Szomolyai Cseresznyefesztivál

A Bükk lábánál elhelyezkedő település, a rövid szárú fekete cseresznyéjéről lett híres, mert sehol a világon nem érik ebből a gyümölcsből olyan fekete, ízletes, zamatos és ropogós gyümölcs, mint Szomolyán.

 Számos bizonyíték áll rendelkezésre,- így például a svájci cölöpé pítményekben, vagy az amerikai  őslakosok kőkorszakbeli barlangjaiban talált cseresznye magok - amelyek azt igazolják, hogy a cseresznye és a meggy fogyasztásának története egészen az ő skorig vezethet ő vissza  A termesztett cseresznyére vonatkozó legrégebbi adatok a botanikai történészek szerint a görög műveltség idejéből valók, bár bizonyos elterjedt nézetek szerint Anatólia északkeleti részéről hozták be a Római Birodalom Pontus régiójába, i.e. 72-ben.

A pünkösdi rózsa

A PIROS PÜNKÖSDI RÓZSA IS GYÓGYNÖVÉNY!

A piros bazsarózsa Magyarországon őshonos kerti virág, s számos tavaszköszöntő népi hagyomány kapcsolódik hozzá.

A közkedvelt dísznövényt pünkösd idején, májustól június elejéig csodálhatjuk meg a kertekben. Népi hiedelem szerint azok, akik este a fürdővizükbe pünkösdi rózsa virágszirmait hintették, reggelre megszépültek. Csehországban a bazsarózsát korábban Mária rózsának, vagy csak egyszerűen vörös lóherének hívták, ám az angolok olyan névvel illetik, ami mindent elárul: bowl of beauty, azaz a szépség tálkája.

A piros bazsarózsa, latin nevén Paeconia officinalis, pontosan a nagy és színes, elsősorban piros virágaival vonzza magára a tekintetet.
Ősidőktől ismert gyógyhatások
Kevesen tudják azonban, hogy a piros bazsarózsának gyógyító hatásai vannak.
A növény latin elnevezését Páion (a görög istenek orvosa) nevéből származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyógyerejével gyógyított.
A piros bazsarózsa gyógyító erejéről említést tesz idősebb Plinius, az ismert római természettudós csakúgy, mint a híres Dioscorides és Galénos görög orvososok is. A középkori herbáriumok szintén leírják gyógyító hatásait, többek között az ismert P. A. Matthioli siennai botanikus Herbáriuma is.

Az antik világban a bazsarózsát - elsősorban a gyökér porát, és a virág szirmait - a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték. Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték, s a kínai gyógyszerkönyvben ugyancsak szerepel.
Elsősorban a gyökeréből készített kivonatot használták sárgaság, vese- és hólyaghurut, valamint reuma ellen. A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik, ahol hagyományos gyógynövényként tisztelik a kínai és a japán kultúrában egyaránt.

Az ókorban elsősorban kolostorokban termesztették (virágdíszítésekhez is felhasználták, például az Úrnapja ünnepe alkalmával). Néhány európai országban ma védett növénynek számít. A kínai és japán termesztett növények csak a XIX. század elején váltak ismertté Európában, ám azóta a bazsarózsa közkedvelt kerti növény, dísznövény lett.
Nem szereti, ha átültetik!
A bazsarózsafélék családjában megtalálható olyan lágyszárú évelő növény vagy fásszárú cserje, amely a 30-200 cm-es magasságot is elérheti. Nagy vörös, rózsaszín, fehér vagy sárga színű virága eredetileg öttagú, ám napjainkban gyakrabban látunk teljes virágú egyedeket. Fekete, fényes magú tüszőtermése van.
Napjainkban a kínai bazsarózsának számos alfaja is létezik,ezek a piros bazsarózsától elsősorban a levélszerkezetükben, és a termőik számában különböznek. A bazsarózsa nem igényes növény. Jól viseli a szárazságot, és fagyot is jól tűri: az Alpokban akár 1700 méteres tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele!
Szereti a laza talajt és a napot, viszont nem jól viseli, ha átültetik, bolygatják, olyankor hosszú ideig nem virágzik. Tőosztással szaporítható, az ideális időszak erre az augusztus. Gyógyító hatású részei a virágzata és a gyökere.
Virágainak begyűjtésére májusban és júniusban, a gyökérzetére szeptemberben és októberben kell sort keríteni. Murvalevelét (a pirosat szokás gyűjteni) délben szedjük le, és vékony rétegben, árnyékos helyen terítsük szét a szárításhoz.
A gyökerét lemosás után árnyékban (max. 40 °C) ajánlott megszárítani. A szárított virágok antocián vörös festékanyagot, nyálkát és glükózt tartalmaznak, a gyökérzetben pedig alkaloidok, cserzőanyagok, keményítő, szacharóz, szerves savak stb. találhatók.

A bazsarózsát a népi gyógyászatban ősidők óta használják emésztési panaszok, húgykő, rendszertelen és fájdalmas menstruáció kezelésére. Bizonyított a piros bazsarózsa görcsoldó hatása: csillapítja a fájdalmakat, valamint a görcsöket, a menstruációs görcsöket is (elsősorban a finom izomzat esetében), javítja a méh tónusát, segítséget nyújt asztma, vese- és epekólika esetén (vizsgálatok bizonyítják, hogy segít a vese- és epekövek eltávolításában), enyhíti a fejfájást, jótékonyan hat aranyér és borreliosis (Lyme borreliosis: kullancs okozta fertőzés), valamint epilepszia esetén.
Külsőleg a gyermekkori ekcéma ellenszere, reumatikus fájdalmak csillapítója, borogatás formájában.

CSAK MÉRTÉKKEL!
A növény virágából és gyökeréből főzetet vagy teát készítenek, amely a már említett hatások mellett lassítja a bélmozgást (perisztaltikát), sikeresen alkalmazható hányás, has-kólika és hasmenés ellen, valamint fejfájás és depresszió kezelésére.
Meg kell említeni azonban, hogy a bazsarózsa enyhén mérgező gyógynövény, azaz használatakor érvényes az ismert ,,mindent csak mértékkel" szabály. Túladagolásnál a bazsarózsa készítmények gyomorbántalmakat, bélhurutot okozhatnak.
A gyógynövény vérhígító hatású, ezért várandós és szoptató kismamáknak, valamint véralvadást befolyásoló gyógyszert szedőknek ellenjavallott a használata. A bazsarózsa virágzásakor ne habozzon, hanem menjen és gyönyörködjön a látványban, valamint kezdje meg a növény gyógyító részeinek begyűjtését!
Ha nincs túl sok kedve megkóstolni a főzetet, próbáljon ki valami finomabbat, például a borban készült bazsarózsa gyökeret. Egy teáskanálnyi szárított bazsarózsa gyökeret főzzön kb. 5 percig 1/4 liter borban! Fogyassza lassan, mértékkel, napi 2-3 adagra elosztva! (A gyógyborok fogyasztása napi 3-4 evőkanálnyi elfogyasztását jelenti.)

Forrás: fitoterapiakalauz.hu/

Babba Mária tisztelete

 Ez tulajdonképpen az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony tiszteletet jelenti. Egyetlen nép sincs, aki annyiféle módon nevezné Szűz Máriát, Jézus anyját. A leggyakoribb elnevezés a már említetteken kívül: Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasszonya, Nagyasszony, Kisasszony, Szűzanya, Mindnyájunk Édesanyja, Boldogságos Szűz, Madonna, és még a liturgia részeként számos a tiszteletet kifejező elnevezés. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói Szűz Máriának: „Napba öltözött Boldogasszony” A csíksomlyói búcsú is azért tudta legalább egy napra lélekben egyesíteni a világ magyarságát, mert a magyar emberek tudatalattijából előjött a megmagyarázhatatlan vágy, hogy ott legyenek azon az ünnepen, ahol lelkük visszaszáll az a legősibb időkbe. Csíksomlyó a magyar nép összetartozásának és megmaradásának szimbóluma lett az évszázadok során. A csíkiek a rengeteg csapás után, amelyet a történelem, a természet mért rájuk, itt Somlyóhegyén találtak vigaszt, és a felkelő Nap ragyogásából merítettek erőt A Nap Asszonya, Babba Mária adott és ad ma is reménységet a székelyeknek, csángóknak, a világ magyarságának. 



A csíksomlyói kegytemplom Mária-szobráról vált világhírűvé. Egyes források szerint a földkerekség legnagyobb kegyszobra, magassága a koronával együtt 2,27 méter. A szobor hársfából készült, alkotója ismeretlen. A gipsz- és festékbevonatát többször felújították, a múlt évszázadban azonban megtiltották az újrafestését. A szobor keletkezését rögzítő okiratok a tatárok dúlásakor megsemmisült. Szakértők szerint a reneszánsz alkotás az 1510-20-as évekből származik. Nem kizárt, hogy a készítő egy csíksomlyói ferences szerzetes lehetett, ugyanis ekkoriban fafaragó és festőműhely is működött a kolostor falai között. Csíksomlyói papi alkotóra utalhat az, hogy nem hagyta az alkotáson névjegyét, alázatossága miatt, másrészt Mária arca egy székely lányéra hasonlít. A Szűzanya alakját aranyos sugárkéve ragyogja be, innen a Napbaöltözött Asszony elnevezés. A csíksomlyói ábrázoláson Máriát alkotója a Nap éltető sugaraiba öltöztette, fején 12 csillagból álló koszorú van, karján a gyermek Jézus látható. Mária lába alatt egy holdba mintázott torz emberi arc fedezhető fel, Nestorius, más források szerint Árius, aki a 440-es évek táján megtagadta a szűz istenanyai mivoltát. A királynőként ábrázolt Mária fején korona, kezében jogar. A XVIII. század végétől 150 éven át nem a mostani ék volt Mária és Jézus fején, hanem egy-egy - Batthyány Ignác, erdélyi megyéspüspök által készíttetett - ezüstkorona. A kolostor kincstárában ma is láthatóak ezek a fejdíszek. Az emlékezet szerint a püspök hálája jeléül csináltatta az új koronákat, mert a Szűzanya közbejárására megszűnt a lábfájása. Batthyány püspöknek köszönhető, hogy összegyűjtötték a szoborhoz köthető csodás eseményeket. A szobrot gyakran nevezik Csodatévő Máriának is. A feljegyzések szerint az 1700-as években az istenanya koronáját két angyal tartotta, a fejétől kétarasznyira. Amikor a kolostor lakóit és a nemzetet veszély fenyegette, a korona a szűz homlokára került. A vész közeledtét jelezte az is, amikor Mária arca szomorúvá vált. Az 1620-as évek derekáról származik egy visszaemlékezés, amely szerint mise alatt fehér köd gomolygott ki a sekrestyéből, a hívek fölé szállt, majd eloszlott. Azt sajnos nem örökítették meg, hogy mire utalt a jelenség. 1746 karácsonyán, majd január 8-án ugyanaz a dolog ismétlődött meg, Jézus kezében lángot kapott a díszvirág. A hívek azt hitték, hogy egy gyertya miatt gyulladt fel, megvizsgálták, de Jézus keze nem perzselődött meg.

A legismertebb történet a tatárok 1661-es betöréséhez kötődik, amikor nem sikerült elrejteni a szobrot. A támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szerzeteseket meggyilkolták vagy rabszolgasorba kényszerítették. A lakosság a templom falai között keresett oltalmat, Máriához könyörögtek. A tatár kán látta, hogy az emberek körbeveszik a szobrot, utasítást adott katonáinak, hogy szállítsák el. Feltették egy szekérre, de nem tudta elhúzni sem négy, sem hat ökör. A dühös tatár ledobatta a szobrot a földre, és kardjával elkezdte kaszabolni Mária alakját. A vágások nyomát ma is láthatják a nyakon és a homlokon. A tatár vezér karja megbénult, majd katonáival együtt elmenekült. Annak ellenére, hogy a támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szobron semmilyen égési nyomot nem találtak.

Fel sem sorolható az összes csoda, amely Mária lábainál elmondott ima után következett be. Rengeteg beteg, elkeseredett ember nyert vigaszt és gyógyulást itt, a hálából elhelyezett táblák az oltár mellett láthatóak.

Eredetileg a kegyszobor a négy mellékoltár egyikén állt, 1664-ben helyezték át a főoltárra Szent Katalin és Szent Borbála szobraival együtt. A történelem viharai miatt Szűz Mária szobrát két alkalommal is elmenekítették Somlyóról, 1916-ban Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron helyezték biztonságba a háború miatt, 1920-ban tért haza. Mária jobbján Szent István, balján Szent László 260 centiméteres szobra látható.

A búcsújáró helyeken a hívek igyekeznek megérinteni a kegytárgyakat. A néphagyomány szerint Mária szobrának megérintése segít abban, hogy imánk meghallgatásra találjon. Bálint Sándor szerint ez a szokás onnan eredeztethető, hogy: "a dolgok kultikus szertartás által már a pogány népeknél is mágikus színezetet nyertek (tabu, totem stb.), a katolikus gyakorlatban pedig szentélménnyé válnak, amelyeknek az egyházi felfogás meg a belőle fakadó jámbor néphit értelmében egyaránt különleges foganatosságuk, kegyelemközlő erejük van. A különböző tárgyak, a szentelés és áldás által karizmatikus jelleget nyernek. Az egyház tehát a régiek szimbolikus természetszemléletét elismerte, megszentelte, művészetében és liturgiarendszerében fölhasználta. Így keletkeztek az Egyházban a szentélmények. (Vízszentelés, gyertyaszentelés, tárgyak megáldása...) - A szentélmények át meg átszövik népünk személyes életét, mindennapi munkáját. Egészséget és oltalmat közölnek a bennük bízókkal".

A búcsújáróhelyeken gyakori, hogy a pappal megszenteltetik a zarándokok a rózsafüzért, imakönyvet, majd elviszik a kegyszoborhoz és hozzáérintik. Úgy tartják, hogy a szoborral érintkező tárgyban hazavihetik és otthonukban is jelen lesz a misztikus kegyelem. Csíksomlyóra is sokan viszik magukkal beteg hozzátartozóik ruháját, kedvenc tárgyait, hogy a szoborhoz érintve a Szűzanya oltalmát kérjék szeretteiknek. 1749 júniusában a királyi fürdőben pihent Szentiványi Mihály felesége, Boros Zsuzsanna unokáival, ám az egyik kisgyermek néhány nap múlva váratlanul meghalt. A gyászoló nagymama a halott gyermek mellé térdepelt és imádkozni kezdett, a kicsi kezére tette Mária csíksomlyói képét. Három óra elmúltával a gyermek felébredt. A szülők és nagyszülők hálából ezüst emléktárgyat készítettek, amit a somlyói ferenceseknek adtak. A csíksomlyói búcsúra igyekvők soraiban gyakran találkozhatunk olyan zarándokokkal, akik zöld nyírfaágat visznek magukkal autójukon, tarisznyájukon. A zöldág jelenlétét a búcsún többféleképpen magyarázzák. Vannak, akik szerint a hargitai győzelem (1567) emlékét őrzi az ág, a katonák a Somlyóra való felmenetelkor így díszítették a győzelmi lobogót. Egy népi hagyomány szerint a búcsúból hazavitt ágat vízbe kell tenni. Megszámolják, hány levele van, és ennek megfelelő számú imát kell a családnak naponta elmondani. A fohász Mária tiszteletére, a család egészségéért, boldogulásáért hangzik el. A levelek lehullásával megszűnik az imakötelezettség. A búcsúról a zarándokok a nyírfaágon és a megszentelt tárgyakon kívül mézeskalácsot is hazavisznek magukkal. Az édességet megették, hogy a test megszentelődjék az étel által.

A kegyszobor alakjait évszázadokon át az egyházi ünnepeknek megfelelően felöltöztették. Advent és nagyböjt idején lila, karácsonykor és húsvétkor fehér, nagypénteken fekete, pünkösdkor piros, az év többi napján zöld színű ruhát adtak a szoborra. Az 1900-as évek elején Jézust is felöltöztették, 1960-tól ez a szokás megszűnt, a korábban használt ruhákat ma is őrzik.

Hunhír.info - demokrata

Június - nyár van

Nyár van... a napsugár egyre forróbban simogatja arcunkat, rácsodálkozunk a virágzó mezőkre, rétekre.
Felemelő érzés hallgatni a madarak énekét, örülni mindennek. Örökké lesz nyár és szerelem...

"A szerelem sóhajok párájából fogant füst: ha szítják tűz, mitől a szem ragyog: gyötrődve tenger, mit könnyár dagaszt. Mi még? Értelmes őrület, ádáz epe, mézédes fűszer /William Shakespeare/

A szerelem az emberiség egyik leggyönyörűbb, egyben legkínzóbb érzés.

Szerelmes csillagjegyek
Kos
 Nem tud kicsiben élni, minden porcikája kalandra, érzelmekre vágyik. Amilyen hévvel hódit, ugyanolyan elszántsággal kívánja megtartani szerelmét. Meg kell tanulnia bízni a társában, és elég életteret hagyni a számára, különben félő, hogy szerelme fojtogatni kezdi párját.

Bika: melegség, biztonság, kényelem.   Kiegyensúlyozottsága a szerelemben sem hagyja el, a harmóniát keresi és azt a kapcsolatot, melyben biztonságban érezheti magát.

Ikrek:     flört, izgalom, játék. Nem egyszerű személyiség.Kiismerni sem egyszerű, hangulatától függően hol ég a szerelemtől, hol hideg, mint a jég. Aki képes elfogadni, hogy vannak hangulatingadozásai, csodálatos személyiséget kap cserébe, aki mellet sosem unalmas az élet.

Rák:  visszafogottság, elegancia.   Igaz, hogy a külvilág felé avlóban visszafogottan viselkedik, de szerelmével nagyon is kezdeményező, és célratörő.

Oroszlán: elegáns, tartása modora ellenállhatatlan. Ha valakinek sikerül elnyerni a tiszteletét, odaadó szerelmessé válik.

Szűz: rejtett érzékiség Túlságosan realista és elemző. Ha ki  akarjuk hozni belőle igazi szenvedélyét, ne az elméjére akarjunk hatni, a szívét, a lelkét célozzuk meg.

Mérleg : harmónia mindenekfölött.A Mérleg nem fog erőszakosan szerelemért könyörögni, arra sem számítsunk, hogy tör-zúz a szerelmünkért. Nekünk kell elcsábítani őt kedvességgel, őszinte figyelmességgel.




Skorpió: titokzatosság,... imádja, , ha felfigyelnek rá, ha izgalmasnak tartják személyiségét. Csodálatos, pörgő személyiség, egyetlen perc sem unalmas mellette.

Nyilas:   izzó simulékony .., kettős személyiség, ha párja csendes, visszahúzódó természetű, maga is hozzáidomul.Ha kedvees tüzes jegyű, a végtelenségig szerelmes akar lenni. Nem nehéz elcsábítani, mivel imádja nagykanállal falni az életet, szerelmét elfogadja olyannak, amilyen, könnyű vele együtt élni.

Bak: Csak módjával!   Nyitott szemmel éli meg a dolgokat, és alaposan ezerszer megrágja a dolgait, mielőtt bármiben is döntést hozna. Kiegyensúlyozott jegyek illenek mellé.


Vízöntő:   csak semmi kötöttség!
Ha megadjuk neki óriási szabadfság szükségletét, odaadó társunk lesz.

Halak:A csábítás nem az erős oldala, félénk és csöndes jellem. A Halak férfi az udvarlás mestere, csak sikerüljön eljutnia addig, hogy egy hölgy a kegyeibe fogadja. A Halak hölgyetviszont elég nehéz megkörnyékezni, mivel kissé aggodalmas típus...
 

Ivóvíz a levegőből

Föld, levegő, tűz és víz – az ókorban úgy tartották, ez a négy őselem alkotja a világunkat.
Az ember által ismert világegyetemben a kék bolygó az egyetlen olyan hely, ahol élet található. Ez a Föld, amely élővilágunk milliónyi fajának és ma már több mint 7 milliárd embernek a közös otthona.


Noha bolygónk kétharmadát víz borítja, az öntözésre és emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészlet ennek csupán töredéke, a Föld teljes vízkészletének mindössze 2 százaléka. Jelenleg is számos, elsősorban fejlődő országban jelent napi problémát a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez jutás. Egy ENSZ felmérés szerint jelenleg is több mint 1 milliárd embert érint az ivóvízhiány, alig egy évtized múlva pedig ez a szám már közel megháromszorozódhat. A vízhiány oka részben a szegénység, részben a környezetszennyezés, részben pedig a klímaváltozás okozta szárazodás, elsivatagosodás.

A legkézenfekvőbb megoldást a tengerek és óceánok vizének sótalanítása jelenthetné, a Természetvédelmi Világalap (WWF) azonban nem támogatja ezt a technológia a vele járó üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

Az egyik alternatív megoldást a ködből történő vízgyűjtés kínálja. A módszer elterjedését segíti a FogQuest nevű kanadai nonprofit szervezet, amely a fejlődő országok hegyvidéki területein élőknek segít ködgyűjtő eszközök felállításával kellő mennyiségű ivó-és öntözővízhez jutni. A ködgyűjtő eszköz lényegében egy két rúd közé kifeszített speciális, polipropilén és polietilén keverékéből álló, 40 négyzetméteres háló. Ez a háló segít megkötni a levegőben található nedvességet, amely aztán a háló szövetein keresztül tartályokba folyik. Egy háló naponta akár 150-170 liter vizet is képes összegyűjteni a megfelelő éghajlaton. A módszert alkalmazzák többek között Chilében, Peruban, Ecuadorban, Haitin, de Namíbiában is.

Szintén a levegő páratartalmának kiaknázását célozza az a speciális szélturbina, amelynek prototípusát 2012 őszén állította fel az Eole Water cég Abu-Dzabiban. Kifejezetten olyan területekre szánják a rendszert, ahol nem áll rendelkezésre központi áramhálózat. A működéshez szükséges energiát a szélturbina állítja elő. A turbina orr részén keresztül beáramló levegőt egy generátorral felforrósítják, majd az egy hűtőberendezésen halad át, ahol lecsapódik a benne lévő nedvesség. Ezt egy tárolóba vezetik, majd megszűrik és megtisztítják. A speciális szélturbina a sivatagi környezetben naponta 500-800, de akár 1000 liter vizet is képes előállítani.

Cikkforrások:

meteo.postr.hu

alternativenergia.hu

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban "Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. Az emberi környezettel foglalkozó ENSZ-konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította.

Az ember egy adott helyen, adott légkörben él. Az élet minőségének meghatározója a környezet és az ember között lévő ellentét.

A környezet három alkotóelemből áll:

Természeti környezet, melynek két része van:
-élettelen vagy abiotikus
-élő, azaz biotikus

Mesterséges környezet: mely az ember által létrehozott dolgokból áll.

Ezek lehetnek hasznosak, de károsak is.

Társadalmi környezet: mely az ember számára nélkülözhetetlen, hiszen az ember társas lény. Az egyén a társadalom része.

Mivel az ember döntő módon tudja befolyásolni a környezetét, ezzel együtt saját egészségét, ezért fontos a bioszféra, a környezeti tényezők, a növény és állatvilág védelme a káros emberi hatásokkal szemben.
Hiszen ezek a tényezők összessége döntő módon hatnak az ember egészségi állapotára.

"A Föld nem az emberé, ő csak egy parányi része. Nem ő szőtte az élet szövetét, ő csak egy szál benne, hiszen mind ugyanazt a levegőt szívjuk. A buja zöld erdőből felszálló köd, a sziklás hegységről érkező frissítő fuvallat, a hűsítő eső után a levegő illata a növényeké, az emberé, az állatoké is. Az ember nem fogja fel, hogy amit a Föld ellen elkövet, azt végső soron önmaga ellen követi el. Márpedig ha a természetet tönkreteszi, az állatok elmenekülnek vagy elpusztulnak, és bár egyedül fogja uralni a világot, végül magára marad, és ő is el fog tűnni a Föld színéről. "

Június 4. - A Trianoni békeszerződés

Magyarország 1920. június 4-én, írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt súlytott és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A békeszerződésről
A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része.

Az elcsatolt részek és ami megmaradt

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival.

A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.

A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg.

Gróf Apponyi Albert magyar főtárgyaló

Magyarország új határai
Magyarország az alábbi területeket veszítette el:
- Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része, az Alföld egy része Romániához került;
- A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került;
- Délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett;
- Nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján;
- Északon Szepes és Árva megyéből kb. 500 km2 területet Lengyelország kapott meg.

A szerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is. Fiume (mai neve Rijeka) városa is a magyar korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).

1920. június 4.

Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír.

Megkondultak a harangok. Előbb Pesten, aztán az ország többi területén is elterjedt a hír...

Két órán át tartott a harangzúgás. Az egész ország területén zúgtak a harangok.

Budapest gyászba borult, az emberek feketébe öltöztek.

Gyászlobogók lengtek mindenhol.

Az emberek, a férfiaktól az asszonyokon át a gyerekekig és az öregekig mind zokogtak.

Emberek rázták haragosan az ég felé az öklüket.

Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, őrjöngve kiabálta: "Hát ezért?"

Az utcákon ismeretlen emberek borultak egymás nyakába, mások a zokogókat vigasztalták.

A rikkancsok hangja vágott bele időnként ebbe a gyászos hangulatba: "Rendkívüli kiadás!"

A lapok gyászkeretben jelentek meg, az emberek hangosan olvasták egymásnak a vezércikkeket.

A Múzeum körúton az emberek a Himnuszt kezdték énekelni.

A templomok hamar tele lettek síró emberekkel, papok próbálták vigasztalni az elkeseredett embereket.

Az ország összes italmérése bezárt. Minden zárva volt, csak a harangok zúgtak, siratták az elhunytat.

Az iskolában nem tanítottak, a diákok és a tanárok egyaránt siratták az elhunytat. Az elhunytat, az ezer éves Magyarországot.

Miközben Magyarországon ez a síron túli hangulat uralkodott, valahol Párizs mellett, a XIV. és XV. Lajos francia királyok által építtetett Trianon-kastélyban megcsonkították hazánkat.