Kárpát medence szakrális helyei

 

A szakrális földrajz sok szempontból különbözik attól a földrajztól, amit az iskolában tanultunk. Itt nem észak felé tájolnak, hanem kelethez viszonyítanak, ahogy a régi Árpád-kori templomokat is kelethez tájolták. És nem szélességi és hosszúsági körök koordináta-rendszerében gondolkodnak, hanem minőségi pontokban, középpontokban. Ezek a minőségi pontok a szakrális, vagyis szent helyek, amelyek kitűnnek, kiemelkednek környezetükből. Ilyen hely lehet egy különleges alakú domb vagy hegy, amire az ember rácsodálkozik, s azt mondja: a teremtés csodája. De maga az ember is létrehoz szent helyeket, s ezzel a tájat megszenteli. A kettő igen gyakran egybeesik, számos középkori templom, kolostor, kápolna helyválasztása tanúsítja ezt.

A szakrális földrajz szemlélete holisztikus jellegű: test-lélek-szellem egységében szemléli a teremtett világot, s a földet élő organizmusnak tekinti. Kitüntetett szerepet tulajdonít az energiavonalaknak, illetve azok kereszteződéseinek, ahol az energiatöbblet miatt a tér minősége megváltozik.  Ez az energia a föld mágnesességéből ered, s a vonalak behálózzák az egész földet. A kínai hagyomány Sárkány-vonalaknak, a magyar Szent György-vonalaknak nevezi őket. Az ősi szent helyek a vonalak többszörös kereszteződésében jöttek létre, ezért is töltik el az embert sok lelki-szellemi energiával.

A székelyudvarhelyi Balla Ede-Zsolt, aki 2010-ben Szent földünk rajza címmel könyvet jelentett meg a témában, a Kárpát-medence kivételes helyzetét hangsúlyozza. Szinte tökéletes földrajzi egység: hegyek karéja által óvott termékeny föld, amely változatos tájaival és természeti erőforrásaival minden szükséges életfeltétellel rendelkező, önellátást biztosító szerves egészet alkot.

 Az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán fekvő medence geológiailag stabil, nem földrengéses övezet, ugyanakkor a kőzetlemezek vékonysága miatt a törésvonalak mentén rengeteg hőforrás és gyógyvíz fakad. Gyógyító erők és vizek földje: sehol annyi gyógyforrás nem fakad, mint errefelé. S ami legalább annyira fontos: sűrűn behálózzák a Szent György-vonalak, ezért bővelkedik szent helyekben, lelki-szellemi energiaközpontokban.

Balla szerint két tájegység kiemelkedik a többi közül szent helyeivel: a Pilis környéke és a Székelyföld. A Pilisben több erővonal metszi egymást, s az egyik legismertebb erős kisugárzású hely a Pilissel szomszédos Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a 700 méteres Dobogókő, ahova pár éve a Dalai Láma is ellátogatott, megtisztulást keresve. Dél fele lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek övezik, mint például a Rám-szakadék. A környék a XIX. század végén kialakult hazai turizmusnak kezdettől fogva kedvelt célpontja. Állítólag a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegytől indul egy energiavonal, mely a Pilis-hegyen át Dobogókőt veszi célba. A környéken több pozitív kisugárzású helyet tartanak számon, például a Ferenczy-sziklát a Rám-hegyen és a Pilisszentkereszt melletti cisztercita kolostor romjait.

Perkő Szent István kápolnaA Kárpát-medence legnagyobb tömegeket vonzó szakrális helye kétségkívül a Csíksomlyói kegytemplom, ahova a pünkösdi búcsúkor sok százezren elzarándokolnak. Ma már nemcsak a székely és csángó katolikusok szent helye, hanem sajátos összmagyar búcsújáróhellyé változott. Vannak viszont kevésbé ismert és felkapott helyek is, amelyek szintén érdemes felkeresni. Ilyen például az ugyancsak székelyföldi Perkő, amely Kézdiszentlélek falu felett magasodik, s Háromszék vidékének legszebb búcsújáró helye. A búcsú napja Szent István ünnepe, augusztus 20. A 719 méter magas hegyen az Árpád-korban királyi vár állott, amit előbb a tatárok, később a törökök romboltak le. A vár helyén később kápolna épült Szent István tiszteletére (képünkön). A hagyomány úgy tartja, hogy a Perkő-tetőn mondta ki az ítéleteit Háromszék székely főkapitánya, innen származik az elnevezése. A hegytetőn álló kápolna jól mutat piros tetejével, a középen elhelyezkedő nagyobb és négy kisebb tornyocskájával. A kápolna bejárati ajtaja faragott reneszánsz kőajtó, belsejében, a keleti falon freskó látható az Árpád-ház szentjeivel, Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Szent Imrével. A kápolnához közel, a tető szélén érdekes szikla áll, melyen régi fakereszt található. A hegyről letekintve szép kilátás nyílik falu templomára és a környező tájra, a távolban a közeli Kézdivásárhely is látszik. Szentlélekről a templom mellől vezet fel az út a hegyre, ami elvileg kocsival is járható, de javasolt a gyalogos megközelítés, ami kényelmes tempóban is mindössze fél óra.

Istenszéke déli lejtőjeMásik példánk, az ugyancsak erdélyi Istenszéke, ami nehezebben megközelíthető. Egy 1380 méter magas, andezitsziklákkal körülvett szirt ez a Kelemen-havasok délnyugati részén, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a hegygerincekre és a völgyekre (képünkön). Nyugati és keleti oldalát is függőleges sziklafalak övezik, s onnan kapta a nevét, hogy távolról nézve mint egy hatalmas szék magasodik a környező táj fölé.

Wass Albert így ír róla A funtinelli boszorkány című regényében, melyet épp ennek a vidéknek a legendái ihlettek: „Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.”.

Az ide látogató turistának merész kaptatókon kell felkapaszkodnia. A hegytetőn havasi tisztás terül el, amelyet fenyőerdő vesz körül, közepén pedig forrás buzog, kristálytiszta vizet ontva. A Maros-parti Dédabisztráról érdemes megközelíteni. Az út fel a csúcsig közepes tempóban három-négy óra, a szintkülönbség közel 900 méter. Az Istenszéke a néphagyomány szerint ősi szakrális hely volt, melyet az utóbbi időben kezdenek felfedezni az anyaországi turisták, ami nem kis részben Wass Albert művének köszönhető.

A szakrális földrajz haszna nemcsak az, hogy számba veszi a szent helyeket, melyek révén fel tudunk töltődni. Arra is tanít, hogy ismerjük meg a földrajzi környezetünk szakrális hagyományait, s ne romboljuk a tájat, hanem tartsuk tiszteletben adottságait, sajátosságait. Mert csak így lelhetünk otthonra benne.

Völgyesi Zoltán
/Polgár Portál/

December 11 - NEMZETKÖZI HEGY NAP

2003-ban tartották meg először a NEMZETKÖZI HEGY NAPot, mely a 2002-ben rendezett „A hegy nemzetközi éve” rendezvényből született. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.

Kárpátok- Kárpát medence

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. A földrajztörténelem szerint újidő harmadidőszakában gyűrődött fel, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpát-medencét.



 A Kárpát-medence az északi féltekén, Európa közepén található, nagyjából egyenlő távolságra az Északi-sarktól és az Egyenlítőtől, valamint az Ibériai-félsziget nyugati partjától és az Urál hegységtől. Éghajlata átmenetet képez az óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat viszonyai között, domborzatát és növényvilágát tekintve pedig Európa három nagy tájának; Nyugat-Európának, Kelet- Európának és a Balkánnak találkozóhelye. A magyar haza kulturálisan ugyanígy metszéspontjába került a szláv, a germán és a neolatin népek és nyelvek világának, vallásilag pedig a nyugati típusú (római katolikus és protestáns) kereszténység határvidékévé vált az elmúlt évezred során. 

Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. Rendkívüli adottságokkal rendelkezik. 

Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határain fekszik. A tejességet megidézve mind a 4 évszak gyönyörűségeinek részesei lehetünk. Itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. A megélhetéshez minden energiaforrás és nyersanyag rendelkezésre áll. A földi egység jelképeként megtalálható minden tájforma, az ásványok és kőzetek széles skálája, minden gyógyvíz és gyógynövény, ami a világ más részein csak külön-külön, részletekben, hiányosan fordul elő. Természeti kincsekben, nyersanyagokban, erdőkben, vizekben, nemes és drága kövekben gazdag, a növényvilág széles skálájával rendelkezik és bővelkedik. 

Kalács- kukuca

De mi is ez a kukuca vagy csánt madárka, galamb, búbos, tubi, tuba, tubika, tubuka, bádics, cinke, fecske, kukucs

Tulajdonképpen egy kelt tésztából készített kalács, amelyet nemcsak karácsonykor, hanem a húsvéti ünnepkörben, sőt a halottkultusz részeként, máshol pedig lakodalmak alkalmából osztogattak kicsinek és nagynak, öregnek és fiatalnak, halottnak és élőnek..   Karácsonykor a tésztamadár az élettel, a tiszta lélekkel, a rituális tisztasággal és áttételesen a feltámadás hitével állhat összefüggésben, a felfelé szálló madár az égiekre vonja az emberek figyelmét ./Gazda Klára: A kalács és rituális kontextusa./

Hozzávalók: 4 személyre

- vaj a tepsi kikenéséhez
- egész bors
- 1 evőkanál őrölt mák
- 2 tojás
- csipet só
- maréknyi cukor
- 5 dkg zsír
- 4 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- 50 dkg liszt

Az élesztőből 1 kanál liszttel és 1 dl langyos tejjel kovászt készítünk. A lisztet beleöntjük egy tálba, elmorzsoljuk benne a zsírt vagy a margarint. Hozzáadjuk a sót, a cukrot meg az egyik tojást, és a maradék langyos tejjel bedagasztjuk. A tészta kissé kemény, jól formázható legyen. Kétujjnyi vastag, 15-20 cm hosszú rudakat sodrunk belőle úgy, hogy az egyik végükön hagyunk egy kis gombócot. Úgy tekerjük fel, mint a csigát, végül a gombócot feligazítjuk a csiga tetejére. Ez lesz a „kukuca” feje. A tojást felverjük a kanálnyi őrölt mákkal, és szépen lekenjük vele a csigákat. A fejére 2 szem borsból elkészítjük a szemét. Kivajazott tepsibe sorba rakjuk, és így hagyjuk 30 percig kelni. Előmelegített sütőben körülbelül 20 perc alatt készre sütjük .


Van egy kalács: kukuca,
friss kalácsból kalácsforma.
Azt mondják, ha jó leszek,
meg is kapom karácsonyra.

Azt mondják, hogy madárforma,
azért kapom karácsonyra.
Azt mondják, hogy szárnya van,
csőre van, és lába van,
frissen szabad kézbe vennem,
karácsonykor meleg madár
ülhet majd a tenyeremben.

Szeme helyén bors van.
Adják ide gyorsan!

Nemes Nagy Ágnes

Édes finomság - karácsonyi íz

A triffle az angol konyha kihagyhatatlan desszertje, krémes, szaftos, és ha a megfelelő ízeket kombinálod, akkor még ünnepi is. A szabály egyszerű, mindig legyen egy réteg tészta, majd rá két réteg krém vagy gyümölcs, a szinteket pedig addig ismételjük, ameddig a tál meg nem telik.

Feketeerdő triffle

Hozzávalók:

2 tojás
2 ek. liszt
2 ek. cukor
2 tk. kakaópor (ha valaki kakaósabb piskótát szeretne, az tehet bele többet is, de akkor érdemes csökkenteni a liszt mennyiségét)
1 üveg meggybefőtt
1 dl cseresznyepálinka
1 tábla tejcsokoládé
2 dl habtejszín
1 csomag habfixáló
1 csomag „nem főzős” pudingpor
3 dl tej (vagy amennyit a pudinghoz írnak)

A piskótához a tojásokat válasszuk ketté, a 2 kanál cukrot keverjük habosra a tojások sárgájával. Majd adjuk hozzá a kakaóval elkevert lisztet. A tojások fehérjéből verjünk kemény habot, és óvatosan adjuk a masszához. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a masszát, majd 180 fokos sütőben 15-18 perc alatt készre sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

A pudingot elkészítjük a tasakon leírtak alapján. A tejszínhabot keményre verjük a habfixálóval, majd óvatosan összekverjük a pudinggal.

A meggyet beáztatjuk a pálinkába, és egy kicsit összemelegítjük. Majd leszűrjük. A leszűrt pálinkát ráönthetjük a piskótára.

A csokit apróra vágjuk, majd elkezdjük rétegezni a süteményt. Legalább egy éjszakára hűtőbe tesszük, és hidegen tálaljuk.

Mézeskalácsos triffle

Hozzávalók:

2 tojás
2 ek. liszt
1 tk. mézeskalács-fűszerkeverék
2 ek. méz
1 ek. cukor
2 dl habtejszín
1 csomag mézeskalács ízű puding
tej a pudinghoz
1 csomag habfixáló
1 üveg meggybefőtt

A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját habosra keverjük a cukorral és a mézzel, majd hozzáadjuk a mézeskalács-fűszerkeverékkel elkevert lisztet. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, majd 180 fokon készre sütjük. Vigyázni kell, mert a méz miatt hamar odaéghet. A pudingot a tasakon leírtak szerint elkészítjük, majd hozzáadjuk a habfixálóval keményre vert habot. A meggybefőttet lecsepegtetjük majd turmixoljuk. Ha piskóta kihűlt a szokásos módon rétegezzük a süteményt.

Csokihabos triffle

Ez a recept annyiban különbözik a többitől, hogy itt a pudingot is magunk főzzük, és piskóta helyett brownie-t használunk.

Hozzávalók:

300 gramm étcsoki
200 gramm vaj
4 ek. tej
180 gramm cukor
5 tojás
4 ek. liszt

A csokikrémhez:
2 dl tejszín
15 dkg étcsokoládé
2 tojás sárgája

A csokihabhoz:
2 dl tejszín
10 dkg fehér csoki

A csokit vízgőz felett olvasszuk fel  a tejjel. Vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a kis darabokra vágott vajat. Hagyjuk hűlni egy kicsit, majd keverjük hozzá egyenként az öt tojás sárgáját, és legvégül adjuk hozzá a négy evőkanál lisztet (volt, hogy a lisztet kihagytam már véletlenül, így is teljesen vállalható, de azért az egy kicsit más süti lesz). A tojásfehérjéből verjünk kemény habot, és a végén keverjük a masszához. A masszát sütőporral kibélelt tepsiben nagyjából 30-35 percig sütjük.

A csokit gőz felett felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tejszínt, ha már meleg, de még nem forró hozzákeverjük a tojások sárgáját, és állandó kevergetés mellett besűrítjük. Figyelem! Nem szabad hagyni, hogy felforrjon, különben a tojássárgája kicsapódik.

 A fehér csokit gőz felett felolvasztjuk, a tejszínből habot verünk, majd hozzákeverjük az olvasztott csokit.

A sütit a szokásos módszer szerint rétegezzük.

Erdei gyümölcsös  karácsonyi trifle

• 1 l habtejszín
• 25 dkg mascarpone
• 15 dkg porcukor
• 6 ek konyak
•  félig fagyott erdei gyümölcs
• 15 dkg vaj
• 4 ek méz
• 4-5 szem szegfűszeg
• 1 tk őrölt fahéj
• 2 ek finomra aprított kandírozott gyömbér
• 20 dkg zabpehely
• 10 dkg barnacukor
• 10 dkg durvára darált mandula
• 10 dkg kókuszchips
• 9 dkg liszt

A morzsához egy közepes lábosban felolvasztjuk a vajat és a mézet. A szegfűszeget mozsárban összetörjük és a fahéjjal és a gyömbérrel a lábosba tesszük. Hozzáadjuk a zabpelyhet,a barnacukrot, a durvára darált mandulát, a kókuszchips felét, és a lisztet. Jól összekeverjük, sütőpapírral bélelt tepsire terítjük. 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük amíg aranybarna lesz, sütés közben néhányszor átkeverjük. Amikor kész, kivesszük a sütőből és hagyjuk kihűlni.

A habhoz a lehűtött tejszínt habbá verjük a porcukorral. Amikor majdnem kész, hozzákeverjük a mascarponét és kanalanként hozzáadjuk a konyakot is. Addig keverjük, amíg kemény habot kapunk.

Összeállítjuk a desszertet: egy szép üvegtál aljára gyümölcsöt szórunk, rákanalazzuk a hab 1/3 részét, megszórjuk bőven morzsával és  addig folytatjuk a rétegezést, amíg megtelik a tál vagy elfogynak az alapanyagaink. A tetejére rászórjuk a maradék kókuszchipszet és azonnal kínájuk.

Tipp: a morzsát akár 3 napra előre is elkészíthetjük, légmentesen záródó dobozban tároljuk.

Az erdei gyümölcsöket azért tesszük bele félig fagyottan, mert így pont kienged és nem lesz "szottyos" mire fogyasztjuk.

Forrás - kép

Street Kitchen.

Nők Lapja Cafe

Hungarikum - a pálinka

Védett hungarikumunk, egyik legősibb italunk a pálinka. Az alföldi gyümölcsökből előállított pálinka a világon a legzamatosabb. Kizárólag magyar földön termett alapanyagokból készül, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül, még a gyümölcsvelőt is tartalmazza.

A híres magyar pálinkák neve magában foglalja a kiváló minőségű alapanyag és a származási hely nevét (pl. gönci kajszibarack pálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka). A pálinkatörvény értelmében színtiszta gyümölcsből van, vagyis nem tartalmazhat sűrítményt, aszalmányt és szárítmányt.

Szintén alapvető követelmény, hogy Magyarországon gyártják és palackozzák. Ha az ital a magas minőségi követelményektől akár csak egy tényező tekintetében eltér, már nem tekinthető pálinkának, az üveg címkéjére már nem írhatják rá ezt a megnevezést.

 

1. A jó magyar pálinka színtiszta. Illata, színe és ízvilága harmonikus. 

2. A hozzá való alapanyagok kiváló minőségűek, egészségesek és épek. A pálinkakészítés menete: cefrefőzés, érlelés, modern és kíméletes lepárlás, pihentetés. 

3. A pálinkakészítés alappillére a türelem.

4. A pálinkafogyasztást ünnepélyesség övezze. 

5. A különböző ételekhez más-más pálinkaféle illik. Például a szárnyasokhoz muskotályos törköly, a vadételekhez feketeribizli pálinka való.

6. A pálinka a fogyasztáskor ne legyen se hideg, se meleg. 16-18 Celsius-fokon ideális. Egyszerre 4 centiliternél ne kortyolj  belőle többet. Élvezd gyümölcsös ízét, és az érzést, ahogy tested és lelked felmelegszik tőle. Zamata a nyelv alatti ízlelőbimbókban teljesedik ki.

7. Tulipán formájú, hűtött pohárból inni a legkellemesebb.  

8. Úgy ellenőrizhetjük, hogy valódi pálinkát kaptál-e, ha zamatos gyümölcsillat csapja meg az orrodat, amikor beleszagolsz. 

9. A pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben méreg. Ezt jegyezd meg jól!

Ma is előszeretettel isszák az emberek például esküvőkön, lagziban a „mennyegző pálinkát” Gyerekszületésnél a család régen fogott egy üveg pálinkát és eltette. Ezt az üveget 18 évvel később bontották fel, vagy a gyerek esküvőjén. Örömpálinkának hívták.

A keresztelő alkalmával sem maradhatott el az a tény, hogy megbontanak egy üveg pálinkát. Ilyenkor az anya egészségére koccintottak. A „Boldogasszony pálinka, vagy Boldogasszony pohara” is egyfajta áldomáspálinka volt. Legényavatáskor az avatópálinkát itták, halotti torok alkalmával pedig a siratópálinkát.

Álomfogók - hogy csak "szépet és jót"

Manapság egyre népszerűbbek az álomfogók. Már boltokban is kapható, de készíthetünk otthon saját kezűleg mi is. Nemcsak az ágyunk fölött mutat jól, hanem egy szoba díszítő eleme is lehet.  A hiedelmek szerint, megvédi álmainkat, hogy csak "szépet és jót".

Lakásdísznek is kiválóan alkalmas.
Az álomcsapdákat az indiai törzsektől származnak. Később még több népcsoportnál volt megtalálható. Így lett ezeknek a népeknek az egységes szimbóluma. Ezeket az „álomszűrőket” az ágy fölé akasztották, miszerint a jó álmok átjutnak a nyíláson, a rosszak pedig fennakadnak a pókhálószerű hálóban és elvesznek. A gyerekek szobájába rakták, hogy megvédjék őket a rémálmoktól. Amit fűzfából és inakból készítettek, azok kiszáradtak, így jelezve, hogy a gyermek felnőtt.

Eredete

Számos őslakos amerikai legenda szól a pókokról és hálóikról, ám az Ojibwe (odzsibvé) (más néven csippeva /Chippewa/) törzstõl ered az álomfogó.

Frances Densmore tanulmányozta az Ojibwe törzset, s írta le a következőt Chippewa Customs c. könyvében. "Ezek a tárgyak, melyek a pókhálót szimbolizálják, a gyermekek bölcsõje felett függnek. Azt mondják, hogy elkapnak és megtartanak bármi gonoszat, ahogy a pókhálója elkap és megtart bármit, ami kapcsolatba lép vele."

Az Ojibwe törzsnek, akiknek hagyományos lakhelyük a Nagy Tavak környékén volt, vannak ősi történeteik az álomfogókról, hogy hogyan jöttek létre, miért használják, és hogyan készítik.

Régen az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek ismerünk. A legendáik szerint Asibikaashi (Pók Asszony) segített elhozni a Wanabozhoo bring giizis-t (Nap) az embereknek. Asibikaashi a mai napig hajnalhasadás előtt megépíti különleges lakhelyét, s ha te is felkelsz, megláthatod hálójában hogyan kapja el a napfelkeltét.

Asibikaashi törődik a gyermekekkel is, a föld népével. Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy beteljesítsék a próféciát, Asibikaashi-nak nehéz volt megtennie az utat mindegyik bölcsőhöz, így az anyák, nővérek és Nokomi-k (nagyanyák) vették át a mágikus hálók szövésének gyakorlatát az új csecsemőkért. Somfát használtak és olyan fonalat, melyet növényekből fontak. A kör formája jelképezi azt, ahogy giizis minden nap megteszi útját az égen. Az álomfogó megszűr minden rossz bawedjigewin-t (álmot) és segít minden jó gondolatnak belépni az elménkbe, mikor alszunk. Ha jól megnézed az álomfogót, a közepén mindig van egy lyuk, ahol a jó álmok átjutnak. A napfény első sugarainál a rossz álmok eltűnnek.

Hagyományosan az álomfogóra tollakat is tesznek, a közepéből is kiindul általában egy. Ez a lélegzést vagy a levegőt jelenti. Alapvető az élethez. Mikor a baba látja, ahogy a szél játszik a tollal, számára szórakoztató, s jó lecke is hogy mennyire fontos a levegő. A tollak lehetnek bármely madártól, ám általában bagoly tollat és sas tollat használnak. Bagoly toll a bölcsességért (a Nők tolla), sas a bátorságért (a Férfiak tolla). Ez nem azt jelenti, hogy nem szerint kell választanunk, hanem hogy figyeljünk arra, hogy milyen tulajdonságokat hív elő a toll. A tollakat később már nehezebb volt beszerezni, mivel más kultúrák "sikeresen" kipusztították a madarakat, s védetté váltak. Az Ojibwe törzs köveket kezdett el használni. Négy követ pontosabban, jelképezve a négy irányt. A felnőtteknek szánt álomfogókban általában nincs toll.

A legtöbb karika alapanyaga som és pamut a gyermekeknek, de nem azt jelenti, hogy így is marad. A legtöbb som kiszárad és a háló összehúzza az álomfogót. Ez jelenti a fiatalság mulandóságát. A felnőtteknek szánt álomfogók már más fonalból készül, s néha könnycsepp vagy hótaposó alakúak.

 forrás: álomfogó eredete és készítése

Az alma

A Heszperidák aranyalmájának leszármazottja. A legősibb gyümölcs,. Az Édenkert almája csábította bűnre az első emberpárt, de a Heszperidák aranyalmájaként Zeusz és Héra menyegzőjének mágikus nászajándéka, amelyet Gaia, a nagy Máter nyújt át a beteljesült Unió Misztika jelképeként. Az alma nemcsak a házasság, de a hatalom szimbóluma is.A föld királyai a jogarral a mágus varázspálcáját, az arany országalmával a Föld és a bolygók fölötti uralmat tartják a kezükben.

Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is tudták róla, ezért nevezték a gyümölcsök királynőjének.

Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá, akkor eláll addig amíg, a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a piacon, nagyon jól tárolható, szállítható.

Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte korlátlan ideig.

Több, mint 1000 fajta alma található a világon. Mindegyikben megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor,csersav.
 Magas a foszfor, a vas, és a nátriumtartalma.

Az almát nagyon rövid idő alatt megemészti a gyomrunk, és szinte azonnal energiát nyerhetünk belőle. Magas foszfor tartalmának köszönhetően sokat segíthet főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, vagy gyenge az idegzetük.

Ha régen nem ettél almát, vagyis talán kicsit elszoktál tőle, vagy nem a legjobban működik a gyomrod, akkor fokozatosan kezd el az almaevést, először csak egy-két falatot egyél belőle, de azt nagyon rágd meg, mindig ügyelj arra, hogy az alma pépként kerüljön a gyomrodba.

Gyümölcsöt csak magában egyél. Ha mást is kívánsz fogyasztani, akkor almát ebéd előtt, vagy vacsora előtt legalább egy órával fogyassz.

A gyümölcsök nagy része gyógyító hatású, megszabadítja szervezetünket az eddig okozott károktól, mérgektől.

Többek között az alma nagyon jó tisztító és gyógyító hatással van az alábbi betegségekre:

Ételmérgezés, bélhurut, vérhas, koli baktérium okozta bélfertőzés, és akár hiszed akár nem még akkor is segíteni tud, ha veseköved van.

Székrekedés nélkül képes gyógyítani a hasmenést, szabályozza a bélműködésedet, tisztítja a húgyutakat, és a tüdőket.

Gyógyítja a reumát, a köszvényt, mivel sói oldják a húgyköveket.

Az alma, mint gyümölcs, savas ugyan, de mégis a szervezetet lúgosítja, hiszen organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat. Kiválóan gyógyítja a hörghurutot, és a felső légúti betegségeket.

Másként hat az édes, és másként a savanyú alma.

Édes almát fogyasszanak mindazok, akik székrekedésben szenvednek, vagy vérszegények, és inkább savanykásabbat mindazok, akik esetleg túltápláltak, vagy reumás fájdalmakkal küzdenek.

Mindkét fajtájú alma hatásos vértisztító, nagyon hasznos mindazoknak akik érelmeszesedésben szenvednek, vagy gyenge a szívműködésük,

Lehetőleg csak egészséges, lédús, és érett almát együnk. Lehetőleg törekedjünk arra, hogy azonos fajtákat fogyasszunk, ugyanis minden almának más más a savassági foka. Ne keverjünk különböző almákat egymással.
 Az almát lehetőleg mindig teljes egészében fogyasszuk el. Ne dobjuk el az alma csutkáját sem, hiszen igen értékes jódot tartalmaz.

Ünnepi népszokások: A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak, és mindannyian elfogyasztották a nekik szánt szeleteket - ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Az alma falatozástól remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban a szeretett nő vagy férfi, karácsony kezdetére hazataláljon családjához.

    Az alma, mint múzsa: A múlt nagy költőit és tudósait is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a múzsája, illata mindig megihlette az írózseni fantáziáját. Bolyai Farkas, a geometria megújítója szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.