A 2013-as év leglátványosabb tudományos fotói között biztosan ott lesznek a C/2012 S1 (ISON) nevű üstökösről készült felvételek. A novemberben érkező, Magyarországról is látható égitest az előrejelzések szerint a teliholdnál is fényesebb lesz egy rövid ideig. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk.
A szuperüstökösnek is nevezett ISON "felvezetéseként" már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával./origo/
Az ősi kultúrában nagy becsben tartották az üstökösöket és a hullócsillagokat. Az üstökösök általában Nap körüli pályán keringenek, szilárd magból, az ezt körülvevő, égő gázburokból és csóvából álló égitestek. Szabályos pályát futnak be, és néhányuk több év eltűnés után újra láthatóvá válik az emberi szem számára. Legismertebb a Halley-üstökös, amely 76 évente visszatér. 1986-ban járt utoljára a Föld közelében. A nagysága megfelel egy kisbolygónak.
Az emberek a történelem során mindig tartottak az üstökösöktől. A megjelenésüket háborúk kitörésével, éhínségekkel és járványokkal és egyébkatasztrófákkal hozták összefüggésbe. Lehet, hogy nem alaptalanul…
A kínai Sang birodalom bukása az első feljegyzett katasztrófa, amelyet azzal indokoltak, hogy a Halley üstökös a Föld közelébe ért. A 76 évenként visszatérő üstökös megjelenését számos balszerencsével kapcsolták össze.
– i.e. 240: hatalmas áradások pusztítanak Kínában.
– i.e. 164: Európában fekete-himlő járvány söpör végig.
– i.sz. 66: Az üstökös éppen megjelenik, amikor a zsidók felkelést indítanak a római uralom ellen. A háborúban 1 millió ember hal meg, és Jeruzsálem pusztulásával ér véget.
– i.sz. 374: A hunok elözönlik Európát.
– i.sz. 451: Attila betör Galliába, a csatában 30 ezer harcosát veszti el.
– i.sz. 684: A Nürnbergi Krónikában megörökítik az üstökös képét. Európában és Ázsiában 3 hónapon keresztül esik az eső, a vetés tönkre megy, és az ezt követő éhínségben milliók pusztulnak el.
– 1066: Hódító Vilmos megtámadja Angliát; Harold király elesik a hastingsi csatában.
– 1222: A mongolok, élükön Dzsingisz kánnal, betörnek Oroszországba. Rómában állítólag véreső esik, és Európa szerte földrengéseket észleltek.
– 1456: A törökök elfoglalják Athént. Nápolyban 35 ezer halottja van a földrengésnek.
– 1682: Földrengés Angliában
– 1759: Meghal VI. Ferdinánd spanyol király. Világszerte földrengések és szélviharok pusztítanak, kitör a Vezúv Itáliában.
– 1865: Egyiptomban milliókat pusztít el a döghalál. Itáliában földrengéseket észlelnek, Japánban szökőár, Floridában hurrikán pusztít.
– 1910: VII. Edward angol király meghal. Egyiptom miniszterelnökét meggyilkolják. Öngyilkossági hullám söpör végig Európán s Amerikán. Kínában áradások pusztítanak. Indiában milliók esnek áldozatul a bubó-pestisnek.
– 1986. áprilisában felrobban a csernobili atomreaktor, a svéd miniszterelnököt meggyilkolják.
Az emberek zöme még ma is félelemmel gondol egy üstökös megjelenésére.
A legismertebb meteor, ami egy „kis zűrt” okozott, Szibériában a Tunguzka folyónál becsapódó volt. Az 1900-as évek elején találkozott a Földdel (szerencsére, nagyon gyéren lakott területen), és olyan pusztulást okozott a faunában, hogy még napjainkban is kivehetők az átrendeződés nyomai. Az űrkutatás fejlődésével kezdődött az ilyen égi balesetek kutatása. Felfedezték, hogy az űrből is látható néhány ilyen becsapódás helye a Földön. Azonban, ha figyelembe vesszük a föld néhány millió éves múltját, nem kell nagyon félnünk, a közelünkben elhaladó meteorok közül elenyészően kevés találja el Földet.
/forrás: Abafi C./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése