A fényhozó Nap egy központi csillag, amelyet a Föld minden pontjáról láthatunk bizonyos ideig 24 óra alatt. A gáznemű sugárzó gömb fénye más földi időjárási elemekkel való kölcsönhatása során színt, formát válthat. Ezek a változások sokszor fordultak elő, főként időjárás-változások előtt. Emiatt okot adtak különböző megállapítások széles körű elterjedésére, mint például, hogy ha a Nap körül gyűrűs alakzat látható, akkor eső várható. A jelenség oka, hogy a Nap körül jégkristályokból álló fátyolfelhő réteg alakul ki. Ezek a jégkristályok úgy viselkednek, mint valamiféle prizma. Fehér, néha színes jelenséget képeznek. Ez tipikus előrejelzője a közelgő melegfrontnak, ami az alacsony nyomással kapcsolódik össze. Hó nem mindig követi, de ha az említett jelenség tűnik fel valahol, biztos ami biztos, készítsük elő esernyőinket. Minél fényesebb a Nap körül kirajzolódó kör, annál nagyobb a valószínűsége a csapadéknak.
Az eső jövetelének előjelzésre nem csak a Nap kiváltsága. Lelkes követőjéhez, a Holdhoz is hasonló népi megfigyeléseket csatolhatunk. A Hold arca „elpirul” és hamarosan eső hull – szól a mondás. Az égitest körüli vörös szín a por megjelenésének köszönhető és megelőzi a frontot, ami nedvességet hoz. Ám ha a Hold fényes, akkor fagyot hoz, tartja a népi hiedelem. Ha a légkör tiszta, a földfelszín gyorsabban hűl le, mivel a hő kisugárzás révén távozik. Ha nincsen felhőtakaró, ami visszatartja a hőt, akkor a nap folyamán a talaj hője kisugárzódik az űrbe. Ha a hőmérséklet elég alacsony ezeken a derült éjszakákon és nincsen szél sem, fagy is kialakulhat.
A legfőbb égitesteken kívül a földi időjárási jelenségek is „jelzésértékűek”. Megjósolják a következő napok időjárását. Például a Szivárvány, mikor a Nap a keleti égbolton látható és a zápor nyugat felől érkezik, a szivárvány is a nyugati égbolton alakul ki. Mivel az északi félteke közepes szélességek időjárását meghatározó képződmények főleg nyugatról kelet felé mozognak, ezért a reggel kialakuló szivárvány közelgő esőt, míg a naplementekor kialakuló pedig az eső végét, tiszta időt jelez.
Ha a felhők magasabban szállnak, az emberek jobb időt várnak. Magasabb felhők szárazabb levegőt és magasabb légnyomást jeleznek. Mind a két dolog száraz időt jelent. Feloldódást jelenthet tehát ez a típusú felhős égbolt. Viszont ha köddel találkozunk, akkor sajnos ennek ellenkezőjét jósolhatjuk meg.
Nem maradhat ki a felsorolásból a szél sem. Róla talán a leginkább elterjedt népi hiedelem, hogy ha déli szél fúj, esős napok elé nézhetünk a közel jövőben.
A természet tehát kitűnően előrejelzi a napsütéses és az esős időt. A régi öregek, mindenféle időjárási berendezés és tudományos alap nélkül jósolták meg az időjárást és mint a fenti példákból kiderült, olyan dolgokat, melyeknek valóban még ma is érvényesek.
A
frontbetöréseket megakadályozni nem tudjuk, ezért nekünk kell hozzájuk
alkalmazkodni és védekezni ellenük. Honfoglaló őseink a frontok szempontjából nem egy nyugodt területet választottak, hiszen a Kárpát-medencében évente körülbelül 120 front alakul ki.
Mi történik szervezetünkben frontbetöréskor?
Mi történik szervezetünkben frontbetöréskor?
A levegő hőmérséklete, légnyomása, páratartalma, sőt a levegő elektromos töltése
is megváltozik. Mindezek akár viharos gyorsasággal is. Az élet lényege,
hogy a szervezet állandó belső egyensúlyt kialakítva tud működni. Ezt a
belső egyensúlyi állapotot, az ún. homeostasist a frontok felborítják. Ezt a felborult egyensúlyt a szervezet igyekszik minél előbb helyreállítani.
A meleg
hatására a hajszálerek kitágulnak. Az ehhez társuló izzadás pedig
fokozza a hőleadást, ezáltal nemcsak folyadékot veszít a szervezet,
hanem ásványi anyagokat is. Az ásványianyag-vesztés pedig szintén kihat a vérnyomásra.
Verejtékezéssel főleg nátriumot veszítünk. A kitágult hajszálerekben
több vér kering, ami az egész keringési rendszerre kihat. Változik a
vérnyomás, a pulzusszám emelkedik.
De
mindez nemcsak a keringési rendszerre, hanem a légzőrendszerre is
kihat. Emelkedik a percenkénti légvételek száma, fokozódik a veseműködés
is, mivel a vesének újra helyre kell állítania a só- és vízháztartás
korábbi egyensúlyát.
Tehát láthatjuk, hogy a
front megterheli a szervezetet (kiét jobban, kiét kevésbé). A front
lényege, hogy hirtelen felborul a szervezet egyensúlya, és ezt igyekszik
minél előbb helyreállítani.
A hidegfront hatásai
Hidegfront betörésekor, főleg ha az viharos, csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma. Viszont növekszik a levegő nyomása (a légnyomás). Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, minek következtében csökken a vérnyomás, gyengül a szív működése, a reumatikus fájdalmak erősödnek, az arra hajlamosaknál gyakrabban alakul ki a migrén, mely lehet egy- vagy kétoldali. Az addig tűrhető fájdalom szinte elviselhetetlenné válik.
Növekszik a balesetek
száma, főleg a közlekedési, mert megnyúlik a reflexidő. Az alvás mélyül
és könnyebb lesz az elalvás is. Egyre több az epe-, a vesegörcs. Több
az asztmás roham, mely nehezebben múlik el. Fokozódik a trombózisveszély, egyre több az agyvérzés, agylágyulás. Gyakoribb az ízületi gyulladás. Több a bélgörcs is. És nem utolsósorban csökken a munkabírás.
A melegfront hatásai
Melegfront
betörésekor emelkedik a levegő hőmérséklete és páratartalma, viszont
csökken a nyomás és fokozódik az anyagcsere. Növekszik a szív
frekvenciája, emelkedik a vérnyomás, fokozott teher hárul a szívre.
A vércukor szintje
is emelkedik. Ez főleg a cukorbetegeket terheli. Növekszik a vérzésre
való hajlam. Gyakrabban fordul elő orrvérzés. Többen ingerlékennyé,
nyugtalanná válnak; sokan panaszkodnak álmatlanságra és nő a depresszióra való hajlam is. Tompul a figyelem, s nőhet a dekoncentráltság.
A szívbetegeket szintén megterheli a melegfront.
Megváltozik a vér folyadék- és ásványianyag-tartalma (növekszik a
kalcium- és a káliumtartalom). A verejtékezés miatt csökken a vér
vízmennyisége, ezáltal besűrűsödik, ami szintén növeli a trombózisveszélyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése