A Föld a virágokkal mosolyog ránk...

Ez + Az....

Mese a királykisasszonyról, akit elrabolt a sárkány


Élt egyszer Nekeresd várában egy királykisasszony, akit egy hatalmas sárkány szomorú fogságban tartott. A királykisasszony nehéz vasajtaja előtt hevert a sárkány, úgy őrizte. Jöttek a bátrabbnál bátrabb kalandvágyó ifjak egymás után, hogy megmentsék, de egyiknek sem sikerült. Voltak, akik a vár rémítő külseje láttán már meghátráltak, voltak, akiket a vizesárok átúszása tartóztatott fel. Néhányan eljutottak a vár zegzugos folyosóira is, de ezeket elijesztette a hortyogó sárkány rettentő mérete.

Teltek az évek, végül a királykisasszony megértette, hogy senki sem fogja őt kiszabadítani, ezért elővette a jobbik eszét, gondos számítások után tíz éves

 kemény munkával ásott egy alagutat, amelyen keresztül kimenekült a szabadba és azontúl boldogan élt.

Milyen szép is az, ha az embernek két felesége van, áradozott egy férj a barátjának, miközben békésen üldögéltek vízipipájuk mellett a kávéházban...Himesnél himesebb szavakkal dicsérte annak gyönyörűségét, milyen jó az, mikor két virág annyira másképpen illatozik.A másik csak csodálkozott, azt gondolta hogy a barát sorsa olyan, mintha a Paradicsomban lenne.   Nemsokára ő is vett magának másik feleséget.Ám amikor a nászéjszakáján meg akarta osztani vele az ágyat, az új hitves mérgesen utasitotta vissza: bújj csak szépen az első feleséged mellé. Nem leszek harmadik kerék a kocsihoz. Vagy én kellek neked, vagy a másik.... A férj vigaszt keresve ment volna a az első feleséghez, de az pörölni kezdett vele, ha másik feleséget vettél magadnak mert én már nem vagyok elég jó, menjél őhozzá. A férjnek nem volt más választása, távozott a saját házából és a közeli mecsetbe ment, hogy ott találjon pihenőhelyet magának. Egyszercsak nyilt az ajtó és jött a barátja aki olyan lelkendezve mesélt arról, milyen öröm is két feleséggel élni. "Hát te meg minek jösz ilyenkor  ide?"kérdezte csodálkozva. ....A feleségeim nem engednek maguk mellé, hosszú hetek óta van ez igy. De akkor minden mondtad nekem azt, hogy nincs szebb dolog, mint két feleséggel élni együtt? Amire a barátja röstelkedve válaszolt, olyan egyedül éreztem magam ebben a mecsetben

  és szerettem volna ha itt van velem egy barátom is.

..Házaspár a 40. házassági évfordulót ünnepli egy étteremben. Az asztaluknál ott terem egy tündér:    szeretném teljesíteni egy kívánságotokat...  ezen a szép napon.

Feleség: egy világkörüli út....  vele..
Tündér legyint egyet a varázspálcájával, és máris az asztalon.   .. ami az utazáshoz kell.
Férj:   Drágám ne haragudj, de ez egy soha vissza nem térő alkalom...  én egy 30 évvel fiatalabb  feleséget szeretnék...

A feleség és a tündér szomorúan néz, de hát a kívánság.... az  kívánság..
A tündér legyint a varázspálcájával....
de eközben a férj aggastyánná változik..

mert a tündér  is..... nő volt. 

Recept férfiaknak

Bár a férfiak egy dicséretes része, mesterien tud főzni, az agglegények, vagy a házi tündér mellett megőszülő urak nagyobb része nem igen jeleskedik a konyhában. Nemrég olvastam a tojásrántotta receptjét, ami kimondottan az erősebbik nemet kívánja segíteni a reggeli elkészítésében.
Hozzávalók: 4-5 tojás, szalonna, némi fűszer, egy tűzhely, 8-9 edény ( gyakorlattól függően ), néhány doboz sör és 3 löncskonzerv biztonsági tartaléknak.
1: Bontsunk fel egy sört
2: A szalonnát szeleteljük, majd törjük fel a tojásokat.
3: A munkaasztalt ügyesen megbillentve csorgassuk bele a tojásokat az előre alákészített edénybe.
Ahogy a többi hozzávalóval bővítjük, akkor derül majd fény a megfelelő méretre. Gurítsunk le még egy sört. Dobjuk ki az odaégett szalonnát, a tepsit pedig áztassuk be.
Kezdjük elölről.
Verjük fel a...szomszédasszonyt. Amíg ő mosogat, igyunk még egy sört, hogy elég erőt nyerjünk az újrakezdéshez. Nyissuk ki a hűtőt. Miután döbbenten tapasztaltuk, hogy nincs több tojás, semmiképp se essünk kétségbe. Életre szóló tapasztalattal gazdagodtunk, úgyhogy megérdemeljük a löncshúst.
Jó étvágyat hozzá!

 

 

Öszeűlt egyszer három öreg barát, és az ifjúság örömeiről, meg az öregség gondjairól folyt közöttük a szó.    Ő jaj, sóhajtott az egyik - bizony az én csontjaim már nem a régiek, régen  úgy futottam mint az agár... most meg? alig vonszolom magam.    Jól mondod, helyeselt a másik...  én is azt érzem, hogy ifjúságom ereje elszszivárgott belőlem, akár a sivatagban a víz.
A harmadik:    nem értelek benneteket  barátaim. Én bizony semmit  nem ismerek abból, amiről ti panaszkodtok. Én ma is ugyanolyan erős  vagyok, mint negyven évvel ezelőtt.Ezt viszont a másik kettő fogadta hitetlenül.De bizony erősködött a harmadik. Úgy van ahogy mondom, és a minap ennek bizonyságát is adtam:  a hálókamrámban emberemlékezet óta van egy súlyos tölgyfa szekrény. Negyven évvel ezelőtt megpróbáltam megemelni,de mit gondoltok barátam, mi történt? Meg se bírtam mozdítani. Tegnap azután eszembe jutott, megpróbálom még egyszer megemelni azt a szekrényt. Nekifeszültem minden erőmmel, de másodjára sem sikerült. Ez viszont  világosan bizonyítja: ma is ugyanolyan erős vagyok, mint negyven évvel ezelőtt.

a Nagybörzsönyi Szent István-templom

 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik egyik legszebb, tökéletes arányú román stílusú falusi templomunk, amelyet 17. századi kőfal övez.


Ez volt a település plébániaegyháza a 13. századtól egészen a 15. század elejéig. Amikor Zsigmond király német bányászokat telepített ide a nemesércek kitermelésére, ők a völgyben alakították ki lakhelyüket, s akkor épült föl a nagyobb méretű Bányásztemplom. Amikor az az evangélikusok birtokába került, a katolikusok használták ismét a Szent István tiszteletére szentelt román stílusú régi templomot. 1779-ben gondolkodtak a lebontásán is, azonban erre szerencsére nem került sor. A 19-20. század fordulójának kisebb tatarozásai után az 1960-as évek derekán nagyobb arányú kutatás után szakszerűen helyreállították.Nagybörzsönyi Szent István-templom

Szent István Király templom: a XIII. század elején román stílusban épült kisméretű, egyhajós templom arányos tömege a magyar falusi templomok eszményképét testesíti meg. A toronnyal bővített templomot a XV. században átépítették. A középkorban a falu plébániatemploma volt a Szent István király tiszteletére szentelt templom. A hajó déli oldalán íves, román kori ablakok és a bejárat található. A homlokzat előtti tornyán széles ikerablakok láthatók. A belsőben a hajórészt famennyezet, a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, belső oldalfalait freskómaradványok díszítik. A templom körüli fal és kapu a XVII. századból való.

 

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. A Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek. Ez a magasság azonban nem is sejteti az év tízmilliókkal ezelőtt majd jó 500 méterrel magasabb központi tűzhányóépítmény eredeti méreteit. A több ciklusú és változatos vulkáni tevékenység már 14 millió éve befejeződött, s az azóta kitartóan dolgozó külső erők (szél-, víz- és fagyerózió) mára felszabdalt domborzatú vulkáni romhegységgé pusztították le e tájat.

„Vulkánkalendárium"

A hegység első kitöréstermékei az ú.n. Diósjenő-Ógyalla szerkezeti vonallal kettéosztott aljzat fölött évtízmilliók során létrejött üledékgyűjtő medencében rakódtak le. A mélységi aljzat északi részét a felvidéki Vepor-hegységhez tartozó idős, metamorf képződmények, déli részét pedig, a Dunántúli-középhegységgel rokon karbonátos kőzetek építik fel. Az erre települt üldékes kőzetek a későbbi vulkáni kitöréstermékek feküjének tekinthetőek. Az egykor itt hullámzott sekélyvízű oligocén-miocén tengerek ősmaradványainak egyik legszebb tárháza az Ipolyhoz kifutó Honti-szakadék, melyben az areális leöblítés (pl. csapadékvíz) által kipreparált keményebb agyagkőpadok több centiméter nagyságú kagyló- és csigavázak tömegét tárják elénk. A tűzhányó tevékenység - az alpi hegységképződés részeként - a kárpát-pannon térséget kialakító lemeztöredékek mozgásának volt a következménye. A mozgás a miocén eleje táján fejeződött be. A Börzsöny térsége már a mai helyén lehetett, amikor az igen aktív és majd két, két és félmillió évig tartó vulkanizmus (kb. 16 millió évvel ezelőtt) megkezdődött. Az elsődleges képződmények alapján rekonstruálható, hogy a vulkáni működést heves, robbanásos kitörések jellemezték, melynek során a gyorsan kiürülő magmakamra beszakadt és nagy kiterjedésű, körkörös peremű mélyedés, kaldera keletkezett. Az utólagos tektonikai, szerkezeti mozgások azonban megnehezítik a kutatók számára ezek pontos számának és helyének behatárolását. A Déli- és a Nyugati-Börzsönyben a táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok. Ezek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak,s az alapos kőzettani vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy elsősorban kiömlési kőzetek építik fel e tájformákat. Ezek olyan változatos összetételű, eredetileg sűrűn folyó lávák voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lávadómokat vagy dagadókúpokat hoztak létre. A lávadómok java része (pl.: Koppány- és Galla csoport, Csák-hegy) a föltételezett nagy kalderaperem környékén jöttek létre. Ezért e formák még ott is, ahol a kaldera valószínűleg a mélybe zökkent, az ősvulkán hajdani peremét jelezhetik. A lávadómok keletkezésének vége felé hidrotermális tevékenység ment végbe, mely folyamathoz nemes- és színesfém-ércesedés kapcsolódott. Az egykor jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt - amelyekből nyomnyi mennyiség mindmáig megmaradt -, valamint az ólomércet főképp a XIV. században bányászták. 1795-ben pedig Kitaibel Pál egy Nagybörzsöny környékéről származó ércmintából írta le a tellúr nevű elemet. A vulkáni működés méltó záróakkordja a Magas-Börzsöny felépülése volt. Habár már Cholnoky Jenő is „egyetlen nagy vulkán romjáról" tett említést, az ötvenes években a legtöbben tagadták az elsődleges vulkáni formák létét. Csak a hatvanas évek végén Erdélyi János, Pantó Gábor, majd Pantó György elevenítették fel ezt a tézist. Ők a központi mélyedést "robbanásos" vagy "beszakadásos" kalderaként írták le. Később Balla Zoltán a központi udvart, mint egy "eróziós kráter" maradványát aposztrofálta és magát az eredeti vulkánt is rétegvulkánként rekonstruálta. Az újabb terepi paleovulkanológiai kutatások azonban már lávadóm-működésről tesznek tanubizonyságot. E kutatások alapján mintegy 1400 méter magas, több kitörési centrumú dómegyüttes alkotta vulkán körvonalazódik. A több kráterből kialakult dómegyüttes központi udvara már a kitörés közepette tágulhatott, „kalderásodhatott". Ebben fő szerep juthatott egy hatalmas lejtőösszeomlásnak, amely a kaldera nyugati részét (a mai Nagy-Pogány-hegy környékét) lealacsonyította.(Karátson Dávid et al. kutatásai nyomán)

növény- és állatvilága számos értékes, hazánkban másutt alig található ritkasággal dicsekedhet.

a magyar Parlament..

Az Országház építésének története

Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna-partot nélküle, pedig "csak" száz éve ékesíti teljes pompájában a fővárost. Hogyan született, miért épp ilyen lett és milyen lehetett volna az ország háza? A cikk az Országház megszületésének történetét mutatja be, a tervektől a megvalósulásig.

Az ötlet megszületik

Az Országház felépítésének ötlete először a 19. század első felében, az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában, ám majd' egy évtizedet kellett várni az első lépésekre. Ezalatt az idő alatt József nádor az előzetes tervek és a hozzávetőleges költségvetés kidolgozásán fáradozott, majd felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, anélkül, hogy az épület helyét megjelölte volna.

A Pollack-féle elképzelés szerint így nézett volna ki a magyar parlament:

Az épületet a tőle megszokott klasszicista stílusban tervezte meg, melynek egyes elemei (homlokzatrajz, kápolna) az uralkodó stílust az akkoriban újra divatos firenzei reneszánsz palotaépítészet és a gótika jegyeivel vegyítették volna: a homlokzatrajz rusztikás-kváderes tagolása jellegzetes jegye volt a firenzei reneszánsz palotaépítészetnek.

Pollack terve azonban feledésbe merült, mert az 1843/44. évi országgyűlés elvetette, mondván, hogy túlságosan nagy költségeket igényel a felépítése. Ugyanakkor a terv elvetésében közrejátszhatott az is, hogy jobbnak látták, ha nemzetközi pályázatot hirdetnek meg a tervek elkészítésére.

Tervek vetélkedése - avagy milyen lehetett volna a magyar Parlament

Az első pályázat - 1844

A pályázati kiírás 1844 nyarán jelent meg, s november végi határidővel várta a terveket a lipótvárosi Új piac területén (a mai Erzsébet téren) felépítendő Országházra. A tervek azonban hiába érkeztek. A következő országgyűlésen (1847/48) a forradalmi események sodrában nem jutott alkalom az elbírálásukra. A szabadságharc bukása után pedig elvesztette aktualitását az ügy. A számos, Európa jeles építészeitől beérkezett pályázat java része nyomtalanul eltűnt. Tudomásunk van Van der Nüll és Sicardsburg (félköríves stílus), A.R. Riegel (klasszicizáló terv), Wilhelm Stier (gótikus fantázia-építmény), Alois Piscl (klasszicista), Lemberg (3 kerek épület), Metzger és Feszl Frigyes (orientalizáló félköríves stílus) pályázati terveiről, de nem mindegyikük adta be végül a kész tervet.

Van der Nüll és Sicardsburg Országház-terve, 1844.

Wilhelm Stier pályaterve

A második pályázat - 1882

Évtizedeket kellett várni az újabb pályázat kiírásáig. Bár a téma már az 1861. évi országgyűlésen újra napirendre került, egyelőre csak egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, melynek elbírálása megint csak évekig halasztódott. Végül 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján láttak neki a képviselőház felépítéséhez a Sándor utcában. A neoreneszánsz épület egészen 1902-ig, az új Országház átadásáig szolgált a törvényhozás helyéül.

1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről: a pályázati kiírás felsorolja a szükséges helyiségeket, műszaki elvárásokat, az épület helyéül pedig a mai Országház helyét, a Kossuth teret (akkoriban Tömő tér), a Duna-partot jelöli meg. A pályázatra többek között az alábbi tervek érkeztek:

Hauszmann Alajos - "Patres conscripti" című pályázat - díjazott. A bíráló bizottság értékelte a tervrajz áttekinthetőségét.

Schickedanz Albert és Freud Vilmos - "Alkotmány II." című pályázat - díjazott. A legfelgyelmezettebbnek és legösszefogottabnak ítélt terv.

Otto Wagner és társai - "Scti. Stephani Regis" című pályázat - díjazott. Hibául rótták fel, hogy nem praktikus: a két üléstermet a hosszú épület két végére tervezte.

Fellner és Helmer - "Moriamur pro rege nostro" című pályázat. Hibája az elbírálók szerint, hogy a kupola szervetlenül nyúlik ki az épületből, és zaklatott hatást kelt az épület sziluettje.

Emil Förster - "Magyarország nem volt, hanem lesz" című pályázat. A terv hibája, hogy öt gyalogbejárót tervezett az alsó rakpartra, ami a megfelelő helyismeret hiányáról árulkodik.

Steindl Imre - "Alkotmány I." című pályázat - díjazott, végül a pályázat győztes terve.

Végleges döntés - vég nélküli viták

Steindl Imre terve sorsolás útján nyerte el az első helyet, ám mielőtt az építkezésbe fogtak volna, a Bizottság néhány változtatást eszközölt: gyakorlati szempontok miatt félemeletet iktattatott a földszint és az első emelet közé, s a homlokzati két főtorony és az üléstermek feletti 4-4 torony kupoláját hegyes sisakokra "cseréltette".

A Parlamentet már épülése közben rengeteg kritika érte, az érdeklődés középpontjában állt. A Pester Lloyd és számos hírlap hasábjain gyakorta találhatunk vele foglalkozó írásokat, melyek elsősorban az épület neogótikus stílusával foglalkoznak. Legtöbben azt kifogásolják, hogy a gótikus stílus teljesen idegen a magyar nemzettől, mivel német jellegű, a katolikus miszticizmus terméke, és holt stílus lévén gátolja a képzőművészet fejlődését. A felfokozott érdeklődés és az erősen kritikus hozzáállás érthető, hiszen a magyar államiság és alkotmányosság szimbólumának szánt épületnél a stílus sem lehetett közömbös.

Az érvvel szemben Steindl Imre így foglalt állást:

"Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be."

Tömeg, stílus és elhelyezés is szimbólumértékű volt tehát: az épület két hatalmas szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi, elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Az eredeti terv szerint az új Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna. Az pályázat határidejére beérkezett 19 terv elbírálása, az építkezés nehézségei és a módosítások azonban túllépték az időkeretet (és a tervezett költségvetés határait is), így az épület véglegesen, kívül-belül csak 1904-re készült el. A millenniumi ünnepségek alkalmával csupán a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket hozták be az épületbe. Ám a kész épület sem nyűgözött le egyhangúlag mindenkit, sőt:

"Mert ha igaz, hogy az építészet megfagyott zene, akkor a mi országházunk a legkellemetlenebb kakofónia, amelyet valaha zenekarból, egy ügyetlen karmester kihozott."
(Bobula János, építész, Budapesti Építészeti Szemle)

"Hogy és mint lehetséges, hogy ugyanaz a Steindl Imre, ki ennek a parlamentnek dunai homlokzatát s gyönyörű kupoláját kieszelte, belekeveredhetett abba a példátlan, a más szavára el sem hihető, puszta leírásra elképzelhetetlen barbárságba, amit e parlament belső ornamentikája képvisel. Az ízléstelenség e gigászi voltához képest eltörpül minden egyéb kifogás az új Ház impraktikus volta s költséges építése ellen."
(Ignotus, A Hét)

"Botrányos dolog, hogy az előcsarnokban, társalgókban, lépcsőcsarnokban éktelenkedő és papagáj színeitől kacérkodó apró, szobroknak nevezett figurák vannak. Ezeknek semmi helyük ott!"
(Papp Zoltán, képviselő)

A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza a korabeli bírálatok ellenére ma már kétség kívül nemzeti büszkeségünk, s fővárosunk egyik legnagyobb, legfeltűnőbb, legszebb épülete.

Felhasznált irodalom: Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház

Június 6 -12....

JÚNIUS 8. MEDÁRD

* Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

* A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Néhol úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.

* Mondják, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.

* Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.

* Másutt Medárdkor van a szénakaszálás ideje.

JÚNIUS 10. MARGIT NAPJA

* Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon.

* Ez a tyúkültetésre a legalkalmasabb  nap

* A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.

* Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

Gyümölcsökről...... egészségünkért

A szív formájú, zamatos eper évszázadok óta a tisztaság, a szenvedély és a gyógyítás szimbóluma. Nem véletlenül, hiszen tápanyagban kiemelkedően gazdag. C-vitaminból többet tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs, 15 dkg elfogyasztása már fedezi napi C-vitamin-szükségletünket. vitaminok közül található benne még A-, E-, K-, és többféle B-vitamin is. Ásványi anyagai közül kiemelendő a kálium és a vas, amelyek a vérnyomás szabályozásában, valamint a vérképzésben játszanak szerepet. Ezenkívül tartalmaz még foszfort, kalciumot, magnéziumot, szelént, mangánt, fluort, valamint nyomokban cinket és rezet.

Vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentőAz eper kiváló forrása a pektinnek és egyéb vízben oldódó élelmi rostoknak, amelyek gátolják a zsírok felszívódását, ily módon csökkentik a vér koleszterinszintjét. De vérnyomáscsökkentő és a homocisztein fehérje szintjének mérséklése révén is szívvédő hatású. Kiemelkedő az eper szabadgyökmegkötő képessége is, antioxidáns-tartalmát illetően a gyümölcsök között az első öt között található ( az aszalt szilva, a mazsola, az áfonya és a fekete szeder előzi meg). A gyümölcsben található legfőbb antioxidánsok a C-vitamin, a folsav, az antocianin és a kvercetin. Mivel a szembetegségek többségének (szemszárazság, a látóideg rendellenes működése, sárgafolt-elfajulás) hátterében részben a szabadgyökök nagy mennyisége és bizonyos tápanyagok hiánya áll, ezért az eper szembarát is.Ugyancsak magas antioxidáns-tartalma miatt képes a reumás-köszvényes fájdalmak enyhítésére, valamint e tulajdonsága miatt rákmegelőző is. Kismamáknak különösen ajánlott, gyermekkel azonban óvatosan kóstoltassuk. Gyermeket tervezőknek, kismamáknak az eper magas folsavtartalma miatt ajánlott. De tartalmaz jódot is, amely nélkülözhetetlen a magzat hormonális rendszerének fejlődéséhez, valamint szerepe van a gyermek jövendő értelmi szintjének kialakításában, sőt a várandósság megtartásában is. Dohányosoknak vagy passzív dohányosoknak is érdemes epret fogyasztaniuk. A gyümölcsben található egyik fenolvegyület, az úgynevezett ellagénsav ugyanis csökkenti a többek között a cigarettafüstben nagy mennyiségben jelen lévő karcinogének sejtkárosító hatását. Ráadásul a főzés, sütés nem roncsolja az ellagénsavat, így az epres sütemény, lekvár ugyancsak előnyös élettani hatásokkal rendelkezik. Sokaknál azonban az eper súlyos allergiás reakciókat válthat ki, ezért kisgyereknek először csak óvatosan adjuk, és figyeljük az esetleges reakciókat. A gyümölcstől felléphet orális allergiás szindróma, de szénanátha-szerű tünetek, csalánkiütés, sőt súlyos esetben légzési nehézség is jelentkezhet.Fogyasszuk frissen, salátának, süteménybeAz epret a legjobb frissen fogyasztani, de vásárláskor figyeljünk rá, hogy nem igazán bírja a tárolást, néhány napnál tovább hűtőben sem tartható el. Fogyaszthatjuk továbbá turmixként, például banánnal és frissen facsart narancslével vagy szűrt almalével összerázva, de tejes turmixhoz, gyümölcsjoghurthoz is adhatjuk. Gyümölcssalátákhoz is kiváló, de főzhetünk belőle lekvárt vagy dzsemet is. Süteményekhez, tortákhoz, pudingokba is tehetjük







A szín fontossága a zöldségeknél és a gyümölcsöknél
Mindannyian tudjuk, hogy az optimális egészség érdekében, naponta öt étkezés alkalmával kellene zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanunk. Amit viszont sokan nem tudunk az, hogy legjobb, ha változatosan fogyasszuk a zöldségeket és a gyümölcsöket. A „Five a day, the color way” (Naponta ötször, minden színből) kampány azért jött létre, hogy emlékeztessen bennünket fogyasztókat a különböző színű zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, hogy a szervezetünk hozzájusson mindahhoz a tápanyaghoz, amit a sokfajta zöldség és gyümölcs biztosít.
A kék és lila zöldségek és gyümölcsök a következők:
szeder, áfonya, fekete ribizli, aszalt szilva, fekete bodza, lila füge, kékszőlő, szilva, mazsola, lila spárga, vöröskáposzta, lila répa, padlizsán, lila endíviasaláta, lila paprika, lila krumpli, feketegyökér. A kék és lila zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásúak az öregedés folyamatában, a húgyvezeték működésében, a memória működésében, és olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek állítólag megelőzik bizonyos ráktípusok kialakulását. A kék és lila zöldségekben és növényekben található antocián és fenol nevű vegyi anyagoknak öregedésgátló hatást tulajdonítanak.



A zöld színű zöldségek és gyümölcsök a következők:
avokádó, zöld alma, fehér szőlő, sárgadinnye, kivi, zöld citrom, zöld körte, articsóka, rukola, spárga, brokkoli és változatai, bimbós kel, kínai kel, zöldbab, fejes káposzta, zeller, egymagvú tök, uborka, endíviasaláta, leveles zöldségek, póréhagyma, fejes saláta, zöldhagyma, bámia, zöldborsó, zöldpaprika, hüvelyes borsó, cukorborsó, spenót, vízitorma és cukkini. A zöld gyümölcsök és zöldségek lutein és indol nevű vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek elősegítik a látást, felveszik a harcot a rákos sejtekkel, és kalciumot is tartalmaznak, ami erősíti a csontokat.
A fehér zöldségek és gyümölcsök a következők:
banán, barna körte, datolya, fehér húsú nektarin, fehér húsú barack, karfiol, fokhagyma, gyömbér, csicsóka, mexikói karalábé, karalábé, gomba, hagyma, paszternák, burgonya (fehér húsú), mogyoróhagyma, tarlórépa, kukorica. A fehér zöldségek és gyümölcsök allicin nevű vegyi anyagot tartalmaznak, segítenek megőrizni a szív egészségét, csökkentik a rák kialakulásának kockázatát, és megőrzik a koleszterin ideális szintjét, nem engedik, hogy túl magasra emelkedjen.
A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök a következők:
sárga alma, sárgabarack, sárgadinnye, perui földicseresznye, sárga füge, grépfrút, sárga kivi, citrom, mangó, nektarin, narancs, papaya, barack, sárga körte, datolyaszilva, ananász, mandarin, sárgahúsú görögdinnye, sárga cékla, pézsmatök, sárgarépa, sárga paprika, sárgahúsú burgonya, tök, karórépa, sonkatök, csemegekukorica, édesburgonya, sárga paradicsom, sütőtök. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök nagyon erős antioxidánsok.


Ezek a gyümölcsök és zöldségek rengeteg C-vitamint tartalmaznak. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök karotinoidokat és bioflavonoidokat tartalmaznak. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök erősítik az immunrendszert, a szívet és a látást, és csökkentik a rák kialakulásának kockázatát.
A piros zöldségek és gyümölcsök a következők:
piros alma, vérnarancs, cseresznye, tőzegáfonya, piros szőlő, piros grépfrút, piros körte, gránátalma, málna, földieper, görögdinnye, cékla, piros paprika, retek, cikóriasaláta, vöröshagyma, piros krumpli, rebarbara, és paradicsom. A piros zöldségek és gyümölcsök likopin és antocián nevű vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak a húgyvezeték normális működésében, a memória működésében, a szív egészségében és a rák megelőzésében.Az optimális egészség érdekében bizonyosodjunk meg arról, hogy a napi öt étkezés során mindegyik kategóriából fogyasztunk zöldséget és gyümölcsöt. Ha csak egy bizonyos színkategóriájú gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztunk, akkor létfontosságú tápanyagoktól fosszuk meg magunkat. Bizonyosodjunk meg arról, hogy „naponta ötször, minden színből” fogyasztunk zöldséget és gyümölcsöt.

székely mesegyüjtésből... /csángó/

Hezzam es járt a lüdérc

A tizennégyi háborúba én tizenhat eszendős vótam. Eppe a mü falunknál állott a front. Vaj hét családval béhuzakodtunk a pincébe. Vótak ott vénasszonyok,öregemberek, kicsi gyermekek, mindenféle. Alyan nekem való forma legén csak egy vót. Elkezdett az ingemet kerülgetni. Édesanyám észrevehetett valamit, mert erőst tiltott tölle.  Még azt sem hagyta, hogy beszélgessek véle. Így há, egész nap csak lestük egymást. Mikor osztá, este elfútták a lámpást, a setétbe esszeszúrtuk a csóré lábunkat, s úgy vótunk. Én minden éjen úgy felbolondultam, hogy az ördögök vittek el. Sajnos, egy hamar vége lett a frontnak, s haza kellett menjünk a pincéből. Attól fogva ingemet még az utcára se csaptak ki, úgy féltettek. Mikor mentem a templomba, édesanyám akkor és utánam rikolytott, hogy harmadik harangszókor otthon legyek, mert ha nem, hajamot mind kitépi.

A fiatalság esent kezdett guzsalyakodni. Jártak a gyűlésbe.Nekem a szüvem hasadott el, hogy én es mehessek, de ingemet nem csaptak el semmiképp. Egy este hallom én, hogy édesapámék beszélgetik: apám megyen másnap reggel fuvarba, s nem jő haza estére. Na, gondoltam, akármi legyen, de én most elmenyek a guzsalyasba! Elighogy édesapám kihúzta a lábát, én kezdtem fújni édesanyámnak: Édesanyám, bár most az egyszer, hogy édesapám nincs idehaza, csapjon el a guzsalyasba! Anyám hallgatott egy üdeig, én folytattam: Há, nem eleget ülök itthon? S há nem eleget ügyelek a testvéreimre?S há, nem eleget dógozom evvel az átkozott kendervel? Hogy a nyavalya egye ki még a gyükerét es!

Na, eredj, eredj! Ne bornyúzd itt a fejemen! DE hallod-e? Ha én valamit megtudok, s neked a büzöd elmegyenm én a hajadot mind kitépem!

Amikor kezdett setétedni, megfogtam a guzsalyt, s én úgy mentem bé a lütőn, mind akit visznek.

A fiatalság imá esszegyült. A leányok fontak, a legények kártyáztak. Egyik-egyik leült a szeretje mellé. Én es fontam s az a legén leült melléjem. A orsó örökrétig  esett ki a kezemből. A legén felkapta, de csak csókért adta vissza. Na, vót ott alyan fonás, hogy vége vót a világnak! Amikor kitőt a gyülés, a legén hazakésért ingemet, A kapuba jól megölelgetett, megcsókolgatott. Tisztáre kirekesztette az eszemet. Én onnatt  se enni nem tudtam, se alunni nem tudtam.Csak a legén,s csak a legén!

Vót a házunk előtt egy kicsi fahidacska, s ha arra valaki realépett, akkor az bengett. Ez, a legén, mikor járt el a kapunk előtt, a lábával a hidat örökké megbengette. Akkor én kiszöktem az ajtón s bár egy minutára, reaneztem. Egy vasárnap estefelé halom én, hogy beng a híd. Kiszöktem az ajtón, hogy meglássam, de édespám utánam nyúlt, megragadta hátulról a hajamot: Nem mensz suba se. Nyomd le, ide ne,  a likadot, míg szépen vagy! Azt akarod, hogy egy bitangot esszeszedj?! Akkor én readöccsentem az ágyra, s neki sírni. Lefeküdtünk de én csak sírtam tovább. Édesanyámék elfútták a lámpást, s a setétbe kezdtünk mondikálni. Mondom én: Hagyják el,mert elmenyek szógálni, s odamegyek ahova akarok!

Eredj, eredj, de osztá többet a lábodat ide bé nem teszed!      Én elgondoltam, hogy alyan jól megvónék édesanyámék nélkül,ha az a legén ingemet elvenne. Melyen szép a haja, s melyen szép az orcája! Melyen jó meleg a szája s melyen kemén karjai vannak! Ahogy igy elmélkedem, még nem vótam elaludva, egyszer csak há, ott ül a legén az ágyam széjibe. Megörvendeztem, felnyújtottam a karjaimot, hogy megöleljem. Akartam kérdeni, hogy hogy jött bé? S há akkor az a legén csak kezdett reám jőni, kezde szorítgatni a nyakamot. Kezdtem sikolytani: Jaj, jaj, Nyuvadok meg, nyuvadok meg!

Szökjél ember, gyújtasd a lámpást! Mi baja van a leánkának?

Édesapám kiszökött az ágyól, lámpást gyújtott,s há ott a legén a ház közepibe. Apám csak felkapta a faragószékről a fészit, s a legénre emelte:

Az anyád ántikrisztussát! Ebbe a helybe esszeváglak! Erre a legén csak lobot vetett, nagy fényesség lett, szórta a tüzet:   sergett a ház közepibe, osztá béhuzakodott az espár ajtaján, felhuzakodott a kürtön s elment. Mü ottmaradtunk s szinte kétségbeestünk.    Mi vót ez?

Apám kezdett ingemet szidni: Te szerencsétlan! Nem megmondtam, hogy ne vesd belé az eszedet abba a legénbe? Most ideszoktattad a lüdércet.  Jaj, jaj, mit tudunk tenni, hogy ne jöjjön ide többet az a lüdér? Jajgatódzott édesanyám a donyha alól. Nannyokám megszólalt a sutuban:  Ó ne legyetek úgy kétségbeesve! Amikor fiatal vótam, hezám is járt a lüdérc. Majd megkenjük fokhagymával. Ugye s lett. Vaj három este ingemet csóréra vetkeztettek,megtörtek a kujak fokhagymát, koromval esszevigyitették s ingemet tetőtől-talpig békentek, Hát erőst csúf lehettem, mert többet a lüdérc nem jött, Most imán öreg vagyok, de azt a legént máig se felejtem el.

Kóka Rozália könyvheti újdonságát be sem kell mutatnunk, hisz egy sokunk által várva várt kötet, az Egy asszon két vétkecskéje című nagysikerű mű folytatása, testvérkéje, vagy inkább párja kerülhet az Olvasók elé, az Egy asszon, két asszon – Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek – Eredeti gyűjtések alapján című könyv.

„Hosszú évek óta melengetem szívemben ennek a kötetecskének a tervét. Huszonnégy esztendeje, hogy elődje, az Egy asszon két vétkecskéje című könyvem először megjelent. Az abban megírt, számomra oly kedves, szomorú és vidám történetek műsoraim állandó „szereplői” lettek, az olvasók tetszését is elnyerték. Félig tréfásan, félig komolyan, újra és újra felvetődött bennem is, másokban is, hogy meg kellene írnom a férfiak „vétkecskéit” is.
Meg is ígértem könnyelműen kiadóknak is, olvasóknak is, de amint hozzáfogtam a munkához, mindjárt kiderült, hogy tévúton járok. A „vétkecskéket” is, a vétkeket is együtt követik el az asszonyok és a férfiak. Nem is beszélve a szerelemről, Isten ajándékáról, mely mióta a világ világ, munkál az emberek életében. Nő és férfi egyaránt kelletik hozzá.

A gyönyörű, a boldogító varázslat egyeseket egy életen át elkísér, mások egy életen át keresik, többnyire hiába.

A szerelemben csak a szerepek különböznek a férfi és a nő között. Nemünktől függetlenül, a szerelem áldását elnyerve, egyaránt lehetünk határtalanul boldogok és végtelenül boldogtalanok, erősekké és kiszolgáltatottá válhatunk általa.

Nincs hatalmunk felette!

A könyvemben szereplő legendamesék közül három, a két hiedelemmonda és az egyik tréfás mese – Az ördög és a vénasszony – a moldvai magyarok kultúrájának legarchaikusabb rétegeiből származik. A szinte hátborzongató hiedelmek, babonák, ördög és boszorkány képek napjainkban is elevenen élnek az idősek tudatában. A gyönyörű Lüdércszerető-t, a Szépasszon meg az ura című hiedelemtörténetet alig tíz esztendeje vettem fel a moldvai Lészpeden. Elbeszélőik szentül hittek benne, hogy megtörtént. Több évezredre visszamutató tükrei a moldvai magyarság gondolkodásának, életmódjának.

Valamennyi élettörténetet a bukovinai székelyek körében gyűjtöttem 1968 és 2011 között.”

Kóka Rozália