"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. július 20., szombat

Balatoni képek

Balaton kialakulása

Hazánk legbecsesebb természeti kincse a Balaton, Nyugat és Közép-Európa legnagyobb tava. A bájos balatoni táj arculata hosszú évmilliók során alakult ki, maga a tó viszonylag fiatal. A földtörténeti harmadkor végén, a pliocén korszak elején hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger öble borította. E tenger maradványa a Pannon-tó, amelyet a beömlő vizek hordaléka lassan síksággá töltött fel. A pannon üledék (agyag és homok) lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege. A pannon rétegekben találjuk a „kecskeköröm”-nek nevezett kagylóhéjat. A néphagyomány a Balaton keletkezésével hozza ezt kapcsolatba, ez azonban nem egyéb kedves mesénél. A pliocén korszak végén hegyképző erők tördelték össze a vidék felszín alatti kőzeteit. A repedéseken keresztül utat talált a Föld belsejének izzó magmája, vulkáni tevékenység kezdődött. A felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a bazalt. A bazalt megvédte az alatta fekvő pannon rétegeket a szél, víz, fagy pusztító hatásától a szép balatoni bazalthegyek az eredeti pannon térszín magasságát tárják tehát a kutató szem elé. Ismeretes, hogy bazalt hegyeink lába pannon homok és agyag, és csak a hegytetőn találunk bazaltot. Ezért „tanúhegyek” ezek. Legszebb bazalthegyeink a tó északi partján találhatók, de Balatonboglár és Fonyód dombjain is megtalálhatjuk az egykori bazalttakaró nyomait. A Balaton tükrénél magasabb Tihanyi-félsziget is a vulkáni működés kőzeteinek köszönheti megmaradását. A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte. Kezdetben forró vizek törtek felszínre.


A Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó. E tevékenység utolsó fejezetét szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz. A földtörténet következő szakaszában, a pleisztocénben kezdődött a jégkorszak. Ennek utolsó eljegesedése idején észak-déli és erre csaknem merőleges törések szántották át területünket, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni, a mai Balaton medre. A mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte ezt az időszakot, így a csapadékvíz összegyűlhetett a mederrendszerben. Így alakulhatott ki a Balaton, mintegy 22000 évvel ezelőtt.
Keletkezése idején a Balaton sokkal nagyobb volt, mint ma. Víz borította az Alsó-Zala-völgyet, a Kis-Balaton térségét, a Somogyi Nagyberket és a Tapolcai-öblöt is. A Tapolcai –öböl vízéből szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek, a Szentgyörgyhegy, ekkor volt sziget Tihany, Fonyód és Boglár is. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma. A magas vízállás idején a ma is uralkodó északi szél hatására turzásrendszer épült végig a somogyi parton. Erre települtek a déli part községei, ezen halad az út és a vasút is. A Balaton egykori magas vízállását az e korban keletkezett Sió vezette le. Mintegy 12000 évvel ezelőtt a vízállást a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette. Ebben az időszakban, az átmeneti kőkor idején, csaknem kiszáradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel. Az egykori Balaton nagyságát a tőzegmezők alapján lehet ma felmérni. A tőzeg a vízi növényzet felhalmozódásából keletkezik. Tőzeget találunk az Alsó-Zala-völgyben, a Kis-Balaton térségében, ahol kis nyílt víz az óriási nádréteg utal arra, hogy valaha a tó hullámzott itt. A Nagyberek tőzegén ma mezőgazdasági művelés folyik, a Tapolcai-öbölben pedig az utat és vasutat is hatalmas kitérőre kényszeríti a süppedő tőzegmező.


Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;”
(Arany János)

A népköltészet a világ népeinek értékes öröksége.  

   Lelle
Történt egyszer, hogy Lelle, a világ legszebb kisasszonya, összetalálkozott az apja egy jobbágyával, akit Lászlónak hívtak.
A fiú rögtön megszerette Lellét, s a lány viszontérzett. Mikor apjának bejelentette szíve vágyát, mely az volt, hogy feleségül mehessen Lászlóhoz, atyja dühében bezáratta egy toronyszobába. László az éj leple alatt kiszökött szerelmeséhez, ki bánatosan közölte vele, hogy tervük reménytelen, s Lelle így szólt Lászlóhoz:
Ígérd meg nekem, hogy holnap, mikor leszáll a nap, eljössz értem, s megszöktetsz apám kegyetlen büntetése elől.
László betartva szavát megszöktette Lellét. Az őrök észrevették a vágtázó lovakat, s utánuk eredtek. Mikor Balaton mellé értek, már közvetlen mögöttük voltak. Lelle kétségbe esve a lovak alá vetette magát, s meghalt.
E fiatal pár tragikus szerelme emlékéről nevezték el a Balaton melletti települést Lellének.


Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt.
Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor:
Nem, a mátkámat nem adom a szörnyetegnek, megvédem tőle az életem árán is!
Eltelt egy nap, eltelt kettő, három, a lány csak nem érkezett, és ezért az egész vidék zengett a sárkány üvöltésétől, beleremegtek a Bakony összes fái is.
A tizenharmadik napon aztán a förtelmes állat tüzet okádva kitört barlangjából, és a földet kaparta.
Szempillantás alatt hatalmas meder keletkezett, melyből forrás tört fel. Másnapra a hegyek aljában kis tavacska kéklett. A megdühödött sárkány követelte Balaton mátkáját. A legény elbúcsúzott mátkájától, mind két kezébe szablyát fogott, csónakba ült és átevezett a sárkányhoz:
Ha közelembe jössz, az életeddel fizetsz, Balaton!
De a vitéz nem fordult vissza, és hamarosan ádáz küzdelem kezdődött.
Hulltak a sárkányfejek, nagyot csobbant tőlük a víz, de a maradék fejek lángnyelvei mindig jobban égették az ifjú testét.
Az utolsó levágott fejjel együtt Balaton is holtan zuhant a habokba.
Az emberek egyik szeme nevetett, mert megszabadultak a zsarnoktól, a másik szemük sírt, mert elvesztették a hőst, és az ő tiszteletére elnevezték a tavat Balatonnak.
A leány mátkája elvesztése miatt kedvese után ugrott.
Most is a tó mélyén fekszenek csendesen, örök nyugalomban.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése