Divat történet

Hogy ki találta fel a nadrágot, kinek volt először kabátja, mióta viselnek szandált – ma már kideríthetetlen.

Ám a ruházat igazi kialakulását attól számíthatjuk, mikor az emberek felfedezték a szövés mesterségét. Már az ókori egyiptomiak is tudtak nagyon finom gyapotszöveteket szőni. Az ő sok ezer éves „divatjuk” főképp a tarka mintákat, a csíkozásokat kedvelte. Nagyon ügyesen tudták már festeni is a ruhaanyagokat. A föníciaiak és asszírok öltözködése még pompázatosabb, a gazdagok drága, arany- és ezüstszegélyű kelmékbe öltözködtek.

A régi görögök viseletét a ruhák szabadon lehulló redőzete jellemezte. Könnyen magukra tekerhető leplek, köpenyszerű felső ruhák voltak e viselet fő darabjai – a  rómaiak majdnem változatlanul átvették tőlük ezt a divatot.
 Néhány jellegzetes akkori ruhadarab, például a férfi-viselet darabjai: a tóga, a tunika – az ő elnevezésükben ismeretes.

A népvándorlás korában kezdték viselni a lovas népektől átvett ruhadarabokat: a nadrágot és a kabátot. A középkor öltözködése nagyon változatos, évszázadonként más és más, de egy szempontból ugyanaz: nagyon csukott, egészségtelen viselet, túlzsúfolt, túlcicomázott. A férfiak is selyemholmikat, színes díszeket, szalagokat, piros harisnyákat viseltek.

Az ausztriai Hallstattban, a só konzerváló hatásának köszönhetően a leletekből sok ruházati cikk is napvilágra kerül. Az észak-európai lápos vidékek is megőriztek mocsárba süllyedt tárgyakat, de egész emberalakokat is, úgy, ahogy egykor ruhástól szerencsétlenül jártak. A tőzegtalajban viszonylag jó állapotban maradtak fenn gyapjúholmik és egyéb textíliák is. Így például Dániában került elő egy közel 4000 évesnek tekinthető kétrészes női ruha, rövid ujjal, s egy bronzkorongos – akkoriban bizonyára nagyon divatos – öv egészíti ki ezt az őstoalettet. Némely vonatkozásban a „divat vonala” nem sokban különbözik a mai nyári viseletektől. /Lászlóffy Aladár/
 

Női divatok

A szépségért minden korban meg kellett szenvedni. De érdekes módon valamiért mindig csak a nőknek.

A nők hihetetlen kényelmetlenségek, sőt fájdalmak eltűrésére is hajlandók, ha úgy vélik, ezzel az aktuális divatot követik.

Krinolin

A „világ legkényelmetlenebb szoknyája” kitüntető címre joggal számot tarthatott a krinolin.

A krinolin a spanyol királyi udvarban, a 16. században bukkan fel és innen indult el három évszázadon át tartó diadalmenete. A szoknyát meglehetősen bonyolult szerkezet merevítette kosár formájúra. A rácsok kezdetben csontból vagy fából készültek, később pedig acélból és lószőrből. Velázquez festményei hűen ábrázolják, a nemes spanyol hölgyek milyen extremitásokra hajlottak, ha divatról volt szó. Idővel a krinolin elöl-hátul lelapult, viszont kétoldalt kibővült, olyan ovál alakú szoknyát eredményezve, amellyel még a korábbinál is bonyolultabb feladat volt átsétálni az ajtón. Különösebben élénk fantázia nélkül is elképzelhetjük, milyen nehezen tudtak felöltözni, lépcsőn járni vagy leülni a krinolinba bújtatott nők.

Turnűr

A krinolint az 1800-as évek vége felé a turnűr váltotta fel. A megfelelő „fardagály” kialakításához itt is egy szoknya alatt rejtőző szerkezetre volt szükség, amely hátul megemelte a textilt annyira, hogy ne csússzon az egész ruhadarab a földön. A találmány célja ugyanaz volt, mint a krinoliné: karcsúbbnak láttatni a derekat, és hangsúlyozni a mellet. Megint csak könnyű elképzelni, milyen nehezen tudott mozogni, leülni, felállni a nő egy ilyen öltözékben, és a fenekén cipelt pluszsúly mennyire tönkretette a hátát.

Fűző

A női test egészségére a legnagyobb veszélyt a fűző jelentette, amely a 16. században kezdte megkeseríteni viselőinek életét, és egészen az első világháború utánig szilárdan tartotta pozícióit. Tervezőit ugyanaz a megfontolás vezette, mint a széles szoknyák és kebelmutogató ruhák kitalálóit: azt a homokóra-vonalat kívánták elérni, amely a férfiak számára legvonzóbb mell-derék-csípő arányt jelenti. A viktoriánus korban a nők kivetették egy-két bordájukat, hogy a derekukat minél karcsúbbra be lehessen fűzni.

Hogy mennyire összenyomorította a belső szerveket a szorosra húzott fűző, azt jól bizonyítja például Scarlett O’Hara esete, akinek az Elfújta a szél egyik jelenetében 20 hüvelykre, azaz 51 centire fűzik be a derekát. Ez akkor is borzasztóan kevés, ha meggondoljuk, hogy akkoriban az emberek jóval alacsonyabbak voltak, és egy 160 centis nőnek nyilvánvalóan karcsúbb a dereka, mint egy 180 centisnek.

Telitalpú cipő

A manapság csak patacipőként emlegetett lábbelik többször is divatba jöttek a történelem folyamán. A legrégebbi példát erre az ókori görög színházak színészei szolgáltatták: a legfontosabb szereplők lábára mindig ilyen cipő került, hogy kiemelje őket a többiek közül, és láthatóvá tegye a leghátsó sorban ülő nézők számára is. Kínában ugyancsak hordtak ilyen cipőt, szintén viselőjének rangját hangsúlyozandó
.Forrás: Ötvenentúl.hu

 

 A divatvilág egyik legmeghatározóbb alakja Christian Dior.
 
 Kamaszkorában ellátogatott egy tenyérjóshoz.

A nő azt olvasta ki az ifjú Dior kezéből, hogy az asszonyok áldani fogják és általuk fog boldogulni.

Ő lett a sztárok szabásza, Marlene Dietrich, Rita Hayworth, Ava Gardner és Eva Peron is az ő ruháit viselték. 
1957.október 24-én 52 évesen szívrohamban halt meg.



 

Liszt Ferenc Zeneakadémia - Budapest

A Liszt Ferenc alapította Zeneakadémia Budapest egyik büszkesége.

Ez a magyar építészet legjelesebb korszakának, a XIX. és XX. század fordulójának egyik kivételes épségben megmaradt alkotása. Építése idején Budapest fejlődése csúcsához érkezett: akkor alakult ki a mai jellegzetes városkép és városszerkezet, melynek meghatározó elemei a késő historizmus és a szecesszió remekei. Ehhez a felfokozott ütemű, társadalmat, kultúrát és fővárost egyszerre építő lázas tevékenységhez kötődött a törekvés, hogy a hazai zenei felsőoktatás méltó, a nemzeti identitást kifejező otthont kapjon. 

   Október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján nyitja meg kapuit az elmúlt három évben teljesen átépített Zeneakadémia.

YIN YANG

Egység. Egyensúly. Harmónia. Béke.

A kínai filozófia két alapelven nyugszik, amelyek néha ellentmondóak, de mindazonáltal függnek egymástól. A két elv a yin és yang. S habár a yin és yang néha egymással ellentétes, de sohasem zavarják egymást, mindkettőnek szüksége van a másikra, egyik nélkül a másik nem létezik, egyik sem fontosabb a másiknál.

A Jin és a Jang jel először a Ji King-ben (Változások Könyve) szerepel, kb. i.e. 1250 körül. A jin jel jelentése: a hegy árnyékos oldala, a jang jel jelentése pedig: a hegy napos oldala.
Kettejük dinamikus együttműködése a mindenség egysége és egyensúlya.

A Yin és Yang negatív és pozitív, víz és tűz, nő és férfi, az őselemek egymásra hatásának jelképe.

A kínaiak úgy tartják, hogy a Yin és Yang az idők kezdetétől jött létre, mikor villám hasított a kozmikus őssötétbe és semmibe. Ekkor minden súlyosból és sötétből Yin keletkezett, miközben amire csak a villám fénye hullott, könnyű súlytalan Yang-á változott.

A Yin és Yang jelkép a természet megfigyelésén alapul. Az égitestek csillagok, és bolygók ugyancsak Yin vagy Yang minőségűek , a Nap Yang, a Hold Yin.

A természetben szintén együttesen van jelen Yin és Yang, a hegyek Yang míg a folyók Yin.

Ha változásban tudjuk szemlélni világunkat, ha megértjük, hogy az élet folyamatos átalakulás, mint az (évszakok körforgása, éjszakák, nappalok váltakozása,) jobban eligazodunk majd a modern világ útvesztőiben.

Minden emberben van Yin és Yang csak a férfiakban több a Yang elem a nőkben pedig a Yin. Kettő kapcsolata állandó, folytonos (mint a jelkép tükrözi), egymást kiegészítő, szoros egységet alkotja meg az egészet.

A hétköznapokban persze nem éljük meg ilyen magasztosan az ellentétek vonzását, egyszerűen csak vágyunk a dolgok megélésére. Melegben hűsre vágyunk, hidegben pedig forró dolgokra. Egy fagyos kirándulás után a kandalló elé kucorgunk, meleg teával, napozás után azonban úszással és jeges desszerttel, jégkrémmel hűsítjük magunkat szívesen.

Egyensúlyuk fenntartására van szükségünk, vonatkozik ez családi életünkre, egészségünkre.

A Csi

 A Qi vagy Chi (ejtsd: csi) jelentése energia, életerő. A Qi (csi) fogalma ismeretlen a nyugati típusú gondolkodásban, így a filozófiában is, a keleti filozófiákban azonban folyton-folyvást felbukkan. A csi nem más, mint a minden élőlényben ható életerő, a környezetek minősége, a Nap, a Hold és az időjárási rendszerek ereje, valamint az emberekben ható mozgatóerő. Alapvető jelentőségű minden élő szervezetben. A Qi ereje minden belső folyamat katalizátoraként meghatározza vitalitásunkat.

Októberi időjárás - népi megfigyelések

Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél.  

 S a jövő tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Orsolya napja (október 21.), Dömötör napja (október 26.): Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is. Ha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

Kövek

 

Az ember mindig is misztikus, mondhatni csodás erőket tulajdonított a drágaköveknek,  szikláiknak, megalitoknak, és népszokásokat, legendákat, vallásos képzeteket szőtt köréjük. 

A kövek  szinte észrevétlenül belopták magukat hétköznapjainkba: sokszor mondjuk, valaki követ gördít az utamba, máskor megkönnyebbülve jegyezzük meg: nagy kő esett le a szívemről; s néha úgy gondoljuk, hogy valaki kőkeményen viselkedett. 

Már a középkorban híresek voltak a kívánságteljesítő „tündérkövek”. Ezeket amulettként, védelmezőként mindig maguknál hordták az emberek. Ha éjszaka az ablakba tették az ilyen kristályt, feltöltődött a hold és a csillagok fényével, és teljesítette az elalvás előtt neki megsúgott kérést.

 Az ilyen követ a gazdáján kívül senki sem érinthette meg, s átruházni sem lehetett  másra, mert akkor elveszítette varázserejét.

Őseink Isten ajándékának tartották őket, színük, formájuk az isteneket és a természetfeletti erőket szimbolizálta.

Évezredek tűnnek el nyomtalanul, de a kövek szeretete mindig él.

 Az indiánok Arizona területén a mai napig nem árulják el, hogy hol van a híres moki kő lelőhelyük. Ezt a márványt élőnek tekintik, az élő kövek közé sorolják. Az itt élő indián családok otthonaiban megtalálhatóak ezek a kövek. A moki jelentése: hű, kedves. Hitük szerint ez az élő kristály megvédi a családot a szellemektől, életerőt, termékenységet ad. Hatását csak párban fejti ki, ugyanis férfi és női mokit különböztetünk meg.  

 Azt is állítják, ha két azonos nemű követ vesz kezébe az ember, azok taszítják, míg a különböző neműek vonzzák egymást. A férfias jellegűek a felületükön érdesebbek, laposabbak, amíg a nőies moki simább, gömbölyűbb és több mélyedés van benne.

Amerikában (Arizonában) már eredetiségigazolással lehet mokikat vásárolni, mert annyira kelendő, hogy hamisítják.

 De az ausztráliai őslakosoknak is van ilyen varázskövük. Bár annak a színe más, de az itt található mookai is tudja mindazt, amit a hopy indiánok köve tud. Az itt élők a földanya véreként tisztelik. Az utazók köveként is emlegetik, minden betegség gyógyítójaként beszélnek róla, és állítják, hogy erő nyerhető belőle a mindennapokhoz. Sokan beszélgetnek vele, mert ez a kristály a világmindenség bölcsességét rejtette magába.

 A kövekben van valami mágikus láthatatlan, ismeretlen, talán ezért szavazott nekik bizalmat az emberiség évezredeken keresztül, és hitt gyógyító, védelmező erejükben.

Szaporodó gyémánt

Több száz évvel ezelőtt, Teophasztosz antik görög filozófus, író kijelentette, hogy az ékköveknek nemük van, a sötétek a hímek, a világosak nőneműek. Másik megállapítása szerint vannak gyémántok, amelyek, ha fény éri őket, majd sötét helyre kerülnek, világítanak. Sőt olyan gyémántokról is írt, amelyek sötétben szaporodnak.


Égből érkezett kövek

A tektitek kozmikus eredetű tárgyak, melyek több milliárd évig közelednek felénk a világűrön át, míg végül földet érnek. Ilyen kő például a moldavit. A tibeti nép mindig is úgy tudta, hogy ez a kő égi eredetű és úgy véli, hogy az Orion csillagképből érkezett. Szanszkrit nyelven ezt a követ agni maninak, azaz tűzgyöngynek nevezik.

Forrás: Reform újság 2006-2007 Szerző: Déri Zsuzsánna

Túra a Börzsönyben

       

 

Ősz - őszi fáradtság

Az őszi hónapok velejárói, a jelentős időjárás-változás, a természet búcsúzása sokak hangulatára rányomja a bélyegét.

Idén nem kényeztetett bennünket hosszú, langymeleg nyárutó...

Elkeseredni nem szabad, nem csak nyárból áll a világ, az ősz ugyanannyi szépséget és szeretni valót rejteget számunkra, ha észrevesszük őket. Vagy ha észre akarjuk venni őket.
Az ősz azonban nem csupa napsütésből áll,  szűnni nem akaró esőzéseket, hideg szeleket, alacsony hőmérsékleteket is  hoz magával.

Mit lehet tenni ilyenkor, hogy ne érezzük nyomasztónak a szürkeséget, hideget? Ha fáradtnak érezzük magunkat, adjunk magunknak egy kis pihenést, lazítást.  Ha pihentünk utána sokkal hatékonyabban tudjuk végezni feladatainkat.

Például aludhatunk  egy órácskát, bevackolhatjuk magunkat a fotelba egy jó könyvvel a kezünkben, lazító zenét hallgathatunk, forró kakaót, csokoládét, teát kortyolhatunk, megnézhetünk egy kikapcsoló filmet.

Van akit az aktív pihenés tölt fel, így azok tornázhatnak egyet, vagy készíthetnek egy évszakhoz illő dekorációt, a lehetőségek tárháza végtelen, csak mindenkinek meg kell találnia a számára leginkább megfelelőt.

A magunkra, testi és lelki jólétünkre szánt idő sohasem elfecsérelt idő, hanem olyan, ami sokszorosan megtérül.