Téli napforduló

Soha máskor nem tölti meg annyi misztikum és mágia a levegőt, mint a téli napforduló időszakában..

A téli napforduló az északi féltekén idén egészen pontosan december 21-én, 17:11 perckor fog bekövetkezni.
Amikor a forgástengely a pálya során a legkisebb szögben hajlik el a beérkező napsugaraktól, akkor van a nyári napforduló, amikor pedig a legnagyobb szögben, akkor a téli. A nyári napforduló az északi féltekén június 21-re, a téli pedig december 21-re esik, a déli féltekén éppen fordítva. A decemberi téli napfordulón az északi félteke a legtovább marad árnyékban, ezért ott ekkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Az Északi-sarkkörön december 21-én nem is kel fel a nap, végig a horizont alatt marad.

A történelem során szinte minden nép és minden vallás ünnepelte a fény diadalát a sötétség felett, illetve az új év kezdetét több kultúrában ezektől az ünnepektől számolták. Első erre vonatkozó emlékeink nagyjából ötezer évesek.

 Újabb kutatások szerint a Stonehenge-et is használták téli napfordulók idején rituális célokra. Jóval többet tudunk a sumérok napfordulós szertartásáról, a Zagmuk nevű ünnepről. A mezopotámiai nép azt vallotta, hogy óvó istenük, Marduk év végén vívja meg csatáját a káosz túlvilági szörnyeivel, és 12 napos ünneppel emlékeztek meg erről. Hogy támogassák Mardukot, az ünnepség végén feláldozták királyukat, hogy a túlvilágon győzelemre segítse az istent.

Más ókori népek is ünnepeltek a téli napfordulón. A görögök a Lenaia során Dionüszosz isten újjászületéséről emlékeztek meg rituálékkal és drámákkal, a perzsák pedig többek között azzal adtak hálát az ismét rövidülő éjszakákért, hogy a rabszolgák és az urak egy napra szerepet cseréltek. A rómaiak a Saturnalia nevű egyhetes mulatsággal adóztak a téli napfordulónak (a görögök Kronia nevű ünnepét vették át), kocsiversenyeket és más látványosságokat tartottak, és a szolgák rövid időre itt is az urak székébe ülhettek. A korai európai és ázsiai népek hasonló ünnepeiben markáns motívum a sötétség gonosz szellemeinek elűzése és legyőzése, például a szlávok is így ünnepelték a Korocsunt. A szó egyik jelentése "lépő, átforduló", ami a napfordulóra utal, erre a szláv ünnepre eredeztethető a magyar "karácsony" szó. A másik lényeges elem a téli napforduló idején a fény ünneplése fénnyel, a skandináv és germán népek tűzzel köszöntötték a rövidülő éjszakákat.

Népszokások is őrzik a téli napforduló emlékét, a magyar folklórban is találunk több ilyet. Az egyik legismertebb a karácsony másnapján tartott regölés, amivel az újévet köszöntik a legények és a házasemberek, akik házról házra járva kívánnak termékenységet és bőséget. Több vidéken szokás a kolompolás és az alakoskodás (állatbőrök viselése) is, ezekkel az ártó szellemeket űzik el. A betlehemezés is karácsonyi népszokás, amivel Jézus születését mesélik el.


"Téli napfordulókor a Fekete Ló (Nyilas) hónapjának vége, a sötét-fekete nap elbúcsúzik, és az egyre világosodó, Fehér Szarvasnak adja át a helyét. A Nap a Szarvas (Bak) jegyébe lép, a szarvak között kel fel. Ehhez kapcsolódik egy régi népszokás. „Téli napfordulókor éjfélkor megjelent kíséretével a csodaszarvasnak öltözött ember.


Őseinknél a Csodaszarvas az Ég jelképe volt és ezért a csodaszarvas-álarcos regösnek nagy, fekete köpenye vagy fekete subája volt … csillagok borították. Az agancson gyertyák és csengettyűk.” Itt az agancs az égbe nyúló világfát, a gyertyák és csengettyűk a csillagokat jelképezik. A karácsonyfa – gyertyák – csengettyű ezt idézik. (csillag-csilingel) ezért szokás gyertyákkal díszíteni, és csengőkkel csilingelni karácsonykor.

 

Télapó virgácsa és Gyógyító Boldogasszony

A skandináv IDUN a gyógyító, a varázsgyümölcs őrzője, egyezik a nyírfaistennővel. Ő is kapcsolódik a téli napfordulóhoz, és megfeleltethető a mi Gyógyító Boldogasszonyunknak. A nyírfaágakkal vesszőzés szokása magyarhonban régi. Átmentődött részben a Mikulás virgácsába, aminek a célja a jobbá tevés, a gyógyítás és nem a büntetés volt. A másik, - néhol még élő - szokás a Gyógyító Boldogasszony napján (december 28.) történő nyírfavesszőzés is az egészségvarázslás és termékenységvarázslás szertartásához tartozott.

Mivel a betegségeket démonok, boszorkányok művének tekintették, ezért az egészségvarázslás egyúttal démonűző, ill. boszorkány távoltartó művelet is volt. Ennek maradványa pl. az alma (varázsgyümölcs), a fokhagyma (démonűző), és méz (mézes) fogyasztása, hogy az elkövetkezőkben is egészségesek maradjunk.

(kivonatok a "A rovásjelek titkai" c. könyvből)
Temesvári Gabriella"

A karácsonyi halászlé

Mikor eszünk halászlét? Hagyományosan leggyakrabban karácsonykor. Ennek eredete abban keresendő, hogy a katolikusoknál hajdan még szigorúan tartott adventi böjt utolsó napja december 24-e. Ekkor még nem kerülhetett más hús, csak hal az ünnepi asztalra.

 Milyen halból főzzük? A klasszikus halászlé alapja a ponty.     A szakértők az alapléhez keszeget, kárászt vagy más apróhalat használnak, süllő vagy csuka pedig nem való a halászlébe.

Az alaplé elkészítéséhez legjobb a vegyes, úgynevezett fehér hal, elsősorban a keszegfélék. Ehhez jön még a ponty feje és farokrésze. A megtisztított, kibelezett halakat tegyük a felaprított hagymával együtt a főzőedénybe, öntsünk rá annyi vizet, hogy bőven ellepje, és addig főzzük, amíg a hús leválik gerincről és a nagyobb szálkákról. A levet leszűrjük és a halhúst szitán átpasszírozzuk, vigyázva, hogy szálka ne kerüljön bele. A hagymától és halhústól sűrű lébe kerülnek az előzőleg úgy 3 cm vastagra vágott és besózott halszeletek. Ha vékonyabbra vágjuk könnyen lefőhet a vastag szálkákról, ami most már nem cél. Ha túl nagyok a patkók, félbe is vághatjuk, ez a tálaláskor nagy könnyebbséget fog jelenteni. Mikor a halszeletek és ha van ikra vagy tej, a lébe kerültek, vízzel felöntjük, sózzuk és beletesszük az őrölt pirospaprika felét. A paprika minősége meghatározó!
Ha lehet, biztos forrásból, háznál vásárolt paprikát használjunk, édeset és csípőset ízlés szerint keverve. Ettől kezdve lassú tűzön hagyjuk főni az ételt, időnként óvatosan rázogatva, pontosabban forgatva  a  fazekat , vigyázva, hogy a felszínen úszó paprika nehogy rásüljön az edény falára, mert akkor keserű lesz. A halszeletek hamar elkészülnek, inkább az igényel folyamatos figyelmet, nehogy túlfőjenek. Befejezés előtt néhány perccel tegyük bele a paprika másik felét, ez adja majd a végső ízt és színt. Ha már nehéz, ragadós párák szállonganak a légben, készre jelenthetjük a halászlét.

Az "igazi" halászlé:   gyönyörű, mély bordó színű,  sűrű,  benne kényelmes méretű ponty- vagy harcsaszeletekkel, ikrával és tejjel, mellette kistányéron erős paprika,  férfias méretűre vágott friss fehérkenyér szeletek. .. az íze legyen kellemesen csípős a jóféle pirospaprikától,  a lé állaga pedig sűrű, tartalmas.

 

   A halászlé a néprajzi szakirodalom szerint a „hosszúlére eresztett halpaprikás”-sal  azonos, s még a 100 év ezelőtti szakácskönyvek is „halpaprikás halászosan” cím alatt ismertették. Vizek melletti vendégeskedések, halfőző mesterek, csárdák, vendégfogadók kedvenc fogása volt és maradt is mind a mai napig.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon két nagy folyó található, el sem képzelhető, hogy ne két iskola létezzen az „igazi” halászlé elkészítési módját illetően.  A két módszer alapvető különbsége kicsit leegyszerűsítve egyetlen mondatban összefoglalható. A tiszainál először alaplé készül, majd ebbe kerül a hal, míg a dunaiba egyszerre minden belekerül, ellenben tészta is jár hozzá. (Itt jegyzendő meg, hogy a balatoni halászlé is tiszai módra készül.)
Számtalan recept létezik mindkét típusra, sőt a szakácskönyvek sem adnak egységes megoldást.


Az első hiteles recept:
A tekintélyes szakértő Herman Ottó ”étele” szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kívánkozik bele. Tisza mellékén pontyból, csukából, angolnából és kecsegéből főzték. Paprika, hagyma és babérlevél volt az igazi ízesítője.
A szegedi levének olyan sínének kellett legyen, mint „a legdühödtebb bika vére”. A komáromit sok hal (ponty, harcsa, kecsege) paprika és hagyma fele – fele aránya jellemezte. A Balaton melléki, úgynevezett „ritkás” hal lébe sok hagymát, de paprikát csak módjával, és kecsege helyet csak apróhalat, főleg dévérkeszeget írtak elő a népi receptek.

Karácsonyi asztaldíszek

Ha nem szeretnénk sok helyet elfoglalni a díszekkel, de egy kis ünnepi hangulatot azért csempésznénk az asztal díszítésébe, akkor jó ötlet, ha kis szalagokkal masnit kötünk a talpas pohár nyakára, és a masnikkal kis fenyőágakat fogunk össze és néhány gyöngyöt, vagy bogyót ragasztunk minderre.






Válasszunk egy színben megfelelő szalagot, és kössük át vele a szalvétákat, az evőeszközöket, illetve nyugodtan tehetünk belőle a poharak és tartók nyakára, fogantyújára. Egységes, finom és elegáns hatást kelthetünk vele, mégsem foglal semmi helyet sem az asztalon.




/bien.hu/

Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?

A kelt kalács a kenyér különleges, ünnepi változata, amely értékes hozzávalókból készül: jó minőségű lisztből, vajból, tejből, élesztőből, tojásból, a karácsonyi ételek egyik legfontosabb fogása volt. De nemcsak nálunk, máshol is sokféle kalács kerül az asztalra ilyenkor.

Bejgli nélkül nincs karácsony!

Bejgli-legendák

A bejgli eredettörténete igencsak homályos. Nincs egy lánglelkű cukrász, aki adott város adott cukrászdájában életre hívta volna a bejglit, csupán sejtések, legendák utalnak arra, hogy a közép- és kelet-európai régió nemzetei mikor kezdtek el a karácsonyhoz kapcsolódóan valami ehhez hasonló - mákkal, dióval gazdagított - süteményt készíteni. A tölteléknek ugyanis kultikus jelentősége van. A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a szintén gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába. A különféle mákos, diós sütemények mellett a bejgli az, ahol mindkettő tökéletes szimbiózisban megjelenik, saját rajongótábort követelve magának.talán a legismertebb és kikezdhetetlen logikája miatt legelfogadottabb, hogy a bejgli a pozsonyi pékek töltött kiflijéből, az úgynevezett pozsonyi kifliből született.

  A történet szerint az 1376-ban céhbe tömörült pozsonyi pékek évszázadokon keresztül figyelték a pozsonyiak vásárlási szokásait, majd 1559-ben gondoltak egyet, és dióval, mákkal töltött kiflik gyártásába fogtak. Ezeknek a töltött patkóknak akkora sikere lett, hogy hamar megjelentek Pozsony városán kívül és - a pozsonyi jelzőt megőrizve - messzi tájakon is nagy népszerűségre tettek szert. A történet szerint ebből a kifliből született az azonos tésztájú és töltelékű, de sokkal gazdaságosabb kivitelű bejgli.A pozsonyi kiflitől független - bejgli-eredettörténet szerint a töltött sütemény Sziléziából származik, és egy, a középkorban már ismert, töltött kalács továbbgondolt formája. A történetben szereplő német ige a beugen, azaz meghajlít, tényleg utal a sütemény formájára és ebből a históriából hitelesnek tűnik a németet lelkesen elhalló magyarság beigli, bejlgi, bájgli szavának eredete is.

Bármi is legyen az eredet, a bejgli az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált közismertté. Az osztrák hatásra nálunk is egyre gazdagabban ünnepelt karácsony más elemeivel – a szaloncukorral és a karácsonyfával - együtt a bejgli is megjelent az ünnepi asztalon, s azóta a karácsonyi desszertek koronázatlan királyává vált. Czifray István 1830-ban megjelent szakácskönyvében már Posonyi finom mákos kaláts néven szerepelt is.
Ha már a monarchiánál tartunk: a híresen édes szájú Ferenc József császár az isler és a Sacher mellett a bejglit is nagyon szerette. Egy bécsi legenda szerint egyszer valaki felkereste Schratt Katalint, a császár szeretőjét azzal, tud-e abban segíteni, mivel járhatna a császár kedvében. Schratt erre elküldte az egyik bécsi cukrászdába, hogy vegyen egy rúd mákos és egy rúd diós bejglit a császárnak, attól biztos megenyhül, és meghallgatja az illető kérését.

Németországban elmaradhatatlan édesség a stollen, amely ovális formájával, egymásra hajtogatott széleivel a bepólyált  kis Jézusra emlékeztet. 
A sütemény középkori eredetű, először egy 1329-es irat említi. A mai, kandírozott gyümölcsökkel gazdagított, porcukorfelhőbe burkolt vajas kelt tésztának azonban nem sok köze van a korabeli olajos „Krisztuskenyérhez”.
Akkoriban a stollen ugyanis böjti eledelnek számított, s mint ilyen, sem vajat, sem tojást, de még tejet sem tartalmazhatott. Az eredeti tészta zablisztből, vízből és repceolajból készült, nem kifejezetten karácsonyi dőzsöléshez találták ki. Nem lehetett ezt annyiban hagyni.
A jobb ételekhez szokott szász választófejedelmeknek sem volt különösebben ínyére, ezért aztán több levélben ostromolták a pápát, hogy oldja fel a vajfogyasztás tilalmát. A kedvező válaszra egészen 1491-ig kellett várniuk. VIII. Ince pápa ebben az évben bocsátotta ki a vajbullát, amelyben a megfelelő búcsúcédula megvásárlóinak engedélyezte, hogy böjt idején is fogyasszanak vajat és más tejtermékeket. A búcsúcédulákért beszedett pénz egy részét a freiburgi dóm építésére fordították. Az üzlet tehát megköttetett, az egykor puritán böjti kenyér megtette az első lépést a dekadens süteménnyé válás útján.

Az olaszoknál nem hiányozhat a karácsonyi lakomákról a panettone, amely Milánóból származik, sok cukrozott gyümölccsel,citromhéjjal, mazsolával gazdagítva.

A franciáknál a fatörzsre emlékeztető csokoládés piskótatekercs, a Buche de Noel kerül terítékre. Egykoron szenteste a család körbeült a tűzhelyet, a tűzre kerülő farönköt levelekkel és szalagokkal díszítették, a családfő olajjal vagy pálinkával megáldotta.Hamvait megőrízték, mert óvta a családot. Ez jelképezi ezt a süteményt.
forrás: kalács története,Mindmegette,
Stollen története

Karácsonyra - sütemények

Mazsolás csokoládétorta

Hozzávalók:
A piskótához

 
• 6 tojás
• 12 dkg cukor
• 12 dkg liszt 1 dkg vaj
• 1 ek. liszt

A csokoládékrémhez
• 15 dkg cukor
• kb. 1,5 dl víz
• 25 dkg vaj
• 10 dkg főzőcsokoládé

A díszítéshez
• ˝ csomag mazsola
• 2 ek. hámozott mandula
• 2 ek. csokoládéreszelék


Elkészítése:
A piskótához a 6 tojássárgáját a 8 dkg cukorral habosra keverem.
A fehérjét a maradék cukorral kemény habbá verem, majd ezt a tojássárgájával és a liszttel könnyedén összekeverem. A piskótatésztát vajjal kikent, kilisztezett formába töltöm, és középmeleg sütőben megsütöm.

A krémhez a cukrot kevés vízzel sziruppá főzöm. Kihűtöm, és a vajjal, valamint a megolvasztott csokoládéval habosra keverem.
A kihűlt, három lapra felvágott piskótát vastagon megkenem krémmel, egymásra helyezem. Az oldalát és a tetejét bevonom a maradék krémmel.

Díszíthetjük mazsolával, hámozott mandulával, csokireszelékkel. Néhány órára hűtőbe teszem. 

Fenséges csokis-mézes pite

Hozzávalók:
 

1 dl olvasztott vaj vagy finom étolaj
1 teáskanál vanília
1dl finom búzaliszt
2 dl   méz
6 dkg étcsokoládé
2 db tojás
2 dl apróra vágott dió
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só.

Elkészítés:

Egy kis edényben lassú tűzön olvasszuk egybe a csokoládét, a vajat, a sót és a vaníliát, állandóan kevergetve közben, hogy jól elkeveredjenek, majd vegyük le a tűzről.

 Most keverjük bele a mézet, a lisztet és a sütőport. Adjuk hozzá a tojásokat is, és jól verjük fel.

 Végül keverjük bele a diót, és az egészet öntsük egy kivajazott, kb. 22 x 22 x 5 cm-es tepsibe. 

160C°-os sütőben süssük kb. 35 - 40 percig, illetve addig, míg a közepében vékony késsel, vagy kötőtűvel végzett "szúrópróba" azt nem mutatja, hogy jónak találtuk.

 Hagyjuk lehűlni, mielőtt kb. 4 x 4 cm-es darabokra felvágnánk. Aki szereti, porcukorral is meghintheti.

 

Kávés-mogyorós keksz

(kb. 60 db)

500 ml (2 csésze) liszt

250 ml (1 cs) mogyoró (nem kell hamozni)

180 ml (3/4 cs) cukor

1/2 tk so

2-3 ek őrőlt kávé

200 g vaj

2 tk vanilia-kivonat

60 db kávészem

A mogyorót, lisztet, sot es cukrot apritogepben egyenletesen finomra daráljuk.

Hozzaadjuk a kávét, vajat es vaniliat, összekeverjük es gyorsan simara gyúrjuk.

Rudakká vagy hasábokká formázva folpackba csomagoljuk es min.2 órára a hűtőbe tesszük, meg jobb egy ejszakát pihentetni. (Fagyasztani is lehet.)

Felszeleteljuk, tepsire rakjuk, minden kekszre 1 szem kávét teszünk diszitésként, előmelegitett sütőben rövid ideig sütjük.

Mézes sütemény

Hozzávalók: 500 g finomliszt, 1,5 teáskanál szódabikarbóna, 3 tojás, 350 g méz, 80 g cukrozott citromhéj (kihagyható), 80 g cukrozott narancshéj (ezt is), 4 evőkanál olaj, 1 csomag kotányi mézesfűszer  /fél csomag/

1. A lisztet keverjük össze a szódabikarbónával és  a mézesfűszerkeverékkel.

2. 2 tojást a mézzel keverjünk habosra keverőgép segítségével.

3. Keverjük össze a mézes tojásokat a liszttel, a finomra vágott narancs és citromhéjjal, olajjal és 3 evőkanác vizzel, dolgozzuk sima tésztává és hagyjuk legalább 1 órát hideg helyen pihenni.

4. Tegyük a tésztát lisztezett gyúródeszkára, nyújtsuk fél cm vastagra és szaggassuk ki a kívánt formákra.

5. Helyezzük a kiszaggatott süteményeket egy enyhén beolajozott tepsire, kenjük meg a tetejüket tojással. Díszíthetjük dióval mandulával. 180 C-on süssük aranysárgára.

Narancsos kuglóf

Hozzávalók:

    *  25 dkg margarin

    *  17 dkg cukor

    *  1 vanilias cukor

    *  csipet só

    *  4 tojás

    *  1-1 kávéskanál reszelt citrom és narancshéj

    *  4 evőkanál citromlé

    *  11 evőkanál narancslé

    *  30 dkg liszt

    *  1 sütőpor

    *  12 dkg porcukor

    *  kandirozott narancshej

Sütés:
 előmelegitett villanysütőben 180 fokon, 50 perc

Elkészités: A margarint, a csipet sót es a vaniliás cukrot, cukrot habosra keverem. Hozzáadom a tojásokat, a reszelt citrom- es narancshéjat. Ezekkel is összevegyitem. A csavart citromléből 3 evőkanállal, a narancsléből 10 evőkanaállal teszek hozzá, ezt felvátva keverem ossze a 30 dkg liszttel (amit elözőleg elkeverek a sütőporral). Kuglofformába öntöm, és megsütöm. Melegem boritom ki, mert a máz, amit a tetejére kenek, igy fog rádermedni.

Máz: A 12 dkg porcukrot elkeverem a megmaradt 1-1 evőkanál citrom- es narancslével. A meg folyós mázba beleszórom a kandirozott kockákra vágott narancshéjat. 

Ehhez az adaghoz általában 1 citrom es 2 narancs szükséges. A forma normál nagyságú kuglofforma, amit kivajazok. A sutemeny a narancslétől  lesz igen sűrű, ajanlott a már összekevert tésztát 10-15 percet pihentetni, igy finomabb és könnyebb lesz! 

 

Advent harmadik vasárnapja..

Azt mondtam egy angyalnak,
aki az év kapujánál fogadott:
adj nekem agy lámpást,
hogy biztos léptekkel
mehessek szembe a bizonytalansággal.
Ő így válaszolt:

-Indulj csak a sötétbe,
és tedd a kezed Isten kezébe.
ez jobb, mint egy lámpás,
és biztosabb, mint egy ismert út.

Advent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”.

 
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Pilinszky János : Hitünk titkairól
(részlet)

Ilyenkor decemberben jobban fáj a múló idő, s benne mindaz a jó, amit elmulasztottunk megtenni, s mindaz a rossz, amelyet elkövettünk.

Ilyenkor decemberben jobban vágyik a lelkünk a szeretetre, a békére, a megértésre, a megújulásra.

Ilyenkor decemberben várjuk a tiszta havat, amely elfedi ezt a szennyes világot; vágyjuk a lelki-szellemi megtisztulást, amely felülírja személyiségünk számítógépében a szégyenteljes szándékokat, gondolatokat, szavakat és cselekedeteket.

 

Milyen karácsonyfát vásároljunk?

  Nordmann fenyő

 Sok néven hívják, van, ahol normannd fenyőnek van írva, van ahol normann fenyőnek, de egy biztos egyre kedveltebb fenyőfa karácsonyra, hiszen nem hullik, és nagyon tartós. Ez a növény a Kaukázusokból indult el, ám Normanndiához semmi köze sincs. Nevét Alexander Nordmann finn botanikus nevéről kapta, hiszen ő fedezte fel ezt a fenyő fajtát    Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.

  Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.

Lucfenyő

A lucfenyő az egyik leggyakrabban vásárolt fafajta Karácsonykor. Előnye, hogy nagyon mutatós, általában szabályos alakkal rendelkezik, az ára pedig lényegesen kedvezőbb, mint például a nordmann fenyőnek.
Hátránya azonban az, hogy ha magas hőmérsékletű szobában tartjuk, akkor sajnos nagyon hamar lehullajtja a leveleit. Ezt sokszor már akár néhány nap elteltével is tapasztaljuk, mivel lehet, hogy a fát már jóval vásárlás előtt kivágták.

Ezüstfenyő

Az ezüstfenyő igazán gyönyörű karácsonyfánk lehet, ráadásul fantasztikus illatával belengi az egész szobát. Színe egyedivé teszi a karácsonyfa látványát, a levelein megtalálható viaszréteg pedig garantálja, hogy tovább megtartsa a vizet, és csak később hullajtsa le a leveleit.

Hátránya, hogy nagyon szúrós levelei vannak, ezért kisgyermekes családnak nem ajánlott. Nem utolsó sorban az egyik legdrágább fenyőfajta is.

Feketefenyő

 A feketefenyő nevét természetesen a különösen sötét leveleinek köszönheti. Előnye, hogy a legmelegebb szobákban sem hullajtja el a leveleit jó ideig, illata pedig az egész lakásban képes karácsonyi hangulatot árasztani.

Erdeifenyő

Az erdeifenyő az egyik legnépszerűbbnek számító fenyőfajta, ha a karácsonyfa kiválasztásáról van szó. Nem csak ára, de lombtartása miatt is sokan szeretik, mivel meleg szobában is viszonylag későn kezdi hullajtani a leveleit.

Szabálytalan ágai miatt nehezebb belőle szimmetrikus alakút találni, és levei is meglehetősen szúrósak, ráadásul gyakori, hogy kifolyik belőle a gyanta, ami sok kellemetlenséget okozhat.

Ne dobd ki az ágakat!

A legtöbb fenyő egy kis csinosítást kíván, tehát itt-ott le kell metszeni az ágaiból. A levágott részeket ne dobd ki, inkább készíts belőlük díszeket, amelyek természetes légfrissítőként is funkcionálnak majd!

Szépen mutatnak az asztalon, az ajtón, az ablakban, s lényegében a lakás bármelyik pontján.

forrás: bien.hu