"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. december 28., vasárnap

Neumann János - "számítógépek atyja".

Az első számítógép a magyar származású Neumann János (Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.)nevéhez fűződik.


Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott, A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer), az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.



"Neumann Jánost a fizika (matematikai fizika) "sodorta" a számítástechnikához és ily módon lett a "számítógépek atyja".
 Neumann János a múlt század nagy matematikusainak egyike (ha nem a legnagyobb) volt.
Ha a teljes életművet vizsgáljuk, akkor némi túlzással megkockáztathatjuk azt az állítást is, hogy a számítógép Neumann János munkásságának egy "mellékterméke" volt "csupán". Igaz, hogy ennek a hatása jóval nagyobb lett, mint amilyennek talán maga is gondolta volna.
Nagy matematikus volt, és még nagyobb azért, mert valószínűleg az utolsó nagy matematikai polihisztorként tartja majd számon a tudománytörténet. A matematika nagyobb ágai között talán egy sincs, amelyet ne művelt volna.


Út a számítógéphez


Neumann Jánost 1943-ban kinevezték tanácsadónak az atombomba előállítását előkészítő Manhattan Programhoz, egyúttal az aberdeeni Ballisztikai Kutató Laboratóriumba is. Az itt felmerülő numerikus matematikai problémák megoldásához mindinkább szüksége lett volna valamilyen mechanikus gyors számolóeszközre. Ezt többször is szóvá tette. 1944 januárjában levelet írt Warren Weavernek, az Alkalmazott Matematikai Bizottság elnökének. Azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen eszközei vannak a számítások elvégzésére. Weaver említést tett néhány helyről, de a Moore Schoolt, amely később Neumann János számítástechnikai bázisa lett, nem említette meg.
Pedig a Moore Schoolban John Mauchly és J. Presper Eckert vezetésével - John V. Atanasoff elveinek felhasználásával - ekkor már elkezdték építeni az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) nevű, első elektronikus számoló eszközt. Azért nem mondunk számítógépet, mert ez a gép még nem volt univerzális elektronikus számológép. (Az 1923-ban létrehozott Moore School of Electrical Engineering a Pennsylvania Egyetem önálló elektromérnöki részlege, "kara" volt.)
Tanácsadóként Neumann sokat utazott Los Alamos, Aberdeen és Princeton között. 1944 júniusában az aberdeeni pályaudvar peronján állt, amikor Goldstine csatlakozott hozzá. (Hermann H. Goldstine matematikus a hadsereg, a Pentagon képviselőjeként vett részt az ENIAC Programban.) Goldstine azonnal megismerte Neumannt, mert néhány évvel korábban részt vett egy konferencián, ahol az előadók egyike Neumann János volt.
Neumann János nagyon kedvesen fogadta Goldstine bemutatkozását, és megkérdezte, hogy mi járatban van itt. Goldstine elmondta, hogy az ENIAC projektben vesz részt. Mindjárt el is mesélte Neumann-nak, hogy ez az ENIAC gép 333 szorzást végez másodpercenként. Neumann-nak felcsillantak a szemei. A beszélgetésről Goldstine azt mondja, hogy a találkozás pillanatok alatt egy doktori vizsgává változott, Neumann mindenről kikérdezte az ENIAC géppel kapcsolatban. Goldstine megemlíti azt is, hogy Neumann teljesen megértette, miről van szó, és hogy mit tud az ENIAC.
Ettől kezdve Neumann János sűrűn megfordult a Moore Schoolban. Eleinte Főleg azért, hogy számításokat végezzen az ENIAC-on, de rövidesen oszlopos tagja lett az ENIAC-ot tervező, építő csoportnak.

Neumann kidolgozza a számítógépek alapelvét - a "First Draft"

Az ENIAC után, pontosabban félig-meddig párhuzamosan egy új gép, az EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) tervezésébe kezdtek Moore Schoolban. 1944 szeptemberétől Neumann János aktív résztvevője lett az EDVAC projektnek.
1945. június 30-án Neumann Jánostól egy 110 oldalas dokumentum érkezett a Moore Schoolba, Los Alamosból, "First Draft of a Report on the EDVAC" címmel. ("Az EDVAC-ról szóló jelentés első változata", a továbbiakban röviden "First Draft"-nak hívjuk). Ebben a dokumentumban Neumann János az EDVAC gép teljes leírását adja, összefoglalva mindazon gondolatokat, amelyek Moore Schoolban jöttek létre az új géppel kapcsolatban. Az anyagban leírta a gép logikáját, a gép felépítését. Neumann a gépet gyors működésű, automatikus, digitális számító rendszernek nevezte.
Érdekes, hogy Neumann János végig matematikai gépben gondolkodott, arra, hogy mire lesznek képesek ezek a gépek a harmadik évezred elejére talán nem is gondolt.'

Forrás: / részlet/
Fizikai Szemle 2003/12. 425.o.
Szelezsán J./ "


Súlyos rákbetegségben szenvedett,  amelyet az atombomba kutatásának éveiben szerzett sugárfertőzés okozott.
1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése