Megalitikus építészeti formák, menhir, dolmen és a cromlech.

A megalitikus építészetben különböző formákat és típusokat különböztethetünk meg, melyeknek rendeltetési célja is más-más, valódi rendeltetésük azonban nem ismert. Ezek a formák a menhir, dolmen és a cromlech.

A menhirek (jelentése a kelta magányos kő szóból) függőlegesen felállított kövek. Többnyire magányosan állnak, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáltatnak: egy Bretagne-ban álló menhir 22 méteres magasságú, becsült súlya 320 tonna. Rejtély, hogyan tudták felállítani. Ez a menhir mára sajnos romokban hever. Szintén Bretagne-ban, Carnac közelében több száz menhirt állítottak egyenes, egymással párhuzamos sorokba. Egyesek szerint fallikus szimbólumok, lehetnek azonban határjelző kövek, ősök lelkének szimbólumai, mások szerint annak kifejezései, hogy az ember függőleges testtartásával kiemelkedik az állatvilágból. Egy másik álláspont szerint csillagászati megfigyeléseket szolgáltak.

A dolmenek (szintén kelta szóból) leginkább asztalokhoz hasonlító építmények, három, négy vagy több lábra helyezett széles kőlapból épülnek fel. Valószínűleg temetkezési helyek voltak, amit az mutat, hogy néha a mind a négy oldalán kőlapok zárják le. A dolmen belső tere volt az ős lelkének titokzatos tartózkodási helye, s gyakran a falakba vágott kis kerek nyílásokkal összeköttetést teremtettek a belső tér és a külvilág között. Mesterséges barlangokként az ember legősibb lakóhelyét, a barlangot szimbolizálták.

A szakirodalom a sok kőtömbből kialakított, jellemzően kör alakú megalit építményeket cromlech szóval jelöli. Ilyen kőköröket találtak Angliában és Franciaországban. A leghíresebb ilyen építmény az angliai Salisbury síkságon elterülő Stonehenge.




"Kolumbia legszebb hegyvidékének egyik völgyében misztikus figurális szobrok százait tárták fel a régészek. A Szobrok Völgyében található sírszobrok egy letűnt civilizáció beszédes tanúi.

A Szobrok Völgyében 1800 méter magasságban 500 hatalmas embert és állatot mintázó szoborra bukkantak, de az őserdő valószínűleg még lelőhelyek egész sorát rejti magában. A szobrok eredete a Kr. e. VI. századig követhetők vissza, a tárgyak különböző korú és különböző szintű kultúrák beszédes tanúi.

Egy spanyol szerzetes, Fray Juan de Santa Gertrudis adott először hírt 1794-ben a szobrok létezéséről. A Szobrok Völgye San Augustín közelében található. Találgatások és megalapozottabb vélemények láttak napvilágot e civilizációval kapcsolatban, amelyet közvetlenül a spanyol hódítások előtt az inkák támadása rombolt szét. Egyetértés csupán annyiban van, hogy Kolumbusz előtt andokbeli kultúra maradványai és szobrai hasonlóságot mutatnak a húsvét szigetekiekkel."
/forrás: A világ csodái, Női portál/

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek.

Népi megfigyelések:

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

"Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett. "
 /Reményik S. A nagy piktor/

október 21. - Orsolya napja:
  Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte

Az emberi agy

A világon a legcsodálatraméltóbb szerkezet az emberi agy.  Görögül: encephalon, latinul: cerebrum.

Ebben a tekervényes felszínű masszában másodpercenként bonyolult elektrokémiai folyamtok játszódnak le. Agyunk gondoskodik arról, hogy belélegzéskor tüdőnk magába fogadja a beszívott levegőt, szívünk folyamatosan pumpálja a vért. Agyunk tárolja emlékeinket, elemzi az észlelt információkat, alakítja érzelmeink széles skáláját.

Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban kvantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A hálózatokban lehet néhány tíz, de sokszor több tízezer idegsejt is, melyeket egymással jellegzetes ingerületátadó szerkezetek, az ún. szinapszisok kötnek össze, s teszik lehetővé a hálózatok változatos működését. A 200 milliárd idegsejtet legalább tízezerszer több (gátló vagy serkentő) szinapszis kapcsolja hálózatokká.

Lényegében ez a hihetetlenül nagyszámú idegsejt, s az ennél is nagyságrendekkel több információ-átadó szinapszis teszi lehetővé az olyan emberi tulajdonságok kialakulását és működését, mint az (emberi) beszéd, a szimbolikus, elvont gondolkodás, a múltba  látás képessége, vagy éppen a kételkedés, a kritikus gondolkodás,   vagy az ugyancsak egyedülálló emberi tulajdonság, a kreativitás, vagyis az alkotóképesség megjelenése, művészi alkotások létrehozása (és élvezete), hogy csak néhányat említsünk az emberi agy tulajdonságaiból.

Miként tárol az agy memórianyomokat, miként zajlik a tudatos érzékelés megannyi érzékszervünkön keresztül, miként keletkeznek eredeti, új gondolataink, érzelmeink, motviációink, mitől függ a kreativitásunk,

mi módon irányítja vegetatív idegrendszerünk különféle szerveink mükődését, az immunrendszert és a hornonháztartást is ideértve? Hogyan képes ez a közel 100 milliárd idegsejtből álló, rendkívül összetett

hálózat önnön létezésének tudatában lenni, és az élet értelmét keresni? Csupa lenyűgöző, a laikus számára is hallatlanul izgalmas kérdés. 

Vérünk nem kevesebb mint egyötöde agyunkat táplálja, frissiti.

Az agy pillanatról pillanatra újrahuzalozza magát -fizikai értelemben is folyamatosan változik. Sohasem pihen, naprólnapra átrostálja az új élményeket, tapasztalatokat, egyes információkat beépít a raktározott információk rendszerébe, másokat kiselejtez. Ha agyunkban valamilyen betegség folytán megszűnik az emlékezés, netán a beszéd képessége, azt veszítjük el, ami minden mástól megkülönböztet bennünket. 

 

Az idegsejtek jelei óránként legalább 10, de olykor 400 km-es sebességgel terjednek. 

Memória rövid és hosszú távra

Némelyik benyomás nagyon gyorsan elillan, más emlékek egész életünkön megmaradnak bennünk. A rövid

távú memória egyik típusa, az úgynevezett munkamemória csupán néhány másodpercig tárolja az emléknyomokat. Az utoljára kimondott néhány szóra, a főzés közben használt hozzávalókra vissza tudunk emlékezni, különben soha nem tudnánk befejezni, amibe belekezdünk. Munkamemóriánk azonban hamar törlődik, hisz mindig új feladatba kezdünk. 

Hosszú távú memóriánk inkább iratszekrényhez hasonlít. Ha fontosnak tartjuk, ha nagyon igyekszünk megjegyezni, ha erős érzelmekkel társítjuk, az információ nagy eséllyel átkerül a munkamemóriánkból a hosszú távú memóriába. 

Ahhoz, hogy idegsejtjeink jól teljesítsenek, agyunkat és testünket is rendszeresen karban kell tartanunk. Az agynak is szüksége van edzésre, mert az idegrendszerre is érvényes, amit nem használunk, az óhatatlanul elsorvad. 

Miként ösztökélhetjük agyunkat a már létrejött idegi kapcsolathálózatok megerősítésére, illetve újak létrehozására:

nyelvtanulás

zenehallgatás

rejtvényfejtés, agytornáztató szellemi játékok

egészséges étrend

kocogás,biciklizés, más sportok -keringési rendszerünk karbantartása

A zen meserei meditáció közben hatni tudnak agyhullámaikra.

Mozart kétszer meghallgatott, majd emlékezetből tökéletesen lejátszott egy 12 perces kórusművet.

A tajcsi rendszeres gyakorlásával  enyhíthető a depresszió.

Forrás: National Geographic

agyunk 100 titka,trükkje,talánya

Október 18 - Szent Lukács napja.

  Bár nem a 12 apostol egyike, de nagy idők nagy krónikása.
Ő a szerzője nemcsak a leghosszabb evangéliumnak, hanem az Apostolok Cselekedeteinek is.
 
A hagyomány szerint Lukács festő is volt. Egyesek neki tulajdonítják a római Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-ikont és a lateráni bazilika melletti Szent Lépcső-kápolnában őrzött, Jézus arcát ábrázoló festményt, valamint a czestochowai Fekete Madonna-ikont is. Mindennek csak annyi az alapja, hogy a Szűzanyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, így, ha nem is ecsettel, de képet rajzolt róla.

Viszonylag kevés magyar templom védőszentje, de nevét őrzi a híres budai Szent Lukács fürdő, és a magyar katolikus orvosok egyesülete is az ő nevét viseli. A Madonnát festő Szent Lukács a reneszánsz mesterek kedvelt témája volt. Templomi szószékeken gyakran ábrázolják a négy evangélistát, akik saját attribútumukról ismerhetők fel. Lukács mellett mindig egy ökörfejet láthatunk. Ő az orvosok, a festők, a nótáriusok, vagyis a jegyzők, de még a mészárosok védőszentje is.

 A częstochowai Fekete Madonna

 

"A hagyomány szerint a kegyképet még Szent Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, amelynél a Szent Család imádkozott, és étkezett. A Szent Lukács által festett két kép közül a Fekete Madonna az egyik.

Nagy Kázmér lengyel király, és Nagy Lajos magyar-lengyel király (valamint egyik fő embere, Opolei Ulászló lengyel herceg) nevéhez fűződik a Kegykép Lengyelországba kikerülése. Pálos szerzetesek vitték 1384-ben Jasna Góra (= Fényes Hegy) kiemelkedő helyére, és őrizték az akkor már híres, felbecsülhetetlen értékű kegyképet.

Más történeti források Szent Hedvignek is nagy szerepet tulajdonítanak a Fekete Madonna kegyképének kikerülésével kapcsolatban. - Hedvig, Nagy Lajos király lánya, (sz.: 1373-ban) az Árpád-házi vérvonalat magában hordozó királylány az akkori szokások szerint már fiatalon (4-5 évesen) elkerült otthonról, és kijelölt vőlegénye, Ulászló, Litván fejedelemmel együtt nevelkedett a lengyel királyi udvarban. A magyar királylány nagyon szerette az Úr Jézust, és a Szűzanyát, hozományához tartozott a híres Fekete Kereszt, ami mai napig is a Krakkói Bazilika egyik megbecsült értéke, és dísze is egyben.

Hedvig királylány gyakran látogatott haza, és meglehet, hogy az ő kérésére került ki a kegykép. Ezek a történeti források azt állítják, hogy nem egyenesen Ruténföldről, hanem Magyarországon áthaladva került ki a kép Czestochowába. Egyesek a Márianosztrán lévő, megint mások a Máriapócsi Segítő Szűz testvérképének tekintik a Fekete Madonnát.

Szent Hedvig rövid élete alatt hihetetlen sokat tett Lengyelországért. Nem csak „királynéként”, hanem „királynőként” is uralkodott, és ebben a minőségében minden (nem csekély) hozományát felhasználva a lengyel nép felvirágoztatására fordította. A Fekete Kereszten kívül semmit meg nem tartott magának, még királynői jogara is fából készült. (A Fekete Kereszt azért fekete, mert ébenfából készült, és így a szú nem támadja meg.)

Szent Hedvig életéből feljegyezték, hogy nagyon sokat imádkozott a Fekete Kereszt előtt, s volt, hogy erre csak éjszaka adódott alkalma. Egy ilyen elmélyült ima alatt egyszer csak lehajolt az Úr Jézus a Keresztről hozzá, és azt mondta: „Tégy, amit látsz!” – És Hedvig megértette az Úr kívánságát, megfogadta ezt az intelmet: tette, amit szívében dolgának érzett!

Monogramként két, szépen összefonódott „M” betűt használt, mert jelmondata volt: „Mária és Márta együtt”. És a Bibliai Lázár- testvérek mindkét típusát megtestesítette életében.

Korunk nagy, példamutató szentje ő ma is.

A lengyel nép nem felejtette el, hogy kedvenc királynőjük magyar honból származott."

Forrás:MARIANUS

Rendkivűli csillagászati esemény lesz október 19.én

Vasárnap, október 19-én mindössze 139 500 kilométerre repül el a Mars mellett a Siding Spring (C/2013 A1) nevű üstökös.

 A Siding Spring a Naprendszer külső tartományából, az 50-100000 csillagászati egységnyire lévő, úgynevezett Oort-felhőből érkezik, ahol milliárdnyi üstökösmag kering. Ezek a jeges objektumok a 4,6 milliárd éve született Naprendszer “törmelékanyaga” – olvasható a NASA honlapján. Az üstökös október 19-én közép-európai idő szerint 20 óra 27 perckor közelíti meg a legkisebb távolságra a Marsot, amikor a vörös bolygótól 139 500 kilométer választja el. Ez a Föld-Hold távolság fele, és alig egytizede annak a távolságnak, amelyre bolygónkat eddig az üstökösök megközelítették. Az égitest sebessége 56 kilométer másodpercenként. A NASA felkészült az egymillió évenként bekövetkező eseményre.
/Érdekes Világ/






Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.

A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében "elrozsdásodott". A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.
Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben - úgy tűnik - életnyomok is fellelhetőek.)

A Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.
 
A Hold 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszerrel egy időben született, a Földnek egy hozzá hasonló méretű (kb. félakkora átmérőjű) égitesttel való ütközésekor. 

Égi kísérőnket vélték őseink égisten bal szemének, égi lámpásnak, istenek labdájának, hitték a Nap nővérének, feleségének, ellenségének, az éjszakai égboltot bejáró holdistennek.  

Az egyiptomi mitológiában a kampós  csőrű íbisz jelképezte a Holdat, és Thot, az írástudók, művészek, varázslók pártfogója volt a holdisten, de holdistennőként tisztelték Hathort is, a holdsarlóra emlékeztető szarvakkal ábrázolt szerelemistennőt. 

A görögök Szelénét, Héliosz napisten nővérét, a rómaiak Lunát tisztelték holdistennőként, de megszemélyesítette a Holdat Apollón húga, Artemisz (Diana), és az éjszaka háromtestű istennője, Hekaté is. 

Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek..
A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.

Hogy került a félhold a török zászlóra? 

A török zászlóra, a legenda szerint, azért került a félhold, mert I. Oszmán szultán, a török birodalom alapítója, egy éjszaka óriási félholdat látott álmában. Allah ezzel jelezte, hogy meg kell hódítania a hitetlenek világát, és félte is Európa évszázadokon át a török hódítókat jelképező félholdat. 

    

Gondolkodjunk pozitívan!

 


Zúdul ránk a jó tanácsok tömkelege, de az élet kis csodáit nem is olyan könnyű észrevenni, hiába szövik át a mindennapjainkat.

/Azért nem lehetetlen vállalkozás.../

A gondolat nem más mint energia, amelynek hullámai hatnak ránk és  környezetünkre. A koncentrált gondolati energia úgy hat testünkre és lelkünkre, mint a nagyítóval összefogott fénysugár. Agyunk nem válogat a készen kapott jó és rossz gondolat között, az elképzelt és a tényleges valóság között.Ha például gondolatban beleharapunk egy citromba, elindul a nyálelválasztásunk, Minél érzékletesebben képzeljük el  az ízt, a testünk egyre inkább úgy reagál, mintha tényleg beleharapnánk a gyümölcsbe.

Ha jó érzésekkel és pozitív lelkülettel indulunk neki a napnak, kevesebb esélyünk lesz rosszul érezni magunkat.


Szánjunk időt a lelki és szellemi pihenésre, testünk karbantartására.

A meditáció során befelé, önmagunkra irányul a figyelmünk.

Relaxáció:
ez az egyik leghatékonyabb önsegítő tevékenység a testi és lelki egészség megőrzéséhez./ Relaxálhatunk  zene hallgatásával, vagy egy madárcsicsergéstől hangos erdőben sétálva./
A relaxáció rendszeres alkalmazásával erösődik immunrendszerünk, képesek lehetünk a a konfliktushelyzeteket nagyobb nyugalommal kezelni.


Sport:
A kitartóan végzett sport szerotonin, dopamin és endorfin hírvivő anyagokat szabadít fel, melyek hangulatunkat is jelentősen  javítják. Az edzés serkenti az agy emlékezetért felelős részét, és elősegíti új idegsejtek születését. Ezen túlmenően a mozgás hozzájárul a  kortizol és az adrenalin lebontásához, vagyis stresszoldó  hatású.





Kifejezetten jót tesz ha lelkünket zenével, költészettel kényeztetjük. A napfény is növeli jó közérzetünket.  ..

/Ha  azt gondolod rossz napod van, akkor  gondolj csak arra, hogy rosszabb is lehetne/