfümök készítéséhez, füstölők előállítására is. E különleges növények titokzatosságukkal, csábító illatukkal és aromájukkal úgy elbűvölték az embereket, hogy a – gyakran halálbüntetéssel járó – hamisításuknak és lopásuknak sem tudtak ellenállni. (A XV. századi Nünbergben pl. nyilvános megégetés járt a sáfrány hamisításáért, és még háromszáz évvel később is teljes vagyonelkobzással és több évi kényszermunkával sújtották az ilyen bűnösöket.)

A véreskezű Néró pedig épp azzal tudta elnyerni a nép jóindulatát császárrá választásához, hogy – az addig kizárólag csak a nemesek konyháiban megtalálható – sáfránnyal ültette be Róma utcáit. De sáfránnyal színezték például hivatalos okirataikat is, hogy azok szebbek és illatosabbak legyenek.

Hasonlóan nagy becsben tartották az akkoriban ritkaságszámba menő borsot is, és aki akkoriban anyagi javaival akart dicsekedni, nem is volt más teendője, mint vendégeinek néhány szem egész borsot feltálaltatni desszert gyanánt. A borsnak varázserőt is tulajdonítottak, mert elűzte a tehetős polgárok nátháját. (Azért csak az övékét, mert kizárólag ez a réteg férhetett hozzá a kincshez.)

Hasonló módon volt mágikus a fahéj és a gyömbér is, melyek a szerelmi vágyak keltésében fejtették ki jótékony hatásukat, míg a szegfűszeg a hűtlen szeretőt térítette jobb belátásra, s vissza, epekedő kedveséhez. (A szegfűszeg gyógyító hatásának kárát pedig a franciaországi Toulouse városában élő kuruzslók látták 1630-ban, miután néhány lakost azzal a főzettel mentettek meg a hónapok óta dúló pestisjárványtól, melyet az arra járt kereskedőktől lopott szegfűszegekből készítettek. Miután titkukra fény derült, a felháborodott lakosok hála helyett bitófára juttatták őket. )
S bár Európa sem szégyenkezhetett fűszereivel, igazi kincsnek mégis azok a messzi földekről érkezettek számítottak, melyeket keleti, arab kereskedők ismertettek meg Európával az ókor második felében.

Teázóknak III.

 Japán teaszertartás

"..a Tea Útja lehetőség arra, hogy találkozzunk a szívünkkel"
 
A japán Chado kifejezés azt jelenti: a Tea Útja. A teakészítés, vagyis a porrá őrölt zöld tea, a maccha (maccsa) elkészítése, felszolgálása és elfogyasztása Japánban túlnőtte a művészet határait, ma már életfilozófiaként, életmódként tartják számon.

A "teát" művészetbe foglalták a japánok, mely ma már nem egyszerűen a zöld tea felszolgálásának és elfogyasztásának gyakorlati tudnivalóit jelenti, hanem egy speciális életfilozófiát és esztétikai rendszert is.    . A teaszertartás jelentős része előadó- és mozgásművészet, a teaszertartás mozdulatainak tökélyre fejlesztett koreográfiája, de ezt túllépve a teaművésznek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie számos egyéb kapcsolódó művészeti ágban is. Ilyen például a teaszobában megjelenő tárgyak pontos ismerete, megfelelő előkészítése, a formák, színek, anyagok összehangolása. Fontos a teáscsészék megfelelő kiválasztása (keramikusság), a vázába készített virágok alkalomhoz illő kompozíciója (ikebana), a falitekercsen szereplő írás értelmezése (kalligráfia), illetve a tea előtt felszolgált édesség megfelelő formája és ízvilága (gasztronómia) is.

A teaművész hangokkal, fényekkel és a mozgással egy hihetetlenül intenzív, ám bizonyos értelemben "néma" légkört teremt. Légkört, mely alkalmas egy életérzés, gondolat közvetítésére vagy épp felébresztésére. Néma teret, melyben minden jelentéssel bír, minden céllal van elhelyezve, s mégis csupán a lehetőséget hordozza, hogy a vendég igénye szerinti mértékben és mélységben fogadja be a vendéglátója által "küldött" impulzusokat.

Ez a hihetetlen aprólékossággal megtervezett és kivitelezett ceremónia megtanítja az elmélyülést, a kis dolgok észrevételét, a harmónia értékelését. Mert a tea egy utat jelent, mely megtanít látni, észrevenni, értékelni, s később a tanulás révén képessé tesz megteremteni az esztétikai, íz- és egyben spirituális élményt nyújtó összhatást . A harmónia, a dolgok iránt érzett tisztelet, a tisztaság és a spirituális béke mind olyan alapelvek, melyek megfogalmazódnak e művészetben, és ezek azok az alapgondolatok, melyekből kiindulva szükséges a folyamatokat megtanulni. Mindenki, aki a Tea Útját járja, figyel annak minden részletére: a berendezésre, a használati tárgyakra, a betartandó illemszabályokra, az ételekre, de még a felhasznált vízre is.

 Mondanivaló a modern ember számára

A világon emberek milliói tanulják és művelik az Urasenke hagyomány szerint a Tea Útját. A tradicionális művészeti ágnak a modern ember számára is van mondanivalója. A teaszertartás művészetével foglalkozó ember egy utat jár be, a tanulás és gyakorlás útján megismeri önmagát, gondolatai megtisztulnak 

Forrás: Urasenke 
A japán teaszertartás művészete
újságcikk

 

 

Az idő

 

A „földi nappalok” hossza folyamatosan nő, amikor 45,6 milliárd évvel ezelőtt megszületett bolygónk, akkor egy nap körülbelül hat óra hosszának felelt meg. 620 millió évvel ezelőtt már 21 óra 54 percre bővült a teljes körbefordulás ideje. Manapság ez az érték 24 óra körül mozog, azonban minden évszázadban 1,7 milliszekundummal emelkedik. Mi az oka? Holdunk lassítja a Föld forgását árapály keltésével. A Föld forgása okozza, hogy árapály jelenségnél az óceánok finoman kidudorodnak, mely a csavaró erőt hoz létre, ezáltal lassítja a Föld forgását.  /meteoline/

Az idő

– Megállt az idő – mondják,
akik megálltak.
– Rohan az idő – mondják,
akik rohannak.
A várakozónak: végtelen;
a rabnak: mozdulatlan;
a bölcsnek: mély;
az alkotónak: kevés;
emennek: boldog;
amannak: boldogtalan;
kecsegtető és kilátástalan,
satöbbi, satöbbi…

/Kányádi Sándor Relativitás, részlet/

Mi is az idő? A kérdés elsőre könnyűnek tűnik, de ha pontos definíciót próbálunk adni, rájövünk, ez bizony kemény dió. Az emberi kultúra egyik legizgalmasabb kérdését sokan feszegették, mindhiába.

Ha egy csillagászt kérdezünk az időről, számára az Univerzum évmilliárdokban mérhető történelme határozza meg a léptéket. A fizikusok és a mérnökök számára már a másodperc milliárd része jelenti azt az egységet, amivel dolgoznak. A biológusok tapasztalatai alapján, az állatok és a növények is mérik az időt, már az egysejtű szervezetek is valamiféle biológiai órára vannak utalva, hogy önmagukkal és a környezetükkel szinkronban lehessenek. A pszichológus válasza a kérdésre: Az idő a tudat aspektusa; segítségével rendszerezzük tapasztalatainkat. A filozófus számára más a jelentősége az időnek. Az idő, megfogalmazhatatlan, rejtélyes paradoxon, Aurelius Augustinus (aki maga is filozófus volt, körülbelül 1500 évvel ezelőtt) szerint: " "De mi az idő?"", kérdezte. " "Ha tőlem kérdezik, tudom. Ha meg akarom magyarázni a kérdezőnek, nem tudom.""

Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó, és az elmúlt nap.

/Georg Friedrich Daumer/

Csángók

Kik a csángók? 

 

A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, de attól különváltan élő vagy onnan származó magyar népcsoportok összefoglaló neve. A csángó név (első előfordulása:1400) - amelynek eredeti jelentése: 'elkóborló, elvándorló' - nem az eredeti elnevezése volt a moldvai magyaroknak, ők magukat csak magyaroknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai székelyektől. A csángó elnevezés eredetileg a Moldvába folyamatosan kivándorló székely népcsoportokra vonatkozhatott, s a 18.sz. végétől (talán környezetüktől kapott gúnynévként) ragadt rájuk; a szakirodalomban ezen az elnevezésen más keleti (moldvai, erdélyi) népcsoportok is szerepelnek, amelyeknek nincs közvetlen etnikai közük a moldvai magyarsághoz. Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik alapján elkülöníthető csoportjaik: a moldvai csángók Moldvában szétszórtan, legsűrűbben a Nyugati és a Délnyugati részen, a gyimesi csángók a Csíkból Moldvába vezető Gyimesi- szorosban, a Tatros folyó völgyében három községben élnek; a hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói; a dévai csángók a Bukovinából Hunyad vármegyébe telepített székelyek

A csángók állítólag II. Endre (1205-1235) idejében telepedtek le mai
lakóhelyükön. De mások véleménye szerint ôk az Etelköz-i ôsmagyarok.

A középkorban a virágzó moldvai magyar életet a 14-ik század végén a
törökök szolgálatában álló krími tatár seregek tették tönkre. Számos
dokumentum menekülésrôl, pusztításról, szenvedésekről tanúskodik.

A vatikáni levéltárak beszámolnak a 16-ik századi moldvai katolikus
magyarság nyomorúságáról, a türelmetlen ortodox egyháztól való
üldöztetésükrôl és a kegyetlen román fejedelem rosszindulatáról.

A három részre szakadt Magyarország nem volt képes védelmet nyújtani az
agyonkínzott csángóknak. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc
(1703^Ë1711) leverése után a katonáskodó székelyeket, mint Ausztria
számára megbízhatatlan elemeket, lefegyverezték. 1764-ben Mária Terézia
királynô parancsára az osztrák katonák megtámadták Mádéfalvát, mert
ellenálltak a királynô intézkedéseinek. A katonaság minden oldalról
behatolt a faluba reggel 5-kor. A menekülőket lelôtték. A szemtanúk
szerint valóságos vérfürdô volt a védtelen lakosság ellen. A közel fekvô
falvakban a halottakért szóló harangzúgás minden felôl hallatszott. Ennek
a tragikus eseménynek a hatására megindult az elvándorlás, a kivándorlás.