"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. január 12., szombat

Tél

Az Ember, életében sokszor megáll elgondolkodni egy pillanatra, néha pár hónapra is, hogy újra és újra végiggondolja gondjait, hibáit, vagy úgy érzi, rossz útra tévedt, és a kiutat keresi. Nos, a szendergő természet is ezt teszi, és nagyon jó, ha az Ember is vele tart.

  Komorrá, színtelenné vált a világ, a kíváncsi felhők a földre csücsülnek reggeli ködnek, és mindenkire kíváncsiak. Nézzük csak a ködöt az ablakból, és észrevétlenül segítenek tűnődéseinkben, egyszerre csak kiutat találunk, és eszünkbe sem jut, hogy a kíváncsi felhő súgott nekünk. „Lassan járj, tovább élsz!” – mondja a közmondásunk.



 A napfényes őszhöz képest, lehangoló a fénytelenség, színtelenség, így hát magunknak kell megtalálni magunkban a színek világát.Hagyományaink is segítenek ebben. Nagyszüleink, dédszüleink korában ez természetes volt. Betakarítás és őszi vetés után, a hosszú téli esték behúzódásában a közös tollfosztáskor, a len feldolgozása, fonalkészítés, szövés, hímzés, horgolás, kötés közben színes történeteket meséltek, énekeltek, jóízűt nevettek! Vidáman alkották meg ünnepi viseleteiket, törölközőiket, ágyneműiket, asztalterítőiket, függönyeiket a család számára az asszonyok. A férfiak a konyhaeszközöket faragták ki fából, vesszőből kosarakat, karosszéket, asztalt, virágtartót készítettek a családnak, és eladásra. Faragtak népi motívumokkal szekrényt, székeket, tükör tartót, bölcsőt, tálasokat, gyermekjátékokat is, és közben beszélgettek, daloltak. Színessé téve a hosszú, hideg téli estéket, és közben csodálni való leleménnyel alkották meg, az élethez szükséges tárgyakat, művészi színvonalon. Művészi színvonalon énekeltek, muzsikáltak, táncoltak, mesét mondtak. A népi fazekasságot is muszáj megemlíteni. Praktikussága, és gyönyörű népi motívumai árulkodnak arról, hogy az ország melyik tájékán születtek. Így az önmaguk alkotta, színes világ vette őket körül, és még a nehézségeiket is bölcsebben viselték, alkotni tudásuk önbizalmával. Alkotó közösségeik, családias, baráti érzései segítőkésszé, együtt érzővé kovácsolták őket.
Mindnyájan szerencsések vagyunk, mert végtelen kincsestár örökösei lehetünk. Téli életünk megszínesíthetjük, őseink példája szerint, szép kézimunkákkal. Múzeumokban és könyvekben is gyönyörködhetünk őseink hagyatékában, sokszínűségében.
Hatalmas örökségünk van a hivatásos művészet világában is. Festők, szobrászok, zeneszerzők, színészek, énekesek, zenekarok csodálatos alkotásaival, szép zenei kísérettel sokszínű fényeket képviselnek, és varázsolhatják színessé a téli estéket.

forrás:Zöld újság
Lánczi E.

 


1 megjegyzés:

  1. Szia Hédi!
    Csak most találtam a blogodra, nem volt még időm átnézni, de ígérem, jövök máskor is! Tetszik, hogy a bejegyzéseid több témát ölelnek fel!
    Erzsi

    VálaszTörlés