Köszönet az évszakoknak
S ha ezer év az életem,
kedvem mindig feszülve vár,
tavasznak jötte, téged!
Üdvözlégy, szép kikeletem,
szirmok haván fénylő sugár
s te zsongó dalkíséret!
S ha ezer év az életem,
ezerszer új meg új öröm,
ha dísze jő a nyárnak!
Hány drága enyhelyt ad nekem!
Színeidet, nyár, köszönöm
s ezerszer újra várlak.
S ha ezer év az életem,
ezerszer is köszöntlek én,
ősz érkezése, dalban!
A búcsúfényt a bérceken,
a hűs homályt a völgy ölén
s búgásod szélviharban.
S ha ezer év az életem,
ezer telet magasztalok
köszöntő énekemben!
Szűz hó az erdőn, völgyeken
s karácsonyt csendítő dalok
zsongó zenéje bennem.
Így ezer évvel vállamon,
ezredszer újra hirdetem
a változást dalolva,
s úgy dicsérné őket dalom
utolszor, mintha életem
első hálája volna.
Van dal, mely ezer évig él
s elkísér ezer éven át egy népet.
Meg ne állj hát:
ha tavasz, ősz, ha nyár, ha tél,
köszöntsd az év minden szakát
és mondj érette hálát.
/Ford.:Áprily Lajos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése