Természeti csodák

Nagy Kék Lyuk (Great Blue Hole)

A jégkorszak alatt kialakult híres belizei Nagy Kék Lyuk 1000 méter hosszú és 400 méter mély.

Olyan hatalmas, hogy még az űrből is látszik. Szakértők úgy gondolják, hogy a hatalmas lyuk a Jégkorszak után keletkezett, mikor a jég az óceánba olvadt. Ennek hatására a vízszint drasztikusan megemelkedett, és a tenger rengeteg barlangot öntött el, melyek később be is omlottak. 

A világörökség részének számító Nagy Kék Lyukat a híres francia tengerkutató, Jean Jacques Cousteau tette népszerűvé 1971-ben, amikor Calypso nevű kultikus hajóján errefelé járt, merült és forgatott.

A hullám, Ausztrália

14 méter magas és nagyjából 114 méter hosszú az a természetes szikla, amely egy megtörő tengeri hullámra hasonlít.





8,5 millió évvel ezelőtt Kappadókia területét egy kitöréssorozat vastag, helyenként 400 méteres ignimbrit réteggel borította el, majd erre a könnyen málló kőzetre különböző, nagyobb keménységű rétegek kerültek. A nagy esőzések és a száraz időszakok váltakozása az erős szelekkel megkezdték a könnyen erodáló ignimbritet, karcsú tornyokat formálva belőle. A tornyok tetején sötétebb színű, keményebb kőzetek alkotta sipkák ülnek. A különleges, természetalkotta forma a világban “Fairy chimney” azaz “Tündérkémény” néven vált ismertté.

Kappadókiában találhatóak a híres föld alatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak, valamint a sziklatemplomok. Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, az Uchisar sziklaerőd, az Ihlara völgy és Soglani elképesztő látnivalók. Kappadókia a mai Törökország területén lévő Anatólia ókori tartománya volt. A kopár, kietlen, sziklás területet valaha sűrűn lakták. Volt a Hettita, az óperzsa, majd a Római Biroda­lom része is. Az aszkézist vállaló keresztények vonultak vissza ide a hétköznapi élet elől, Isten közelségét keresve. Számukra a kappadókiai Göreme-völgy tökéletes választásnak bizonyult. Felfedezték, hogy a sziklákba könnyen vájhatnak barlangokat, folyosókat, cellákat. Kappadókia Göreme-völgye a keresztény remeteközösségek templomairól lett ismert. A templomok belső téralakítása változatos képet mutat. Vannak köztük egyszerű, szerény helyiségek, míg másokban boltívek, kupolák is megfigyelhetők. Kappadókia templomai közül 365 a Göreme-völgyben található.


Nézd meg alaposan a természetet, és akkor mindent jobban megértesz majd – állította Albert Einstein. Fogadjuk meg a tanácsát, és ha nem is jutunk olyan hatású gondolatokra, mint ő, legalább megcsodálhatjuk az anyatermészet remekműveit.

 
/ forrás:    ÉrdekesVilág/
Player/

Balatoni képek

Balaton kialakulása

Hazánk legbecsesebb természeti kincse a Balaton, Nyugat és Közép-Európa legnagyobb tava. A bájos balatoni táj arculata hosszú évmilliók során alakult ki, maga a tó viszonylag fiatal. A földtörténeti harmadkor végén, a pliocén korszak elején hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger öble borította. E tenger maradványa a Pannon-tó, amelyet a beömlő vizek hordaléka lassan síksággá töltött fel. A pannon üledék (agyag és homok) lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege. A pannon rétegekben találjuk a „kecskeköröm”-nek nevezett kagylóhéjat. A néphagyomány a Balaton keletkezésével hozza ezt kapcsolatba, ez azonban nem egyéb kedves mesénél. A pliocén korszak végén hegyképző erők tördelték össze a vidék felszín alatti kőzeteit. A repedéseken keresztül utat talált a Föld belsejének izzó magmája, vulkáni tevékenység kezdődött. A felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a bazalt. A bazalt megvédte az alatta fekvő pannon rétegeket a szél, víz, fagy pusztító hatásától a szép balatoni bazalthegyek az eredeti pannon térszín magasságát tárják tehát a kutató szem elé. Ismeretes, hogy bazalt hegyeink lába pannon homok és agyag, és csak a hegytetőn találunk bazaltot. Ezért „tanúhegyek” ezek. Legszebb bazalthegyeink a tó északi partján találhatók, de Balatonboglár és Fonyód dombjain is megtalálhatjuk az egykori bazalttakaró nyomait. A Balaton tükrénél magasabb Tihanyi-félsziget is a vulkáni működés kőzeteinek köszönheti megmaradását. A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte. Kezdetben forró vizek törtek felszínre.

A Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó. E tevékenység utolsó fejezetét szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz. A földtörténet következő szakaszában, a pleisztocénben kezdődött a jégkorszak. Ennek utolsó eljegesedése idején észak-déli és erre csaknem merőleges törések szántották át területünket, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni, a mai Balaton medre. A mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte ezt az időszakot, így a csapadékvíz összegyűlhetett a mederrendszerben. Így alakulhatott ki a Balaton, mintegy 22000 évvel ezelőtt.

Keletkezése idején a Balaton sokkal nagyobb volt, mint ma. Víz borította az Alsó-Zala-völgyet, a Kis-Balaton térségét, a Somogyi Nagyberket és a Tapolcai-öblöt is. A Tapolcai –öböl vízéből szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek, a Szentgyörgyhegy, ekkor volt sziget Tihany, Fonyód és Boglár is. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma. A magas vízállás idején a ma is uralkodó északi szél hatására turzásrendszer épült végig a somogyi parton. Erre települtek a déli part községei, ezen halad az út és a vasút is. A Balaton egykori magas vízállását az e korban keletkezett Sió vezette le. Mintegy 12000 évvel ezelőtt a vízállást a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette. Ebben az időszakban, az átmeneti kőkor idején, csaknem kiszáradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel. Az egykori Balaton nagyságát a tőzegmezők alapján lehet ma felmérni. A tőzeg a vízi növényzet felhalmozódásából keletkezik. Tőzeget találunk az Alsó-Zala-völgyben, a Kis-Balaton térségében, ahol kis nyílt víz az óriási nádréteg utal arra, hogy valaha a tó hullámzott itt. A Nagyberek tőzegén ma mezőgazdasági művelés folyik, a Tapolcai-öbölben pedig az utat és vasutat is hatalmas kitérőre kényszeríti a süppedő tőzegmező.

Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;”
(Arany János)

A népköltészet a világ népeinek értékes öröksége.  

   Lelle

Történt egyszer, hogy Lelle, a világ legszebb kisasszonya, összetalálkozott az apja egy jobbágyával, akit Lászlónak hívtak.

A fiú rögtön megszerette Lellét, s a lány viszontérzett. Mikor apjának bejelentette szíve vágyát, mely az volt, hogy feleségül mehessen Lászlóhoz, atyja dühében bezáratta egy toronyszobába. László az éj leple alatt kiszökött szerelmeséhez, ki bánatosan közölte vele, hogy tervük reménytelen, s Lelle így szólt Lászlóhoz:

Ígérd meg nekem, hogy holnap, mikor leszáll a nap, eljössz értem, s megszöktetsz apám kegyetlen büntetése elől.

László betartva szavát megszöktette Lellét. Az őrök észrevették a vágtázó lovakat, s utánuk eredtek. Mikor Balaton mellé értek, már közvetlen mögöttük voltak. Lelle kétségbe esve a lovak alá vetette magát, s meghalt.

E fiatal pár tragikus szerelme emlékéről nevezték el a Balaton melletti települést Lellének.

Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt.

Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor:

Nem, a mátkámat nem adom a szörnyetegnek, megvédem tőle az életem árán is!

Eltelt egy nap, eltelt kettő, három, a lány csak nem érkezett, és ezért az egész vidék zengett a sárkány üvöltésétől, beleremegtek a Bakony összes fái is.

A tizenharmadik napon aztán a förtelmes állat tüzet okádva kitört barlangjából, és a földet kaparta.

Szempillantás alatt hatalmas meder keletkezett, melyből forrás tört fel. Másnapra a hegyek aljában kis tavacska kéklett. A megdühödött sárkány követelte Balaton mátkáját. A legény elbúcsúzott mátkájától, mind két kezébe szablyát fogott, csónakba ült és átevezett a sárkányhoz:

Ha közelembe jössz, az életeddel fizetsz, Balaton!

De a vitéz nem fordult vissza, és hamarosan ádáz küzdelem kezdődött.

Hulltak a sárkányfejek, nagyot csobbant tőlük a víz, de a maradék fejek lángnyelvei mindig jobban égették az ifjú testét.

Az utolsó levágott fejjel együtt Balaton is holtan zuhant a habokba.

Az emberek egyik szeme nevetett, mert megszabadultak a zsarnoktól, a másik szemük sírt, mert elvesztették a hőst, és az ő tiszteletére elnevezték a tavat Balatonnak.

A leány mátkája elvesztése miatt kedvese után ugrott.

Most is a tó mélyén fekszenek csendesen, örök nyugalomban.

A 188. Anna bál - Balatonfüred

Nagy a készülődés Balatonfüreden..

Július 20-án 188. alkalommal kerül megrendezésre   az Anna-bál. 

A bál Balatonfüred legrangosabb nyári eseménye. 

A rendezvény eredete egészen 1825. július 26-ig nyúlik vissza, amikor a balatonfüredi Horváth-kúriában tartották az első Anna-bált a házigazda, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János Anna nevű leányának tiszteletére. A fiatal hölgy azon a bálon ismerkedett későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki az 1848/49-es szabadságharc tábornoka volt és Aradon, vértanúként halt meg. A füredi Anna-bál a reformkorban már az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, s a Horváth-házban olyan illusztris személyeket láttak többször is vendégül, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza...

Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.

A bál szépét és udvarhölgyeit a szakértő zsűri választja meg éjfélkor, de a legszebb 15 lányt, visszatérve a hagyományokhoz, a báli közönség szavazza meg. Idén a tervek szerint két szívhalászattal is várják a vendégeket a bál előestéjén. Krúdy Gyula novellája alapján, amelyben vízbe dobott férfi nevekkel feliratozott fa-szíveket kellett kihalászni a hölgyeknek a Balatonból, hogy megtudják ki lesz a báli táncpartnerük, idén is kifut a hajó a kikötőből fedélzetén a szép lányokkal, de ezúttal este a Tagore sétányról is bárki megcsodálhatja a zeneszóval kísért hangulatos lampionos szívhalászatot. Elsőként a bálok történetében cigányprímás verseny is kapcsolódik az eseményhez.

A tavalyi bál szépe, Bőr Viktória délután fél hatkor lovas hintón körbejárja a várost, ez lesz a bál felvezetése.

A bál szépét és két udvarhölgyét éjfélkor mutatják be, ők másnap délelőtt tíz órakor a Kisfaludy Színpadon is láthatók lesznek, majd lovashuszár kísérettel sétakocsikáznak a városban.

Az Anna-bál estjén a reformkori hangulatot a hagyományőrzők elevenítik fel a Balaton-parton, a magyar táncokat a Balatonfüredi Néptáncegyüttes mutatja be este 11 órától pedig utcabál lesz a Vitorlás téren.

Az Anna-bál hete egy különleges programmal kezdődött:: Amrita Sher-Gil a száz éve született magyar származású világhírű indiai festőművésznő kiállítása nyít meg a Vaszary Villában július 15-én, hétfőn 18.30-kor. Az indiai Frida Kahloként is emlegetett különös tehetségű és szépségű, fiatalon tragikus hirtelenséggel elhunyt festőművésznőt a 20. század egyik legnagyobb modern indiai festőjeként tartják számon, aki Indiában új művészet-szemléletet alapozott meg.

A bálok történetében először idén hagyományteremtő szándékkal cigányprímás versenyt rendeznek. A Lavotta Jánosnak emléket állító versenyen minden klasszikus cigányzenei hagyományt művelő 18 és 35 év közötti hegedűs indulhat. A nyilvános színpadi verseny július 16-17 között zajlik majd a Kisfaludy Galériában, a legjobb produkciókból pedig gálakoncertet rendeznek a Gyógy téren felállított nagyszínpadon.

 



 

1610. Július 18.

Toszkánában 36 éves korában, szívroham következtében meghalt Caravaggio
(eredeti nevén: Michelangelo Merisi) olasz festőművész



Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Lombardia, Caravaggio, 1573. szeptember 28. - Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján alapul, vagy az alak drámai megvilágításán a mély árnyékból a barokk festészet ismertetőjegye lett. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600-1601) is szenzációt okozott, s később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Caravaggio rövid és zaklatott élete miatt nem hozott létre iskolát, nem gyűjtött tanítványokat, de művészetének egyedisége több jelentős festőt vont hatása alá, akik összetett stílusának különböző részleteit vitték tovább. Orazio Gentileschi Caravaggio fényhatásait alkalmazta, lánya, Artemisia Gentileschi a színek intenzitását, a mozgalmasságot és a megvilágítást tanulta el. Bartolomeo Manfredi Caravaggio legtudatosabb utánzója volt, de hiányzik belőle a művész legtöbb erénye. Caravaggio újításait legteljesebben a kiemelkedő tehetségű Valentin de Boullogne örökítette át festményeiben. Caravaggio művészetének hatását lehet kimutatni a francia Georges da La Tour és Simon Vouet, valamint a spanyol Giuseppe Ribera képein.

1374 Július 18.
Meghalt Francesco Petrarca olasz költő





"Szeresd az embereket, de legfőképpen becsüld.Mert minden ember lelke virág"


" Nincs békém, s nem szitok háborúságot,
félek s remélek, fázom és megégtem,
az égbe szállok s nyugszom lenn a mélyben,
semmi se kell s ölelném a világot."

Nyaraló szobanövények

Itt a nyár a jó idő, ideje nyaralni küldeni a szobanövényeinket. Ahogy mi emberek úgy a szobanövények is imádják a napot, a meleget és a nyári időt.

De van néhány fontos szabály, amelyeket be kell tartani, mielőtt szabadságra engedjük őket.

I.szabály:

Soha ne tegyük ki a szobanövényeket tűző erős napra. A szobanövényeket csak a reggeli vagy a késő délutáni napsütés érheti, mert ellenkező esetben akár egy nap alatt kiéghetnek a napon. Ők akár csak mi emberek, leégnek a napon, így inkább árnyékba helyezzük el őket.

II. szabály:

Figyeljünk a locsolásra, hiszen az egyenletes szobahőmérséklet helyett itt sokkal melegebb van, így akár naponta is locsolni kell a növényeket. Egy kiszáradás végzetes lehet a növény számára.

III.szabály:

Hetente egyszer az öntöző vízhez adjunk egy kevés tápoldatot is, és ha túl kicsi a cserép ültessük át nagyobb edénybe a növényt, mert ellenkező esetben nem fog fejlődni.

A korall virág ezernyi apró színes virággal örvendeztet meg minket télen és nyáron is.






  Nyáron, mint kerti növény ültethető erkélyre, teraszra, akár balkon ládába, akár egy nagyobb virágtartóba, csoportosan a legszebb. Sziklakertbe, vagy virágágyásba  is kiültethető.


A kaktuszokat nyáron a nagy melegebb locsoljuk hetente egyszer vagy kétszer is, és az öntöző vízhez havonta egyszer adjunk egy kevés kaktusz tápoldatot. A kaktuszok nyáron szinte a duplájára nőnek, főleg ha van rá lehetőség, hogy a szabadban tartsuk őket.

 


 forrás: Kertvarázs magazin

Hang és illat

Egy kis érdekesség:

Dugd a kisujjadat a füledbe. Furcsa zajt hallasz, olyat, mintha egy nagy kagylót tartanál a füledhez.

Amit most hallasz, az a tested alaphangja. Egészséges embereknél ez legtöbbször a "ré" hang magasságának felel meg. Fáradtság, betegség vagy neurózis esetén ez eltolódhat a "fá" vagy a "lá" magasságára.

  Miközben az alaphangot hallgatod, lélegezz be egy erős illatot, és meghallod, hogy az alaphang megváltozik. Így hatolnak be a szagok lényed legmélyébe. A virágok, a parfüm, a tömjén és a finom olajok illata a szellemi
alaphangrezgésedet is megváltoztatja Ebben áll az illatok varázsa.

Az illatok nem csak kellemesek vagy kellemetlenek lehetnek, hanem a legtöbb esetben gyógyító hatásúak is, a gyógymódok között már az ősidők óta megtalálhatóak. Nem árt megismerkedni az aromák hatásával, mert a füstölőkkel, gyertyákkal ellentétes hatást is el lehet érni…

Egy indiai mese szerint volt egyszer egy fiatalasszony, aki felkereste a falu bölcsét, hogy mérget kérjen tőle az anyósának, mert az kiállhatatlan, veszekedős volt, megkeserítette az életét. A bölcs átadott neki egy üvegcsét azzal, hogy hat héten keresztül minden nap kenje vele végig az anyósa testét. Telt az idő, a fiatalasszony ismét felkereste a bölcset.

"Mindent úgy tettem, ahogy mondtad. De most azért jöttem, hogy adj valami ellenszert, mert megbántam a tettem. Az anyósom egyre kedvesebb és elviselhetőbb. Már nem kívánom a halálát."

"Menj haza nyugodtan lányom. Anyósod nem fog meghalni. Amit adtam neked, az illatos olaj volt, ami megváltoztatja az emberek lelkét..."

A mese is jól mutatja, hogy az illatoknak kulcsszerepe van érzelmeink és jó közérzetünk kialakításában, fokozásában. Felidézhetnek érzéseket, hangulatokat, amelyek kellemes emlékek ugyan, de pontos kép már nem rendelődik hozzá, inkább csak egy érzés. Az illatok által rögzült érzések, benyomások ugyanis egész életünket végigkísérik, sokkal tovább raktározódnak memóriánkban, mint a képek, hangok. Ennek az az oka, hogy az illatokat és az érzéseket ugyanaz az agyfélteke azonosítja.

Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. A külvilágról kapott információk 3,5%-át nyerjük a szaglás útján. Az emberek kb. tízezer-féle szagot képesek megkülönböztetni.
A szagok felismerése az idők kezdetén az életben maradáshoz volt szükséges. Alapvetően kódolt, hogy a rossznak érzett szag és annak forrása felkelti veszélyérzetünket. Egyes szagok ma is figyelmeztethetnek veszélyre (gáz szag, égés szag). De nemcsak olyan anyagok szagától riadunk meg, amelyek mérgezést okozhatnak, akár az ártalmatlanoktól is. És ennek az ellenkezője is igaz, a kellemes illatú dolog is lehet veszélyes.
Az illatok hatalmát már az ősi civilizációkban felismerték: előszeretettel használtak illatos olajokat szakrális tevékenységekhez. Az illatok, szagok később a gyógyításban is fontos szerepet játszottak. Hippokratész a lehelet, a vizelet, illetve a testszag alapján állított fel diagnózist, de a kínai orvoslásnak is fontos eleme a szagvizsgálat. Manapság elsősorban az aromaterápiában használják az illatok jótékony hatását. A különféle aromák segíthetnek ellazulni vagy éppen energizáló hatásúak, jótékonyan befolyásolhatják érzelmeinket, idegrendszerünket.
Az illatok mindig hozzátartoztak – és ma is hozzátartoznak - az asszonyi csábítás eszköztárához is.   . Manapság a kozmetikai ipar hihetetlen fejlettségének köszönhetően rengeteg illat közül választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt. Azt, hogy mi a kellemes vagy a kellemetlen, az évezredek során kialakult tapasztalat vagy az aktuális divat dönti el.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják. Egy pékség illatához is általában pozitív élmények kapcsolódnak, de ha valaki fogyókúrázik, számára ugyanaz az illat akár kellemetlen is lehet. Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra, egy bizonyos sütemény illatáról nagymamánkra. Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat. A szagokhoz azonban hozzá is lehet szokni: az állandó szaghatásnak kitett szaglósejtek érzéketlenné válnak a szagingerrel szemben (telítődnek).
Az illatok az ételek ízéhez kapcsolódva fokozzák a gasztronómiai élvezetet. Az ételek „íze” valójában főleg azoknak a gázoknak az illata, amelyek az ivás, rágás folyamán szabadulnak fel a táplálékokból, és beszivárogva az orrlyukakba eljutnak a szaglóhámhoz. Az agy a szagjeleket összegzi a nyelv által kibocsátott íz-jelekkel, és a szájban lévő ételhez hozzárendel egy ízt. A jó konyha az ízérzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejlesztheti. A szaglás étkezésnél betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, nem érezzük az ízeket sem.
  /Bulyáki Judit/

 
Illóolajok testnek és léleknek
Manapság az illóolajokat inkább szépségük, aromájuk, testápolási szerepük miatt használják, de az ókori civilizációkban még a gyógyító, betegségmegelőző funkciójuk volt fontosabb, a vallási szertartások részeként használták őket.
A modern korban az 1900-as évek elején ismerték fel újra az olajok gyógyító hatását, az aromaterápiát. Legközvetlenebb formája az illóolajok belélegzése. Szinte azonnal érezhetően hat, javítja a hangulatot, enyhíti a stressz okozta panaszokat. Használhatók a lakás levegőjének felfrissítésre, egészségmegőrzésre is.

De nem csak az orron át juthatnak be az illóolajok a testbe. A bőrön keresztül, masszázs vagy fürdő közvetítésével szintén ellazít, méregtelenít és regenerál. Ez magyarázza, hogy miért érezzük magunkat egyből otthonosabban az olyan helyeken, ahol levendulás, rózsa vagy ylang-ylang illatú gyertyát, párologtatót használnak.

Frissítő, kikapcsoló, vagy akár gyógyhatású fürdő készítéséhez a megfelelő hatás elérése érdekében célszerű a kiválasztott esszenciát egy kevés mézben vagy tejfölben elkeverni, mert így egyenletesebben oszlik el a vízben az olaj, és jobban oldódik.

Az illóolajokat különböző eljárásokkal, többnyire préseléssel és lepárlással növényekből vonják ki, ezért nem zsírosak, maradék nélkül elillannak. A lepárlás valószínűleg ázsiai eredetű tudomány, itt állították elő az első illatszereket a perzsák. Ők már nem egyszerű főzéssel állították elő a rózsaolajat, hanem a rózsaszirmokra öntött vizet melegítették, és eközben a kicsapódott pára magával ragadta a virág illatanyagait, ami aztán a hűtőrészben lecsapódott vízről gyűjtöttek össze. Ezt a tudományt aztán az arabok terjesztették el Indiától Spanyolországig. Európában a XVIII. század során ismerték meg széles körben a desztilláció fortélyát.

Ugyanannak a növénynek más részéből kivont olajok más-más tulajdonsággal, jótékony hatással rendelkeznek, bizonyos növényeknek pedig csak a levelét (menta, zsálya, tömjén), kérgét (fahéj), magát a törzsét (cédrus, szantálfa), a szirmát (viola, rózsa), gyökerét (liliom), esetleg a héját (narancs) hasznosítják. Másoknál a növény által termelt gyantaszerű anyagból készítik az illatesszenciát (kámforfa, mirha).Az illóolajok nem egységes anyagok, kémiai összetevőinek száma 50 és 500 körül van. A mesterségesen előállított illóolajok is nagyon jó illatosító anyagok, de gyógyhatásuk nincsen.

A legkedveltebb illatok

A rózsa és a cédrus, bár előbbi élénkít és eufórikus hatást okoz, utóbbi pedig nyugtat és pihentet, mégis hasonlóan kiegyensúlyozzák az otthon hangulatát, ha ezeket használják. Mindkettő eloszlatja a haragot, félelmet, hangulati kilengéseket. A rózsa egyes elméletek szerint a fogamzást is elősegíti.

A levendula az egyik legkedveltebb, legismertebb illóolaj. Azonban nem csak a szekrényben hasznos, hanem az otthon más szegleteiben is. Jól ismert, hogy megnyugtat és ellazít, illata segít az elalvásban, de rosszkedv, levertség esetén jobb kedvre is derít. A levendula ez utóbbi hatásához hasonlóan a kakukkfű is élénkít, erősít, oldja a stresszt. Ha ezeket az illatokat párologtatjuk, sokat teszünk a test és az idegrendszer kiegyensúlyozásáért.

Fahéjjal leginkább a hálószobát érdemes illatosítani… A jól ismert fűszert legelőször szerelmi bájitalok főzésére használták, később jöttek csak rá emésztést javító, náthát és megfázást gyógyító, fertőtlenítő és vérkeringést javító hatására. Mindezek mellett azonban afrodiziákumként tartják számon, akár masszázsolajban, akár párologtatóban használva.

A baktériumölő, fertőtlenítő hatású aromaolajok közül a két legismertebb talán az eukaliptusz és a mirha. Az eukaliptusszal nem csak a kórokozók ellen vehetjük fel sikeresen a küzdelmet, hanem a túlzott izzadással is. A mirhát már az egyiptomiak is nagy becsben tartották, a tömjénnel együtt. Ezt használták halottaik balzsamozásakor is, hogy megszépítsék túlvilági utazásukat, a tömjént pedig az istenekkel való kapcsolatfelvétel elősegítésére alkalmazták. Az orvostudomány csak az utóbbi időben figyelt fel a tömjén vérkeringést javító, reuma elleni, gyulladást csökkentő hatására. A mirhát manapság a fogínybetegségek, a száj és az emésztőrendszer elgombásodásának (candidiasis) kezelésére alkalmazzák, mivel így a hasznos baktériumokat nem pusztítják el a szervezetben.

Mindnek más a hatása

* meleg, fűszeres, édes illatok (például ánizs, fodormenta, kardamom, szantálfa): jókedvre derítik, egyensúlyban tartják, felpezsdítik és harmonikussá teszik nem csak az embert, de az egész környezetet is, ismert afrodiziákumok

* citromos, gyümölcsös, erős aromájú olajok (például bergamott, boróka, citromfű, grapefruit, mandarin és narancs): serkentik, felvillanyozzák a levert embereket, kreatív ötleteket hoznak, frissítenek és tettekre sarkallnak, tisztítják a lakás levegőjét, párologtatva vírus- és baktériumölő hatásuk van

* erős, balzsamos, fűszeres illatokat (babér, borsmenta, cédrusfa, eukaliptusz, fenyő, gyömbér, kakukkfű, zeller és zsálya): akkor érdemes használni, ha ösztönzésre, serkentésre, az összpontosítás elősegítésére, az egyensúly megteremtésére van szükség, gyulladás- és lázcsillapító hatásuk régóta ismert

* tüzes, virágos, illatok (geránium, ylang-ylang, levendula, rozmaring és rózsa): romantikus hangulatot teremtenek, kikapcsolnak, segítik a relaxálást, fiatalító, felélénkítő hatásúak, a klimaxos tünetek enyhítésére is jó hatásfokkal használhatók

* átható, füstös, erős illatok (mirha, pacsuli, teafa): élénkítő, frissítő, ösztönző és tisztító hatásúak, antibakteriális hatásukat már az ókortól kezdve ismerik, és sebfertőtlenítésre, gyulladáscsökkentésre kiválóan használhatók

"Justice for Hungary" - A magyar repülés történetének legnagyszerűbb vállalkozása

Endresz György (Perjámos, 1893. jan. 6. – Littoria, 1932. máj. 21.): pilóta. Az I. világháborúban mint tábori pilóta vett részt, több kitüntetést kapott. A háború után a Magy. Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később a Magy. Aero Szövetség oktatótisztje volt. Az Amerika és Mo. között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban vezetőpilótának kérte fel.A „Justice for Hungary” elnevezésű géppel 1931. júl. 16-án 25 óra 40 perc alatt Harbour Grace-ből az Atlanti–óceánon át leszállás nélkül Bicskéig repült (navigátora is m. volt: Magyar Sándor). Óceánrepülésükkel elnyerték Rothermere lord tízezer dolláros díját. 1932. máj. 21-én Bitai Gyula navigátorral Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára; a littoriai repülőtéren a gép lezuhant. Mindketten életüket vesztették.



A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án rekordidő alatt repülték át az Atlanti-óceánt.

Az esemény mind a mai napig nem él igazán a köztudatban, bár nagysága, jelentősége óriási.

A szervezést az Egyesült Államokban élő magyarság végezte közadakozásból. Detroitban megalakult az American-Hungarian Transatlantic Comittee, amely darabonként 1 dollárért árusított levelezőlapok árából kívánta az óceánrepülés költségeit fedezni. 1930. februárjában Lord Rothermere (1868-1940), az angol Daily Mail újságkonszern elnöke, 10 000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a "Justice for Hungary" nevet.

1930 júniusáig az Egyesült Államokban és Kanadában mintegy 5000 dollár, Magyarországon viszont csak 45 dollár gyűlt össze, ami még a repülőgép megrendeléséhez sem volt elég. Ekkor jelentkezett egy, az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil, aki majdnem teljes mozgatható vagyonát, több mint 25 ezer dollárt áldozott az ügy érdekében. Így végre minden adott volt a nagy vállalkozás elindításához.

A "Justice for Hungary" 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.

Az út további szakaszában a navigálás - a rossz időjárás miatt - még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre.

A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek. Az euforikus hangulat, a korabeli leírások szerint három hétig tartott.
Endresz György az események után továbbra is pilótaként dolgozott, Magyar Sándor azonban még 1931-ben visszautazott Amerikába, hírnevének köszönhetően elhelyezkedett a repülőiparban.

Egy évvel később Endresz a világ óceánrepülőinek találkozójára repült a géppel, Bittay István rádiótávírász navigátorral.

1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, melyre meghívták mindazokat, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszállás közben a gép átpördült, lezuhant, és mindkét férfi meghalt. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között elbúcsúztatták őket, a temetés itthon történt, hatalmas tömeg együtt érző részvételével.

forrás: Miszlay Zsolt
(História, Szebb jövő nyomán Szent Korona Rádió)

(Fotó: Képes Pesti Hirlap 1930. év, 108.szám)