Az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka - Hajós Alfréd

 Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész.   1878 február 1-én született.

 Az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka.

Az 1896-os athéni olimpián három számban indult: 100, 500 és 1200 méteres távban. A versenyt a Mediterrán-tenger tizenegy fokos hullámzó vizében tartották és Hajós egyáltalán nem számított esélyesnek. Mivel a versenyszámokat egymás után indították, így az 500 méteres rajthoz nem ért oda, de a másik két távban végig vezetve elsőként ért célba. Saját bevallása szerint először fel sem fogta a nagyszerű sportteljesítményét, csak arra tudott gondolni, hogy mentem megfagy a szeles parton a jéghideg víz után. A 100 méteres majd az 1200 méteres verseny megnyerése után Hajós átfagyott testét a görög matrózok emelték ki a vízből, mivel annyira meghűlt, hogy saját erejéből nem tudott volna kijönni. A zászlófelvonásnál a Hajós által hozott magyar zászlót húzták fel és az osztrák himnuszt kezdték eljátszani a sportoló tiszteletére, de a jelenlévő magyarok leállították és hazánk himnuszával zárták le az ünnepélyt. A sokezres szurkolótábor élén a görög trónörökös így reagált: "Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!" Másnap az újságok címlapján Hajós Alfrédet csak a "Magyar Delfinként" emlegették.



Labdarúgásban kétszeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szellemi olimpián ezüstérmet nyert.  
Tervezője volt a Margit-szigeti sportuszodának, amely napjainkban már a nevét viseli. Jónéhány középületet, többek között a debreceni Arany Bika szállót tervezte.   Több iskola viseli nevét.  Hajós Alfréd Társaság is alakult,  a bajnok emlékének ápolására.

Visszaemlékezései 1956-ban jelentek meg Így lettem olimpiai bajnok címmel.

 „Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik." Hajós Alfréd egyik mottója bármelyikünk számára példamutató intelem lehet.

Az év második hónapja

Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava Szarvastor hava

Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban. Ovidius a Római naptárban részletesen leírja a februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát.

A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad: februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a tisztító szertartásokat végezték.

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.

A csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra, ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján."

Jeles napok februárban:

Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Elek napja (február 11.)
Bálint napja (február 14.)
Húshagyókedd (február 15.)
Hamvazószerda (február 16.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)

Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, jelezvén a farsang utáni és húsvét előtti időszakot. A meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, eleink pedig Szarvastor havának nevezték februárt. A Nap a Halak jegyébe lép.

Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utolsó hónapja. Oldódik már a föld fagya.  A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tűnnek.  De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is.   A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA  és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hírét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

E hónap születési köve az őszinteséget, józanságot, gyógyulást jelző ametiszt, és az onyx.

forrás: szoboszloképeskönyve

Veszélyeztetett állatok - jegesmedvék

A jegesmedvék helyzete és az Északi-sark olvadása talán a legkarizmatikusabb és legdrámaibb érzékeltetője a klímaváltozásnak.  

 

 

 

 

A sarkvidék az átlagnál sokkal gyorsabban melegszik, ennek következtében néhány évtizeden belül a nyári időszakban teljesen eltűnhet a jégtakaró. A több mint 500 kilogrammos és 3 méteresre is megnövő jegesmedvékből napjainkban alig húsz, huszonötezer egyed él vadon. A bocsaik fejlődéséhez szükséges táplálékhoz csak a jég felületén jutnak hozzá. A megfogyatkozó élőhely veszélyezteti a jegesmedvék jövőjét, mivel a nyári jégfelszín, ahol barangolnak, vadásznak és szaporodnak, az előrejelzések szerint 20-30 éven belül már teljesen eltűnhet. A helyzet nagyon aggasztó.

. 

 

Itt az ideje, hogy inkább, mint a tényeken sajnálkozva és tétlenül nézve, ahogy a jegesmedvék a szemünk láttára süllyednek el az olvadó jégtakarókon, tegyünk is valamit a globális felmelegedés megfékezése érdekében.

Legközelebb, ha feleslegesen égve hagyod a villanyt, gondolj a jegesmedvékre. Ha valamilyen terméket vásárolsz, vedd figyelembe energiatakarékosságának mértékét, és gondolj a jegesmedvékre.

Az őszinteség

  Kung mester mondta: "Aki igazságos anélkül, hogy tanulna, az a kegyetlenséghez vezet, aki őszinte anélkül, hogy tanulna, az a gorombasághoz vezet."

Az őszinteséget az egyik legszebb és legbecsülendőbb emberi tulajdonságnak tartják, talán azért, mert eléggé ritka.

  

Őszinteség, elhallgatás, hazugság: sokan sokfélét értünk e fogalmakon

 Mindenki sokra becsüli, de kevesen alkalmazzák következetesen. Az őszinteség az a viselkedési szokás, amit másoktól minden körülmények között elvárunk, és sértőnek érezzük, ha rájövünk, hogy a munkatársunk, barátunk, szomszédunk vagy a családtagunk nem volt őszinte hozzánk..

Az őszinteség a legfontosabb, ám legnehezebb fajtája, amikor önmagunkhoz kell annak lenni. Bármilyen furán is hangzik, senkinek nem hazudik az ember annyit, mint önmagának! Az még hagyján, hogy mások előtt igyekszünk magunkat jobb színben feltüntetni, de a legfontosabb, hogy magunkkal elhitessük: ilyenek meg olyanok vagyunk! De vajon tényleg? Ha belegondolunk, hányszor járunk úgy, hogy egy konfliktus esetén azonnal mentséget keresünk vagy kreálunk, hogy szinte azonnal felmentjük magunkat és hárítunk, hogy okoljuk a körülményeket, a másikat, és számtalanszor újra játszva a történteket egyre jobb megvilágításba helyezzük önmagunkat - máris látszik, hogy az automatizmus működik, és nem az őszinteség.

 Mikor csináljuk jól? 

"Az őszinteség a bennünk lévő, egy adott cselekvés által kiváltott érzéseink kimondása egy bizonyos helyzetben" - mondja Csernus Imre pszichiáter.
Korántsem mindegy azonban, hogy e kimondás miképpen történik. Ha például érzelmi zűrzavar uralkodik bennünk, és azt rázúdítjuk a másikra, ártunk neki vele. Az adott szituációban tehát fontos tudnunk, kéri-e a másik az őszinteségünket. 

Képzeljünk el  egy olyan szituációt - akármilyen hétköznapit - amikor maradéktalanul őszinte minden benne résztvevő. Kezdhetjük rögtön a köszönéssel: Jó reggelt, hogy vagy? Őszinte érdeklődés - vagy csak annak tűnik. Mi lenne, hogy így hangozna: Legyen vacak napod, nem érdekel hogy vagy! Lehet, hogy ez meg gorombaság, de ha az illető bal lábbal kelt fel, és ráadásul nem kedveli a másikat, akkor őszinteség is. Megint más kérdés, vajon feltétlenül ki kell-e mondani?   

Az elhallgatásnak vagy egy információ késleltetésének lehet üdvös hatása is. Ha például egy-két nap múlva közlünk egy kellemetlen, de nem sürgős hírt barátunkkal, nem pedig akkor, amikor úgyis rossz passzban van, nem hibázunk. Épp ellenkezőleg: figyelembe vettük a másik pszichés szükségleteit.

Az őszinteség  nehéz és veszélyes dolog, az emberek semmit sem viselnek nehezebben, mint ezt, és nem sok mindent tartanak fontosabbnak, szebbnek, nemesebbnek. Ellentmondás - maga az ember.  

/február16. őszinteség napja/

Érdekességek az állatvilágból

Hosszú időn át tartotta magát az a nézet, hogy együttérzésre és együttérzése kimutatására kizárólag az ember képes, ezért az empátia kifejezetten emberi vonás, olyan tulajdonság, ami megkülönbözteti az embert az állatvilágtól.
 
Az Emory Egyetem állati viselkedés-kutatója Teresa Romero és munkatársai A Yerkes Nemzeti Főemlős-kutató Központban szabadban élő csimpánzok között figyelték meg az együttérzés megnyilvánulási formáit – nyolc éven keresztül.
Más kutatóknak is voltak hasonló feljegyzései, de az övék kitűnik a többi közül rendkívül nagy számával: összesen háromezer körüli dokumentum elemzéséből vonják le következtetéseiket.
A nagy számú eset hozzásegítette a kutatókat, hogy észrevegyék a különbözőségeket, amelyek a bunda-tisztogatás, az ölelések, a gyengéd érintések és a csókok formái között lehettek. Például, a nőstény csimpánzok lényegesen együttérzőbbek voltak a hímeknél.
Ezek az eredmények teljes mértékben egybe esnek az embernél szerzett tapasztalatokkal. Ez egy adaptív viselkedés, ami feltehetően az anya-gyermek erős érzelmi kapcsolaton alapul. Az a képesség, hogy megértse, előre lássa, és rögtön reagáljon a bébi szükségleteire, rendkívül fontos az anya számára – ha jól akarja betölteni szerepét -, ezért valószínűleg az ilyen, együttérző viselkedést a természetes szelekció támogatta.
Érdekes, hogy hasonló viselkedésmódot lehetett megfigyelni a rangsorban elől álló hímeknél is, akik szintén gyakran nyújtottak vigasztalást. Ez arra az általános békéltető funkcióra utal, amit a legmagasabb rangú hímek betöltenek a csimpánz-közösség életében.
Egyébként rászoruló csimpánzok a legtöbbször a rokonaiktól, a társadalmilag közel állóktól kaptak együttérzés-nyilvánítást – két-háromszor többször, mint másoktól. És azokat támogatták a rokonszenvükkel, akik a múltban hasonló segítséget nyújtottak nekik. Ha a támadó szenvtelenül otthagyta áldozatát és nem kötött békét vele, akkor vagy 50 %-kal többször nyújtottak vigasztalást a társak.
Ez a kutatás az ember és az állatvilág közötti folyamatosságra világít rá – nem csak alaki, anatómiai vagy fiziológiai, de pszichológiai és érzelmi szempontból is.
forrás: Zöld Újság

Amikor egy vadon élő állat az emberektől kér segítséget..

Egy csapat könnyűbúvár az ördögráják éjszakai életét figyelte január 11-én Kona sziget partja mentén, amikor hirtelen delfinsipítást hallottak, és egy palackorrú delfin úszott feléjük. A delfin egyenesen az expedíció vezetőjéhez, Keller Laroshoz úszott. Hosszan és komótosan úszkált a búvárok körül, majd egyszer csak Laros körül kezdett el körözni és folyamatosan a hasát mutatta neki. Ahogy közel jött és hozzám nyomakodott, egyértelművé tette, hogy segítséget kér - mondta a profi búvároktató és ördögrája-szakértő.

 Laros hamarosan észrevette, hogy a delfin nem tud rendesen mozogni, mert egy horgászzsinór rátekeredett, és a horog beleakadt a melluszonyába. Az emlős békésen hagyta, hogy az ember megpróbálja kiszabadítani.

„Hamar észrevettem a bal első uszonyára tekeredett zsineget, amely az egész testét körbefogta és a horog is beleállt. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy tőlem akar segítséget kérni. Megpróbáltam letekerni. Kiszedtem a melluszonyba akadt horgot. A zsinór a szájából lógott ki és szorosan rátekeredett az uszonyára. Megpróbáltam kézzel lefejteni a damilt, de féltem, hogy fájdalmat okozok neki, illetve még jobban megsebesíthetem az állatot, így elővettem egy kést, hogy azzal vágtam le” - mondta Laros.
A búvár hozzátette, hogy az állat türelmesen és békésen tűrte a hosszú műveletet. A búvároktatónak sikerült eltávolítani a horgot és a zsinór jó részét, de amikor a többi búvár is csatlakozott hozzá, és megpróbálták a maradék zsinórt is leszedni, akkor a delfin elúszott, és nem tért vissza többé. Sajnos nem sikerült az összes béklyótól megszabadítani, mert a vízi emlősnek idővel fel kellett mennie a felszínre levegőért, de legalább a horgot és a sérülést okozó zsineget eltávolították róla.
forrás: Richpoi Hírek

A tél nem múlhat el nélküle..

A disznóölés időszaka: András-naptól, egészen január végéig tart. A disznótor egyik leglényegesebb terméke a kolbász. Az elnevezés az ótörök nyelvből származik: qalbuz, jelentése: harapás, falat.

 

Már Mátyás előtt ismerte a magyar konyha a kolbász különböző változatait, később az alapanyagok, és a fűszerek használata tovább gazdagodott.

 

Hazai kolbász fajtákból néhány:
- Finom kolbász vegyes húsból
- Borsos kolbász
- Sütni való kolbász
- Citromos kolbász
- Gombás kolbász
- Vagdalt kolbász
- Májas kolbász
- Fasírozott kolbász (vadhúsból)
- Sonkás kolbász
- Préselt kolbász stb. 



Néhány gondolat a füstölésről...
- a legősibb tartósítási eljárás.
- húsok és halak konzerválására alkalmas eljárás.
- 1573-ból származó leírás szerint a füstölés a mindennapi élet része.
A füstölés feladata:
- a nedvességtartalom egyenletes csökkentése
- a hús ízletessé tétele.
- konzerválás.
Füstölési módszerek:
- hideg füstölés: 30 és 50 fok közötti hőmérséklet, 2-től 24 óráig tartó időtartam.
- forró füstölés: 50 és 90 fok közötti hőmérséklet, 30 perc és 2 óráig tartó időtartam. (hal, szárnyas, nyúl füstölése)
Az eljáráshoz szükséges fa: tölgy, bükk, éger, nyír. (puhafát ne) 

/forrás: Kolbász története/

 

Időjárás, frontok

Apáink jól tudták, hogy a természet jeleit igenis figyelni kell. Tudni kell velük élni és használni őket. Az égitestek és különböző természeti jelenségek „viselkedéseinek” megfigyelései már régóta bevett szokások. Az eső közeledtének és a jó idő hozóinak rengeteg legendáját őrzik a népi mendemondák.

A fényhozó Nap egy központi csillag, amelyet a Föld minden pontjáról láthatunk bizonyos ideig 24 óra alatt. A gáznemű sugárzó gömb fénye más földi időjárási elemekkel való kölcsönhatása során színt, formát válthat. Ezek a változások sokszor fordultak elő, főként időjárás-változások előtt. Emiatt okot adtak különböző megállapítások széles körű elterjedésére, mint például, hogy ha a Nap körül gyűrűs alakzat látható, akkor eső várható. A jelenség oka, hogy a Nap körül jégkristályokból álló fátyolfelhő réteg alakul ki. Ezek a jégkristályok úgy viselkednek, mint valamiféle prizma. Fehér, néha színes jelenséget képeznek. Ez tipikus előrejelzője a közelgő melegfrontnak, ami az alacsony nyomással kapcsolódik össze. Hó nem mindig követi, de ha az említett jelenség tűnik fel valahol, biztos ami biztos, készítsük elő esernyőinket. Minél fényesebb a Nap körül kirajzolódó kör, annál nagyobb a valószínűsége a csapadéknak.

Az eső jövetelének előjelzésre nem csak a Nap kiváltsága. Lelkes követőjéhez, a Holdhoz is hasonló népi megfigyeléseket csatolhatunk. A Hold arca „elpirul” és hamarosan eső hull – szól a mondás. Az égitest körüli vörös szín a por megjelenésének köszönhető és megelőzi a frontot, ami nedvességet hoz. Ám ha a Hold fényes, akkor fagyot hoz, tartja a népi hiedelem. Ha a légkör tiszta, a földfelszín gyorsabban hűl le, mivel a hő kisugárzás révén távozik. Ha nincsen felhőtakaró, ami visszatartja a hőt, akkor a nap folyamán a talaj hője kisugárzódik az űrbe. Ha a hőmérséklet elég alacsony ezeken a derült éjszakákon és nincsen szél sem, fagy is kialakulhat.

A legfőbb égitesteken kívül a földi időjárási jelenségek is „jelzésértékűek”. Megjósolják a következő napok időjárását. Például a Szivárvány, mikor a Nap a keleti égbolton látható és a zápor nyugat felől érkezik, a szivárvány is a nyugati égbolton alakul ki. Mivel az északi félteke közepes szélességek időjárását meghatározó képződmények főleg nyugatról kelet felé mozognak, ezért a reggel kialakuló szivárvány közelgő esőt, míg a naplementekor kialakuló pedig az eső végét, tiszta időt jelez.

Ha a felhők magasabban szállnak, az emberek jobb időt várnak. Magasabb felhők szárazabb levegőt és magasabb légnyomást jeleznek. Mind a két dolog száraz időt jelent. Feloldódást jelenthet tehát ez a típusú felhős égbolt. Viszont ha köddel találkozunk, akkor sajnos ennek ellenkezőjét jósolhatjuk meg.

Nem maradhat ki a felsorolásból a szél sem. Róla talán a leginkább elterjedt népi hiedelem, hogy ha déli szél fúj, esős napok elé nézhetünk a közel jövőben.

A természet tehát kitűnően előrejelzi a napsütéses és az esős időt. A régi öregek, mindenféle időjárási berendezés és tudományos alap nélkül jósolták meg az időjárást és mint a fenti példákból kiderült, olyan dolgokat, melyeknek valóban még ma is érvényesek.

A frontbetöréseket megakadályozni nem tudjuk, ezért nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni és védekezni ellenük. Honfoglaló őseink a frontok szempontjából nem egy nyugodt területet választottak, hiszen a Kárpát-medencében évente körülbelül 120 front alakul ki.

Mi történik szervezetünkben frontbetöréskor?

A levegő hőmérséklete, légnyomása, páratartalma, sőt a levegő elektromos töltése is megváltozik. Mindezek akár viharos gyorsasággal is. Az élet lényege, hogy a szervezet állandó belső egyensúlyt kialakítva tud működni. Ezt a belső egyensúlyi állapotot, az ún. homeostasist a frontok felborítják. Ezt a felborult egyensúlyt a szervezet igyekszik minél előbb helyreállítani.

A meleg hatására a hajszálerek kitágulnak. Az ehhez társuló izzadás pedig fokozza a hőleadást, ezáltal nemcsak folyadékot veszít a szervezet, hanem ásványi anyagokat is. Az ásványianyag-vesztés pedig szintén kihat a vérnyomásra. Verejtékezéssel főleg nátriumot veszítünk. A kitágult hajszálerekben több vér kering, ami az egész keringési rendszerre kihat. Változik a vérnyomás, a pulzusszám emelkedik.

De mindez nemcsak a keringési rendszerre, hanem a légzőrendszerre is kihat. Emelkedik a percenkénti légvételek száma, fokozódik a veseműködés is, mivel a vesének újra helyre kell állítania a só- és vízháztartás korábbi egyensúlyát.

Tehát láthatjuk, hogy a front megterheli a szervezetet (kiét jobban, kiét kevésbé). A front lényege, hogy hirtelen felborul a szervezet egyensúlya, és ezt igyekszik minél előbb helyreállítani.

A hidegfront hatásai

Hidegfront betörésekor, főleg ha az viharos, csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma. Viszont növekszik a levegő nyomása (a légnyomás). Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, minek következtében csökken a vérnyomás, gyengül a szív működése, a reumatikus fájdalmak erősödnek, az arra hajlamosaknál gyakrabban alakul ki a migrén, mely lehet egy- vagy kétoldali. Az addig tűrhető fájdalom szinte elviselhetetlenné válik.

Növekszik a balesetek száma, főleg a közlekedési, mert megnyúlik a reflexidő. Az alvás mélyül és könnyebb lesz az elalvás is. Egyre több az epe-, a vesegörcs. Több az asztmás roham, mely nehezebben múlik el. Fokozódik a trombózisveszély, egyre több az agyvérzés, agylágyulás. Gyakoribb az ízületi gyulladás. Több a bélgörcs is. És nem utolsósorban csökken a munkabírás.

A melegfront hatásai

Melegfront betörésekor emelkedik a levegő hőmérséklete és páratartalma, viszont csökken a nyomás és fokozódik az anyagcsere. Növekszik a szív frekvenciája, emelkedik a vérnyomás, fokozott teher hárul a szívre.

A vércukor szintje is emelkedik. Ez főleg a cukorbetegeket terheli. Növekszik a vérzésre való hajlam. Gyakrabban fordul elő orrvérzés. Többen ingerlékennyé, nyugtalanná válnak; sokan panaszkodnak álmatlanságra és nő a depresszióra való hajlam is. Tompul a figyelem, s nőhet a dekoncentráltság.  

 A szívbetegeket szintén megterheli a melegfront. Megváltozik a vér folyadék- és ásványianyag-tartalma (növekszik a kalcium- és a káliumtartalom). A verejtékezés miatt csökken a vér vízmennyisége, ezáltal besűrűsödik, ami szintén növeli a trombózisveszélyt.