Nem jók a 2013-as időjárási kilátások: a globális
felmelegedés miatt tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén
érkező El Nino jelenség és az évtized legerősebb naptevékenysége. Az
Északi-sarkvidéken a rekordméretű olvadás sem kizárható, a
Jeges-tengerből pár éven belül teljesen eltűnhet a jég. Az elmúlt két
száraz év után nagyon kellene az eső Magyarországon, de ha lesz is,
valószínűleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Két szélsőségesen száraz év után csak reménykedni lehet abban, hogy
2013-ban több eső lesz Magyarországon. A remény viszont azért nem
alaptalan, mert aszályos hónapokat meglepetésszerűen követhet egy
nedvesebb időszak - a csapadék ugyanis nagyon egyenlőtlenül oszlik el
térben és időben.Így hat ránk a sarki jégolvadás
A Kárpát-medencét kiszárító és Nagy-Britanniát a szó szoros értelmében eláztató időjárási jelenség mögött alapjában véve az áll, hogy egyre kevésbé van hideg az Északi-sarkvidéken, és így csökken a hőmérsékleti különbség észak és dél között. Azt a roppant összetett és bonyolult rendszert, amit időjárásnak nevezünk, leginkább a markáns különbségek tartják mozgásban.
Ha nincs elég hűvös északon, akkor gyengül az állandó légmozgás a trópusok és az Északi-sarkvidék között, így a meleg, nedves légtömegek ritkábban jutnak el Izland környékére, hogy ott kialakuljanak a szokásos ciklonok, egész Európán végigvonuló, esőt hozó frontjaikkal. A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemű olvadása miatt (a kedvezőtlen folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt).
Miután 2012-es sarki nyár végén minden korábbinál kisebbre zsugorodott az Északi-sarkvidék jege, a klímakutatók további olvadási rekordokra számítanak az idén. Minél több zöldeskék tengert fogunk látni a műholdképeken a fehér jégfelszín helyett, annál több okunk lesz az aggodalomra a New Scientist tudományos folyóirat értékelése szerint. Nem kizárt, hogy a tavalyi olvadási rekord a folyamat felgyorsulásának első szakasza volt. Ha igen, akkor már 2016 nyarára jórészt jégmentessé válhat a Jeges-tenger. Annyi bizonyos, hogy a télen újrafagyó jég minden korábbinál vékonyabb és törékenyebb lesz.
Így olvad a jég Izlandon
2013-ban érdemes lesz figyelni a Csendes-óceán keleti részének felszínét szokatlanul felmelegítő El Nino-jelenségre is, amely fokozhatja a szélsőséges időjárást.
/Az El Nino egy nagy skálájú óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszín hõmérsékletének periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony tájékán veszi kezdetét és hosszú hónapokig (9-12) tart. Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidõben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében aszályokat idéz elõ. A El Nino akkor keletkezik, amikor valamilyen okból kifolyólag megjelenik a Csendes-óceánban egy nyugat-kelet-i irányú meleg tengeráramlás, amely elnyomja az Antarktisz felõl érkezõ hideg Humboldt- ill. a Perui-áramlást. Ez a meleg áramlás olyan erõs is lehet, hogy a mélybõl a felszín felé tartó áramlatokat is megszüntetheti. A rendellenes tengeráramlás hatására fellépõ rendellenes légköri jelenségek okozzák a szélsõségesen meleg idõjárást szerte a világon.
A kutatók szerint az El Nino hatásait a klímaváltozás felerõsítheti. Egyes feltételezések szerint a globális felmelegedés hatására az El Nino sokkal rövidebb ciklusokban fog visszatérni./
Idén lesz a naptevékenység tizenegy évente bekövetkező maximuma is, emiatt több sugárzás éri a Földet. Noha a klímaváltozás folyamatában messze nem ez a döntő tényező, hanem a kőolaj, a földgáz és a szén felhasználásával a légkörbe engedett szén-dioxid, ez is hozzájárul ahhoz, hogy minden idők legmelegebb éve lehet 2013 (az eddigi rekordot 2005, 2010 és 1998 tartja)./forrás:origo/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése