A biodiverzitás

Május 22.  a biodiverzitás  napja.

Amikor a társadalmi szervezetek fontosnak tartják, hogy egy dolognak külön napot szenteljenek, az azért van, mert olyan dologról van szó, amivel rendszeresen foglalkoznunk kell. 1992. május 22.-én az ENSZ környezetvédelmi programjának konferenciáján, Nairobiban, elfogadták a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét. Ezért lett május 22.-e az a nap, amikor erre a problémára irányul a figyelem. A sokféleség fennmaradását ugyanis számos veszély fenyegeti.

Az ökológia egyik leggyakrabban használt fogalma a diverzitás. Egy-egy élőhelyet, társulást elsősorban annak sokféleségével jellemeznek és az egy területen lezajló folyamatok is jól nyomon követhetők a diverzitás változásának megfigyelésével. A biodiverzitás mára már az egyik legtöbbet használt szó lett a természetvédelemben. Kezdik úgy tekinteni, mint valamiféle természeti erőforrást, akár a napsugárzást vagy a szélerőt. Ezért is fontos a biodiverzitás, a földi élet sokszínűségének, sokféleségének megőrzése, amit ma már nemzetközi egyezmények is szorgalmaznak.

A biodiverzitás az élővilág stabilitása szempontjából nagyon fontos. Egyes fajok eltűnése vagy felszaporodása az élő rendszerek esetében valamilyen hibára utal, amit általában az emberi tevékenységek váltanak ki. A sokféleség megszűnésének legdurvább példája az esőerdők irtása. Az esőerdőben egy négyzetkilométeren több tízezer különböző faj él, míg ha ezt kiirtják, mondjuk szántóföld létesítése céljából, akkor marad a haszonnövény.   A sokféleség csökkenése létező veszély, a XXI. század egyik nagy problémája lesz, a következményei egyelőre kiszámíthatatlanok.

A biológiai sokféleség fontosságát a ’80-as években már felismerték, az 1992-es Rio-i konferencia fontos témája volt. A konferencia eredménye a Biológiai Sokféleség Egyezmény volt, ami nemzetközi szinten határozott meg feladatokat és alapelveket a biológiai sokféleség védelmében.

Az Egyezmény fő célkitűzései a következők:

- A biológiai sokféleség megőrzése, ami nem csupán a fajok, hanem a genetikai állomány és az élőhelyek szintjén is megjelenik. Az Egyezmény a biodiverzitás megőrzése, használata és a hasznok megosztása között igyekszik egyensúlyt teremteni.
 - A fajok, ökoszisztémák, egyéb ökológiai rendszerek fenntartható használata, ami azt jelenti, hogy az hosszú távon nem jár a sokféleség drasztikus csökkenésével, és nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek igényeit.

Az Egyezmény nem klasszikus természetvédelmi törvény, mégis jelentős abból a szempontból, hogy az egész élővilág védelmére helyezi a hangsúlyt, illetve célja a természeti elemek degradációjának megállítása.

Naponta átlagosan 50 faj hal ki a Földön. Ha ez így folytatódik, gyors és beláthatatlan következmények várhatók, melyek közvetlenül az emberiséget  érintenek majd. 

Nagyjából 7000 növényt, 100 állatfajt használunk étkezési célra, gyógyszereink fele növényi eredetű – ezt meg kellene becsülni. A biogeokémiai folyamatokban rengeteg növény, állat vesz részt, azaz, hogy lélegezni tudjunk, hogy a földben megteremjen a betevő, hogy tiszta legyen a víz, rengeteg faj ,munkája’ szükséges.

Magyarországon 2006. május 22.-én került először megrendezésre a biodiverzitás napja.