Bécs- Újévi Koncert 2014.

Az európai újévi rendezvények egyik legmeghatározóbb eseménye a Bécsi Újévi Koncert.
Minden év január elsején mintegy másfél milliárd néző figyeli a Bécsi Újévi Koncert közvetítését, így a hangversenyterem joggal tarthatna igényt „A világ legismertebb koncerthelyszíne” címre. 

2014.-   A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje nemcsak a keringőkirály Straussról, hanem a 150 éve született Richard Straussról, valamint az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról is megemlékezik.

 

A zenekart Daniel Barenboim vezényelte. A világhírű zongoraművész 25 év után másodszor kapott felkérést, hogy dirigálja a rangos zenei eseményt. A bécsi újévi koncertnek nincs állandó karmestere, a zenekar tagjai döntik el, kit hívnak meg. „Daniel Barenboim kitűnő zenész, és emellett elkötelezett humanista. Ezért szimbolikus ereje van annak, hogy az első világháború emlékévében őt választottuk karmesternek" - mondta Clemens Hellsberg hegedűművész, a Bécsi Filharmonikusok elnöke.
Az Osztrák Rádió és Televízió 56. alkalommal közvetítette az eseményt, amelyet 92 országban láthattak a nézők, 70 országban elő egyenes adásban.

  Az Aranyteremnek persze nemcsak a hírneve, de az akusztikája is tökéletes. 

Hónapföldrajz - Január

A földrajzi nevek eredetét kibogozni sokszor szinte reménytelen vállalkozás. Mégis érdemes szabadjára engednünk fantáziánkat, és elkalandoznunk a furcsábbnál furcsa nevek világában. Vajon hány város, hegy vagy folyó neve utal az év valamelyik hónapjára?

Január hónap latin neve köztudomásúan Janus-t, a kétarcú római istenséget rejti magában. A fennmaradt ábrázolásokon arcai előre is, hátra is tekintenek, így méltán lett a kapuk védelmezője. Átvitt értelemben pedig a kezdetekre ügyelő isten, így logikusan tevődött át az év elejére Julis Caesar naptárreformjakor januárra. Janus kultuszát a legenda szerint Róma egyik alapítója, Romulus teremtette meg. Hiába, „minden út Rómába vezet!” Januárról tehát például az örök város szíve, a Forum Romanum juthat eszünkbe, mert ott áll Janus híres szentélye. Kettős ajtóit háború idején szélesre tárták, azon ritka alkalmakkor, amikor a birodalom nem viselt hadat, bezárták.

Egy másik neves januári földrajzi név mindenki számára ismerősen cseng: Rio de Janeiro,, melynek neve portugálul „január folyóját” jelenti. Világos, hogy miért éppen január, hiszen a portugál felfedezők 1502. január 1-jén érkeztek ide Gaspar de Lemos hajóin. Tehát a Janeiro név magától adódott, de hol van maga a folyó? Sehol, hiszen csupán a Guanabara-öböl Rio és Niterói között nyíló, keskeny bejárata tévesztette meg a hajósokat. Járatlanok voltak még a brazil partok alakrajzában, és olyan régóta kerestek már hiába horgonyzásra alkalmas helyet, hogy vágyaikat valóságnak hitték, s a ma 14 km hosszú híddal átívelt öbölkaput folyótorkolatnak vélték. A második legnépesebb brazil város (k. 5,7 millió lakos) világraszóló hírnevét jelzi, hogy mindenki csak Riónak nevezi, pedig Földünkön százával vannak folyókról elnevezett városok…

Forrás: Földgömb Dr. Dutkó András cikksorozata

Hónapok nevei

 
Régi magyar elnevezések

 
Január - FERGETEG hava
Február - JÉGBONTÓ havaMárcius - KIKELET hava
Április - SZELEK hava
Május - ÍGÉRET hava
  Június - NAPISTEN hava
  Július - ÁLDÁS hava
  Augusztus - ÚJKENYÉR hava
  Szeptember - FÖLDANYA hava
  Október - MAGVETŐ hava

November - ENYÉSZET hava 
December - ÁLOM hava 

A hónapok régi katolikus keresztény elnevezése:

Boldogasszony hava (January)
Böjtelő hava (February)
Böjtmás hava (March)
Szent György hava (April)
Pünkösd hava (May)
Szent Iván hava (June)
Szent Jakab hava (July)
Kisasszony hava (August)
Szent Mihály hava (September)
Mindszent hava (October)
Szent András hava (November)
Karácsony hava (December)

Január:

Nevét Jameszál a kapuk és átjárók római istenségéről kapta ez a zimankós hónap. A népi kalendárium Boldogasszony havának nevezi. A télnek ebben a szakában a denevérek még alszanak, a nappali lepkék némelyike is pincében, barlangban húzza meg magát. A tőkés réce már párt keres, akárcsak a vadmacska. A varjak nagy csapatokban lepik el a szántókat, városokat, sőt a kormorán is fel-felbukkan Budapesten.

Február:

Ebben a hónapban az ókori rómaiak engesztelő áldozatokat mutattak be Februusnak, a megtisztulás istenének. A népi kalendárium szerint: böjt elő hava. Ilyentájt bújik elő téltemető, a hóvirág, a tarka sáfrány. Ha melegszik az idő, megébrednek téli álmukból a mocsári és az erdei békák. A róka javában ügyködik a család alapításon, a fülesbagoly is költőhelyet keres. A fenyőmagon élő keresztcsőrű már fiókáit neveli különleges télálló fészkében.

Március:

Mars a háború istene volt az ókori Rómában. A nép úgy vélte, szerencsés végkimenetelt jelenthet, győzelmet hozhat, ha a háborút ebben a hónapban indítják. A népi kalendárium szerint: böjt más hava. Olvadás után kezdődik a görények násza. A bíbic korán kezdi a költést; ha pedig fiókáit elviszi a hideg, új fészekalja lesz.Elsőként hazai füveink között, virágot hoz a törpesás. Telelőhelyükről ilyentájt érkeznek vissza, és máris fészek építésbe kezdenek a kanalas gémek.

Április:

A név eredete bizonytalan. A latin aperire szó jelentése: nyitni.
Ovidius szerint e hó megnyitja a virágok és emberek szívét. De mivel a hónapot Vénusznak, a szépség és szerelem istennőjének szentelték, lehetséges, hogy elnevezése az istennő görög nevéből ( Aphrodité ) ered.
A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az áprilisi erdők leggyakoribb virága a tavaszi kankalin.
Hosszú téli álma után ebben az időben bújik elő a mókusfélék közé tartozó ürge.

Május:

Ovidius magyarázata szerint-e hónap elnevezése a latin maiores ( idősek ) szóból, mások szerint Maia római termékeny istennő nevéből ered.
A népi kalendárium szerint: Pünkösd hava.
Ilyenkor virágzik a bodza, tányérjából szörp, köhögés csillapító tea készíthető. Ugyancsak virágot bont hazai maradványfajunk a pilisi len. Visszatér telelőhelyéről a sarlósfecske, a nádasban felharsan egy ritkán látható gémféle, a bölömbika hangja.

Június:

Ovidius azt mondja, hogy ennek a hónapnak a neve a latin iuniores ( fiatalok ) szóból származik, de az is elképzelhető, hogy a római mitológia istennője, Júnó- Jupiter főisten felesége, a házasság és a születés védnöke-adta a név alapját.
A népi kalendárium szerint: Szent István hava. Ilyenkor már bőséges a táplálék, tobzódik a természet. Tojást raknak a gyíkok, siklók, pipacstól vöröslenek a vetések, rétek.

Július:

A tíz hónapos római naptárban július hava még quintilis néven szerepelt, minthogy ötödikként következett a sorban.
Julius Caesar ( i.e.100-i.e.44 ) római császár e hó 13. napján született.
Innen ered a hónap ma használatos neve.
A népi kalendáriumban: Szent Jakab hava.
A hó elején, csupán néhány órára, szárnyra kap a tiszavirág. A rekkenő hőségben futrinkák iszkolnak, gyíkok surrannak a fűben, éjjel gyönyörű tűzijátékot rendeznek a párosodó szentjános bogarak.

Augusztus:

Augustus:- önmagáról nevezte el ezt a hónapot, s 31 napossá tette, mert hogy a Caesarról elnevezett júliusban is ennyi a napok száma.
A népi kalendárium kisasszony havának nevezi, ilyenkor virágzik az erdőben a ciklámen, a gólya fiókák lassan önálló életet kezdenek.

Szeptember:

Szeptember:elnevezése a latin septem szóból ered, amelynek jelentése hét. Ez volt ugyanis a hetedikként következő hónap a korai tíz hónapos naptárban.
A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Észak felől megérkeznek az átvonuló madarak, az erdőkben felbőgnek a gímszarvasbikák.

Október:

A hónap latin eredetű neve: Az " octo " szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Ilyenkor már kevesebb a napfény, a lomb klorofilja elbomlik, vörös-sárgába fordul az erdők színe.
A dámvad viszont épp csak belekezd nászába, a muflon is ekkortájt üzekedik.

November

Ennek a téli hónapnak a neve ugyancsak számnévből, a latin novem szóból ered, amelynek jelentése kilenc.
Szent András hava.
Ahogy megjönnek a fagyok, északról ezrével érkeznek a vetési ludak a Dunántúlra.
Lombhullás után már jól látszanak a faágakon a parazita fagyöngyfélék jellegzetes gömböcei.

December:

Neve ugyancsak latin eredetű, a decem tíz szóból származik.
A népi kalendárium, Karácsony havának nevezi.
A denevérek már téli álmukat alusszák, a nyest az ember közelébe költözik a hó elöl. A vaskos erős csőrű süvöltő viszont még a zord időben is talál magának ropogtatni valót.

 

Boldog Új Évet!

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására.

 Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a szerencsét, különösen szerencsésnek tartják megkaparintani a malac farkát. Kiskarácsonykor, ahogy a magyarok valaha az újév napját nevezték, nem árt lencsét is enni, mert ez jólétet ígér.
 


Újév napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsét. Pulykát pedig egyenesen tiltott, mert mindehhez még mérgeskedést is hoz a házhoz.

       

 Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot, és az életet is – így nem árt pár szelet rétest is asztalra tenni.

Nemcsak nálunk, hanem a világ más részein is az újévi ételeket hagyományosan szerencsét hozónak tartják, ezért készítenek gyűrűs, kör alakú süteményeket az év ciklusának befejezéseként, és az eljövő év teljességéért. A hollandok emiatt esznek Olieát Bollen nevű, fánkhoz hasonló süteményt újév napján. Az argentinok, kubaiak és az olaszok éjfélkor tizenkét gömbölyű szőlőszemet fogyasztanak el, és hogy az elkövetkező tizenkét hónap szerencsés legyen, minden szemnél kívánnak valamit. Más felfogás szerint a tizenkét szőlőszem, amelyet éjfélkor megesznek, az előző tizenkét hónapot reprezentálja.

A disznóhús és a hüvelyesek fogyasztása máshol is sok jót ígér. Az olaszoknál töltött disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt szolgálnak fel, hogy gazdagodjanak, egészségesek és szerencsések legyenek. Az angolok óva intenek attól, hogy újév napján bárki marhahúst egyen. Mert a marha hátrafelé "túr", és ez nem szerencsés. Ők is a disznóhúst kedvelik ilyenkor. A lengyelek az újév napján elsőként pácolt heringet esznek, szerintük ez hoz szerencsét, a németek is a heringre esküsznek. Dániában főtt tőkehalat esznek. A litvánok szerint, aki jóllakik újévkor, annak egész évben lesz mit ennie, és jóllakott lesz.

A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri - se száma a nagyvilágban. Viszont egy dolog közös: a világ bármely pontján megtartott ünnepi szokásnak a lényege, a szeretetből fakadó boldogság keresés.

A szilveszter és az újév talán a leggazdagabb babonákban.

December 31..  


Még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. 

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket. 

 Ma tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Ma tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is!

A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Ezen az esrén  szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Minkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
 Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!).  

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére – mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a lé" egész évben. 

 A  pezsgő ivása 
 

Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz. 

 A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.   A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe    szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számíatni.   Természetesen szilveszterkor is jártak a legények házakhoz köszöntőt mondani, vagy éppen valamely tréfás jelenettel a háziakat jókedvre deríteni. 

Újévi szokások
 A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő.   

Karácsony után - Szilveszter előtt

Karácsony utáni regenerálódás

Töltött káposzta, halászlé, mákos és diós bejgli, szaloncukor, sütemények és egyéb ünnepi nyalánkságok… A rengeteg finom falat láttán nehéz mértékletességet tanúsítani: a karácsony bizony nem a fogyókúra ideje.

Az ünnep után azonban jólesik kicsit pihentetni szervezetünket: könnyebb ételeket enni, mozogni, vagy éppen meginni egy bögre gyógyteát. Ha ráadásul el is rontottuk gyomrunkat, vagy állandósult a teltségérzet, feltétlen iktassunk be egy pár napos diétát. Adjunk egy kis pihenőt emésztőrendszerünknek!

Séta, torna

Sétáljunk egy nagyot a szabadban, hisz szervezetünknek nemcsak a mozgás, hanem a friss levegő is elengedhetetlen! Már egy húsz perces séta is élénkíti anyagcserénket és keringésünket, regenerálja szervezetünket.

Könnyű ételek

Az ünnepi menü ideje után fogyasszunk egyszerű, könnyen emészthető fogásokat. Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, a karácsony alatt jócskán leterhelt emésztőrendszerünket ne traktáljuk tovább! Készítsünk ebédre finom, de könnyű levest, sovány húst párolt zöldségekkel, főzeléket, zöldséges rizottót, vagy tésztát valamilyen egyszerű szósszal. Reggelire is válasszunk kalóriaszegény falatokat: együnk csak gyümölcsöt vagy joghurtot kevés müzlivel, de ihatunk frissen préselt zöldséglevet is.

Gyógyteák

Szervezetünk regenerálásában és emésztésünk helyreállításában a különféle herbateák sokat segíthetnek. Az édeskömény például serkenti az emésztést, görcsoldó és szélhajtó hatású. A borsmenta is hasonló jó tulajdonságokkal bír, gyomor- vagy szélgörcs esetén igyunk egy bögrével! Ha a sok nehéz, zsíros étellel túlterheltük gyomrunkat, a kortyonként elfogyasztott meleg kamillatea kiváló gyulladásgátló hatása révén segíthet hasfájásunkon.

Gyümölcsnap

Ha nincs időnk vagy erőnk egy hosszabb salaktalanító kúrához, érdemes az ünnepek után egy gyümölcsnapot beiktatni. Nem igényel nagyobb előkészületet, hisz csak be kell szereznünk és meg kell tisztítanunk a gyümölcsöket.

Emésztőrendszerünk ezzel megpihen a nagy karácsonyi trakta után, frissebbek, energikusabbak leszünk. A gyümölcs feltölt vitaminokkal, nyomelemekkel, magas rosttartalma pedig elősegíti szervezetünk tisztítását. Ilyenkor télen almából, narancsból és grapefruitból lé- és vitamindús egynapos étrendet állíthatunk össze.

Forrás: vitaminsziget