A
szakrális földrajz sok szempontból különbözik attól a földrajztól, amit
az iskolában tanultunk. Itt nem észak felé tájolnak, hanem kelethez
viszonyítanak, ahogy a régi Árpád-kori templomokat is kelethez tájolták.
És nem szélességi és hosszúsági körök koordináta-rendszerében
gondolkodnak, hanem minőségi pontokban, középpontokban. Ezek a minőségi
pontok a szakrális, vagyis szent helyek, amelyek kitűnnek, kiemelkednek
környezetükből. Ilyen hely lehet egy különleges alakú domb vagy hegy,
amire az ember rácsodálkozik, s azt mondja: a teremtés csodája. De maga
az ember is létrehoz szent helyeket, s ezzel a tájat megszenteli. A
kettő igen gyakran egybeesik, számos középkori templom, kolostor,
kápolna helyválasztása tanúsítja ezt.
A szakrális földrajz szemlélete
holisztikus jellegű: test-lélek-szellem egységében szemléli a teremtett
világot, s a földet élő organizmusnak tekinti. Kitüntetett szerepet
tulajdonít az energiavonalaknak, illetve azok kereszteződéseinek, ahol
az energiatöbblet miatt a tér minősége megváltozik. Ez az energia a
föld mágnesességéből ered, s a vonalak behálózzák az egész földet. A
kínai hagyomány Sárkány-vonalaknak, a magyar Szent György-vonalaknak
nevezi őket. Az ősi szent helyek a vonalak többszörös kereszteződésében
jöttek létre, ezért is töltik el az embert sok lelki-szellemi
energiával.
A székelyudvarhelyi Balla Ede-Zsolt, aki
2010-ben Szent földünk rajza címmel könyvet jelentett meg a témában, a
Kárpát-medence kivételes helyzetét hangsúlyozza. Szinte tökéletes
földrajzi egység: hegyek karéja által óvott termékeny föld, amely
változatos tájaival és természeti erőforrásaival minden szükséges
életfeltétellel rendelkező, önellátást biztosító szerves egészet alkot.
Az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán fekvő medence geológiailag
stabil, nem földrengéses övezet, ugyanakkor a kőzetlemezek vékonysága
miatt a törésvonalak mentén rengeteg hőforrás és gyógyvíz fakad.
Gyógyító erők és vizek földje: sehol annyi gyógyforrás nem fakad, mint
errefelé. S ami legalább annyira fontos: sűrűn behálózzák a Szent
György-vonalak, ezért bővelkedik szent helyekben, lelki-szellemi
energiaközpontokban.
Balla szerint két tájegység kiemelkedik a
többi közül szent helyeivel: a Pilis környéke és a Székelyföld. A
Pilisben több erővonal metszi egymást, s az egyik legismertebb erős
kisugárzású hely a Pilissel szomszédos Visegrádi-hegység legmagasabb
pontja, a 700 méteres Dobogókő, ahova pár éve a Dalai Láma is
ellátogatott, megtisztulást keresve. Dél fele lankásan emelkedik, észak
felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek övezik, mint
például a Rám-szakadék. A környék a XIX. század végén kialakult hazai
turizmusnak kezdettől fogva kedvelt célpontja. Állítólag a Piliscsaba
feletti Nagy-Kopasz-hegytől indul egy energiavonal, mely a Pilis-hegyen
át Dobogókőt veszi célba. A környéken több pozitív kisugárzású helyet
tartanak számon, például a Ferenczy-sziklát a Rám-hegyen és a
Pilisszentkereszt melletti cisztercita kolostor romjait.
Perkő Szent István kápolnaA
Kárpát-medence legnagyobb tömegeket vonzó szakrális helye kétségkívül a
Csíksomlyói kegytemplom, ahova a pünkösdi búcsúkor sok százezren
elzarándokolnak. Ma már nemcsak a székely és csángó katolikusok szent
helye, hanem sajátos összmagyar búcsújáróhellyé változott. Vannak
viszont kevésbé ismert és felkapott helyek is, amelyek szintén érdemes
felkeresni. Ilyen például az ugyancsak székelyföldi Perkő, amely
Kézdiszentlélek falu felett magasodik, s Háromszék vidékének legszebb
búcsújáró helye. A búcsú napja Szent István ünnepe, augusztus 20. A 719
méter magas hegyen az Árpád-korban királyi vár állott, amit előbb a
tatárok, később a törökök romboltak le. A vár helyén később kápolna
épült Szent István tiszteletére (képünkön). A hagyomány úgy tartja, hogy
a Perkő-tetőn mondta ki az ítéleteit Háromszék székely főkapitánya,
innen származik az elnevezése. A hegytetőn álló kápolna jól mutat piros
tetejével, a középen elhelyezkedő nagyobb és négy kisebb
tornyocskájával. A kápolna bejárati ajtaja faragott reneszánsz kőajtó,
belsejében, a keleti falon freskó látható az Árpád-ház szentjeivel,
Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Szent Imrével. A kápolnához közel, a
tető szélén érdekes szikla áll, melyen régi fakereszt található. A
hegyről letekintve szép kilátás nyílik falu templomára és a környező
tájra, a távolban a közeli Kézdivásárhely is látszik. Szentlélekről a
templom mellől vezet fel az út a hegyre, ami elvileg kocsival is
járható, de javasolt a gyalogos megközelítés, ami kényelmes tempóban is
mindössze fél óra.
Istenszéke déli lejtőjeMásik
példánk, az ugyancsak erdélyi Istenszéke, ami nehezebben
megközelíthető. Egy 1380 méter magas, andezitsziklákkal körülvett szirt
ez a Kelemen-havasok délnyugati részén, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik
a hegygerincekre és a völgyekre (képünkön). Nyugati és keleti oldalát
is függőleges sziklafalak övezik, s onnan kapta a nevét, hogy távolról
nézve mint egy hatalmas szék magasodik a környező táj fölé.
Wass Albert így ír róla A funtinelli
boszorkány című regényében, melyet épp ennek a vidéknek a legendái
ihlettek: „Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a
sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen
csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az
Isten pihenni leült volt a hegyek közé.”.
Az ide látogató turistának merész
kaptatókon kell felkapaszkodnia. A hegytetőn havasi tisztás terül el,
amelyet fenyőerdő vesz körül, közepén pedig forrás buzog, kristálytiszta
vizet ontva. A Maros-parti Dédabisztráról érdemes megközelíteni. Az út
fel a csúcsig közepes tempóban három-négy óra, a szintkülönbség közel
900 méter. Az Istenszéke a néphagyomány szerint ősi szakrális hely volt,
melyet az utóbbi időben kezdenek felfedezni az anyaországi turisták,
ami nem kis részben Wass Albert művének köszönhető.
A szakrális földrajz haszna nemcsak az,
hogy számba veszi a szent helyeket, melyek révén fel tudunk töltődni.
Arra is tanít, hogy ismerjük meg a földrajzi környezetünk szakrális
hagyományait, s ne romboljuk a tájat, hanem tartsuk tiszteletben
adottságait, sajátosságait. Mert csak így lelhetünk otthonra benne.
/Polgár Portál/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése