A hieroglifák titka

1790. 12.20-án született Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus 

A hieroglifák évezredes titkát Jean-François Champollion fejtette meg az 1820-as évek elején. A hieroglifa egy igen egyedi írásmód, hiszen első ránézésre képírást takar, azonban a jelek szót, szótagot, de akár egy-egy mássalhangzót is jelölhetnek. Éppen a képírás volt az, ami a legtöbb tudóst is zavarba hozta, sőt mi több, félrevezette, így nem csoda, hogy évszázadokig senki nem tudta megfejteni, hogy mit is jelentenek a különös és misztikus alakok.
Az egyiptomi hieroglifák rejtélyének megoldása igen sokáig váratott magára, és tulajdonképpen Napóleon rajongásának köszönhető, hogy ma már tudjuk, mit is takarnak a különleges alakok és ábrák.

A fiatal császár 1798-ban két okból ment el Egyiptomba: egyrészt azért, hogy visszaszorítsa az angolokat, másrészt azért, mert maga is sokat hallott a fáraók mesés kincseiről, az egyiptomi kultúráról, amit a saját szemével is szeretett volna megcsodálni. A hadjáratra magával vitte Pierre-Francois Bouchard mérnököt,aki a Nílus deltájában fekvő Rosette város melletti Fort Julien erőd falainál egy hatalmas, fekete gránittömbre bukkant, melyen három különféle írásmódot vélt felfedezni. A rosette-i kő (ismert még Rosetta kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

Champollion a család hetedik gyermekeként született, ebből kettő már az ő születése előtt meghalt. Grenoble-ban élt néhány évig, és már gyermekként megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége. 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. 20 éves korára a következő nyelveken beszélt: latin, görög, héber, arab, szír, káldeus, amhara, szanszkrit, avesztáni, pahlavi, perzsa és kínai, anyanyelvén, a francián kívül.[1] 1809-ben tanársegéd lett történelemből Grenoble-ban.

A keleti nyelvek iránti érdeklődésének, különösen kopt nyelvismeretének köszönhetően megbízták az akkor felfedezett rosette-i kő megfejtésével. 1822–1824 között csak ezzel a feladattal foglalkozott. 1824-es munkája, a Précis du système hiéroglyphique egy új tudománynak, az egyiptológiának vetette meg az alapjait.

A franciaországi Figeac elsősorban arról nevezetes, hogy itt született Jean-François Champollion, egykori szülőházában kapott helyet A Világ Írásainak Múzeuma. Ugyanebben a városkában, a múzeum közelében található az Írások tere is. Burkolatán a Champollion munkájának sikeréhez nélkülözhetetlen, 1799-ben felfedezett (ógörög, valamint egyiptomi démotikus és hieroglifás feliratú) rosette-i kő másolata kapott helyet - nem mindennapi látvány!

Betlehemezés

 

Régen a magyar falvakban az volt a szokás, hogy karácsony este a fiúk és a férfiak betlehemezni indultak. „Betlehemet” készítettek, amely Jézus szülőhelyét, a betlehemi istállót ábrázolta a jászolban fekvő kisdeddel, édesanyjával, Szűz Máriával, valamint az istállóban lakó állatokkal. Az ajtóban a pásztorok és a három királyok sorakoztak, fölöttük a betlehemi csillag ragyogott. A betlehemesek régi, szép énekbe foglalták Jézus születésének történetét. Sorra látogatták a falu házait, és köszöntötték az ünnepre készülőket. Énekükért kaláccsal és borral jutalmazták őket.

 

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

Aprószentek napja (december 28.) tulajdonképpen a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő. Az Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.

Közeledik a Karácsony

Ez a legszebb ünnepünk mind közül, ez a szeretet ünnepe.

Néhány nap megállás, néhány nap csendesség, a fenyő illata, a Karácsonyhoz kapcsolódó jellegzetes ételek; mind-mind az ünnep szerves részei.

Ilyenkor megajándékozzuk azokat, akiket szeretünk, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy együtt vagyunk Velük.

Szép Tündérország támad föl szívemben,
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.”

(Részlet Juhász Gyula „Karácsony felé” c. verséből)

Ahogy Ádvent fényei, hagyományai a karácsonyhoz vezetnek bennünket, úgy a karácsony egymáshoz vezet bennünket. Hiszen nem csak egy ünnepről van szó, hanem érzésről, átélésről, tisztulásról.  A gondok elhalványulnak ilyenkor, az ünnepi fények  szeretetet és  megnyugvást árasztanak.

Érdemes átgondolni, mi is történt az elmúlt időszakban, mit tettünk jól, mit bántunk meg, s mit tennénk ma másképp. Ha a belső számvetés megtörtént,  szavakkal ki nem fejezhető béke telepszik az emberre.

A gondok és problémák ellenére  higgyünk magunkban és egymásban, a békességben, az emberi jóságban és jóakaratban. 

Gyors, finom bögrés sütemények

 Joghurtos bögrés

Hozzávalók:

1 bögre cukor, 4 db tojás, fél bögre étolaj, 2 bögre liszt, 1 cs. sütőpor, 1 pohár joghurt, 1 kanál sütőrum, 10 dkg étcsokoládé.

A krémhez: 3tojás, 6 dkg liszt, 10 dkg cukor, 3,5dl tej.

A cukrot a tojást az étolajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a sütőport és a joghurtot, a sütőrumot és jó alaposan kikeverjük. Végül beleszórjuk a tört csokoládét. A tepsibe sütőpapírt teszünk és egyenletesen beleöntjük a masszát. Előmelegített sütőben 200 fokon 15 percig sütjük, majd takarékra vesszük a hőfokot és még 20 percig sütjük.

A krémhez a 3 tojás sárgáját fél deciliter tejjel és a liszttel habosra keverjük, felöntjük a maradék tejjel és folyamatos keverés mellett takaréklángon addig főzzük, amíg elválik az edény falától. Levesszük a tűzről és hozzákeverjük a felvert fehérjét. Amikor a tészta megsült kettévágjuk és megkenjük a krémmel, a tetejét pedig megszórjuk porcukorral.

Barackos lepény

Hozzávalók:

5 bögre barackbefőtt, 20 dkg vaj, 1 bögre cukor, 2cs., vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, és leve,2 bögre liszt, 15 dkg keményítő, 1cs. sütőpor, 6 tojás, só, porcukor.

A barackokat kettévágjuk, és lecsöpögtetjük. A sütőt előmelegítjük 180 fokra és a tepsit kibéleljük sütőpapírral.

A vajat 3/4 bögre cukorral, 1 cs. vaníliás cukorral, citromhéjjal és a citromlével habosra keverjük. 1,1/2 bögre lisztet, 10 dkg keményítőt összekeverünk a sütőporral. A vajhoz hozzákeverünk 3 tojást, majd ezt is a lisztes keverékhez adjuk.

A tésztát a tepsibe simítjuk, és a tetejét kirakjuk a barackokkal, majd 160 fokon 15 percig sütjük. A megmaradt tojásokat szétválasztjuk, és a fehérjét csipet sóval kemény habbá verjük.

A tojássárgáját a maradék ¾ bögre cukorral és 1 cs. vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a maradék 2 dkg lisztet és 5 dkg keményítőt, és a végén a felvert tojáshabot. Óvatosan összeforgatjuk, majd a tésztát kivesszük a sütőből, rákenjük a tojásos masszát és visszatoljuk a sütőbe. Kb. 20 percig sütjük még, kivesszük, hagyjuk kihűlni és porcukorral megszórva tálaljuk.

Kevert almás sütemény!

Gyors bögrés almás süti recept, amely nagyon gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

3 bögre liszt, 2 bögre cukor, 1 sütőpor, 3 tojás, 3 bögre reszelt alma, kevés fahéj, csipet só, tortabevonó.

A tojássárgáját kikeverjük cukorral, majd a fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk. A sárgájához hozzákeverjük a reszelt almát, a lisztet, a sütőport, a fahéjat, majd a legvégén óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérje habját is. Kivajazott és lisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. Ha megsült hagyjuk kihűlni és a tetejét olvasztott csokoládéval bevonjuk.

Borokról

 Egy jó karácsonyi vacsora mellé nem hiányozhat az asztalról a minőségi bor sem. Ahhoz hogy teljes legyen a vacsora vagy az ebéd, a megfelelő bort kell kiválasztani a megfelelő ételhez.

 Az első és talán legfontosabb szabály hogy éhgyomorra nem fogyasztunk bort, így érdemes a vendégeknek egy kis előételt felkínálni.



Előételnek kínálhatunk a vendégeknek rákot, szendvicseket, vagy hidegtálat, amely után egy alacsonyabb szeszfokú világos fehérbor a jó választás.

A főételeknél már érdemes az adott fogáshoz illő bort kiválasztani. Főtt halakhoz leginkább a Rajnai rizling, vagy a burgundi fehér bor illik. Sült vagy rántott halhoz az illatos könnyű fajborok valók, mint pl. a rizlingszilváni, vagy a tramini. A pisztránghoz és a lazachoz nem a száraz, hanem a testes félédes vagy édes bort kínáljuk, mint pl. a debrői hárslevelű, vagy a badacsonyi szürkebarát.

A zöldségfélékhez, mint pl. a híres töltött káposzta mellé a száraz borok passzolnak, mint a Móri ezerjó, a száraz tokaji furmint, vagy a Badacsonyi kéknyelű.

Az édességek, sütemények és desszertek mellé az édes fehérborok illenek, ezek közül a legjobb választás a Tokaji szamorodni, vagy torták és cukrászsütemények mellé kínáljunk tokaji aszút.
Ha szánunk rá időt és fáradtságot hogy az ünnepi menősor mellé a megfelelő bort szolgáljuk fel a vendégek számára, egy valódi kulináris élvezetben lesz részük, ahol az ízek és aromák teljes összhangban lesznek egymással.

forrás:kertvarázs

Finom desszert: csokoládés körtelegyező

Hozzávalók
1 citrom, 10 dkg cukor, 1 rúd fahéj, 8 szegfűszeg, 4 nagy körte

A mártáshoz:

5 dkg cukor, 1 ek.kakaópor, 15 dkg étcsokoládé, 2 dl tejszín

Elkészítés:

1. a citromlét felöntjük 2 liter vízzel, hozzáadjuk a fahéjat és a szegfűszeget, felforraljuk. Közben a körtéket meghámozzuk, azonnal a citromos-fűszeres lébe merítjük, és puhára főzzük, kb 10-10 perc. A lében hagyjuk kihűlni, majd  a hütőbe tesszük pár órára, hogy egészen lehűljön.
Tálalás előtt a körtéket rácsra tesszük, lecsepegtetjük, gömbölyded végük felől, ék alakban kivágjuk a magházukat. "Talpra" állítjuk őket, majd a szár felőli részükön 3-4 cm-et egyben hagyva, függőleges irányban, körben bevagdossuk őket. Négy kistányérra helyezzük, és legyezőszerűen eldöntjük-kiterítjük a bevágott szeleteket.

A mártáshoz elkeverjük a cukrot a kakaóval és 1 dl forró vízzel. A csokoládét apróra vágjuk vagy tördeljük, a kakaós sziruphoz adjuk,majd mérsékelt tűzön, folyamatosan keverve összeforraljuk, 4 kk kivételével belekeverjük a tejszínt, és még egyszer felforraljuk.

A körték köré öntjük a forró mártást, megpöttyözzük 1-1 kk tejszínnel, és cirmosan-könnyedén késheggyel belehúzunk. Néhány citromfűlevélkével díszítjük, és azonnal tálaljuk, mert a hideg-meleg összhatás teszi igazán különlegessé. Külön tálkában tejszínhabot kínálunk mellé

Kép: Katakonyha

December 21. és a világvége

 

December 21-én, magyar idő szerint délben, azaz a korong alakú maja naptár szerint 13.0.0.0.0.-kor állítólag vége a világnak.   Pontosan milyen módon is fog eljönni az apokalipszis.??

A megkérdezettek 8 százaléka fél attól, hogy 2012-ben eljön a világvége, a többség azonban nem hisz benne – derül ki egy felmérésből.A törökök és az amerikaiak 22 százaléka, a dél-afrikaiak 21 százaléka, a franciák 6 százaléka gondolja úgy, hogy halála előtt eljön az Armageddon. A kínaiak hisznek leginkább az idei világvégben, őket 13-13 százalékkal a törökök, az oroszok, a mexikóiak, a dél-koreaiak és a japánok követik a rangsorban. A németek és az indonézek 4 százaléka, a britek, a dél-afrikaiak és az olaszok 7 százaléka gondolja úgy, hogy 2012 az utolsó év.  /MTI/

A tömeghisztériának nagy hagyománya van, és jobban terjed az influenzánál is.    A maják által jósolt világvége 1975-ben jött igazán divatba egy amerikai antropológusnak köszönhetően, aki szerint van rá utalás, hogy a Nagy Kör végeztével apokalipszis söpri el a romlott embereket, majd utána új kor kezdődik.   A kritikai gondolkodás hiánya, az emberi hiszékenység és az interneten keringő áltudományos félinformációk ötvözete hihetetlen gyorsan csap át tömeghisztériába, amiből a legélelmesebbek még hihetetlenebbül meggazdagodnak. Az éttermek és hotelek már hetek óta speciális ajánlatokat kínálnak december 21-re, a nagyvárosokban tematikus koncerteket rendeznek, úton-útfélen kuruzslók, jósok dörgölik markukat és egyre több pár jelentette be, hogy a világvége napján kötne házasságot. Eközben a pánikoló emberek szabadnapot vesznek ki az apokalipszis napjára és alaposan bevásárolnak előre, de csak apránként, hogy a boltokban ki ne nevessék őket.

Az egyik legkorábbi világvége-jóslat egy időszámításunk előtt 2800-ban készült asszír agyagtáblán olvasható, s követve a példájukat az önjelölt próféták máig előszeretettel riogatják apokalipszissel a bűnös lelkeket. Ugyanakkor a korai keresztények is híres világvége-várók voltak, szinte minden évszázadban várták a Biblia által is megjósolt, biztosnak hitt armageddont. A reneszánsz sem volt kivétel, ám ekkor már matematikusok, csillagászok tudományos alapon kísérelték meghatározni az utolsó napot, Nostradamus pedig igencsak homályos verseivel jövendölt, amelyekbe csak azt nem lehet belemagyarázni, amit nem is akarunk. Több száz hiába várt világvégét is felsorolhatnánk.

Egy felmérés szerint az emberiség 15 százaléka, vagyis nagyjából egymilliárd ember hisz abban, hogy a világvége még az ő életében bekövetkezik. Ismerve a tömeghisztéria lelkületét, az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos blogja már napokkal korábban cáfolta a világvégét, leszögezve, hogy az apokalipszisről szóló félelmetes találgatások tényleg csak találgatások, a NASA pedig közölte, hogy a 2012-es világvége-elméletekből – null-sík, mágneses póluscsere, kisbolygó – hiányzik mindenféle tudományos bizonyíték. A francia hatóságok ugyanakkor lezártak egy hegyet, amely a hiedelem szerint védelmet nyújt a maja naptár szerinti világvége elől – sőt még a világvége harmadnapján sem szabad megmászni –, az orosz kormány pedig az amerikaiakhoz hasonlóan hülyeségnek nevezte a világvégét. A legeredetibb az ukrán pátriárka, aki közleményben emeli ki, hogy a végítélet bizonyosan eljön, azonban ezt az emberiség morális lezüllése váltja majd ki, nem pedig kisbolygók érkezése vagy a maja naptár vége. Fején találta a szöget.

Két dologban azonban igazuk van a világvége-hívőknek: a világnak vége lesz, hiszen tágul az univerzum, csakhogy a Föld megsemmisülése még több milliárd évig biztos nem következik be, és meghalni is meghalunk, még ha nem is a félremagyarázott maja naptár miatt.

Diósi Árpád - MagyarSzó /részlet/