Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.
A Naprendszerben a legnépszerűbb célpont továbbra is a Mars. A körülötte keringő és a felszínén dolgozó szondák megfigyelései megerősítették, hogy a bolygón egykor folyékony víz volt. Az ősi vízmennyiség egy része a világűrbe szökött, erre utalnak a Curiosity rover friss deutérium-hidrogén (D/H) izotóparány-mérései. A víz egykori jelenlétét támasztják alá egyes marsi meteoritok vizsgálatai is, amelyek szintén az izotóparányok alapján mutatták ki, hogy a jelenlegi két jellegzetes D/H izotóparány (a légköri és a kéreg mélyén jellemző értékek) mellett egy harmadik is létezik. Ez arra utal, hogy több különböző H2O-raktár van a bolygón, a most azonosított harmadikat a poláris jégsapkák, illetve a felszín alatti, eltemetett jégtömegek képviselik. Ha ezek jéganyaga egykor olvadt állapotban volt, a víz 100-150 méter vastagon boríthatta be a bolygó felszínét (ha a Mars domborzati egyenetlenségeitől eltekintünk).
A legfontosabb lépésre 2020 körül kerül sor: anyagmintát hoznak a Marsról a Földre, amit bolygónkon a marsi helyszínekhez képest sokkal részletesebben lehet majd vizsgálni. A nagyjából 2030-ra tervezett emberes Mars-expedíció pedig jó eséllyel adhat választ az egykori (esetleg mai) marsi élettel kapcsolatos több kérdésre is.
Élet keresése az exobolygókon
Az exobolygók – azaz Naprendszeren kívüli
bolygók – kutatása során (főleg a Kepler űrtávcső mérései alapján)
kiderült, hogy valószínűleg szinte minden csillag körül kering bolygó,
méghozzá általában több is. Míg az exobolygók felfedezésének első
éveiben főleg nagy, a Jupiterhez hasonló méretű bolygókat azonosítottak,
mára a kisebb objektumok vezetik a listát. Úgy tűnik, a Földhöz hasonló
méretű és tömegű planéták gyakoriak a világegyetemben. A nagy számok
törvénye alapján pedig sok keringhet közülük az adott csillag ún.
„lakhatósági zónájában" (ahol tartósan létezhet folyékony víz a
felszínen), ami a földiekhez hasonló, az élet keletkezését és
fennmaradását lehetővé tevő körülmények kialakulását eredményezheti.
A James Webb űrteleszkóp nagy segítség lehet majd az exobolygók kutatásában
Forrás: NASAAz elkövetkező időszak fő feladata már nem az exobolygók felfedezése, hanem részletesebb jellemzése lesz - többek között a 2018-ban induló, 6,5 méteres tükörátmérőjű James Webb űrtávcső segítségével. Perspektivikus témakör az exobolygók légkörének elemzése, éghajlati viszonyaik megközelítő feltárása.
A NASA egyik vezető tudósa, Ellen Stofan egy élhető bolygók kutatásáról szóló konferencián beszélt minderről "Tíz éven belül igazolható a földönkivűliek létezése"
Forrás Origo/-részlet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése