Hűsitő tippek

Vannak közöttünk olyanok, akik nagyon bírják a hőséget, és bőven akad olyan is aki szenved tőle. Aki teheti a nagy meleg elől víz mellé vagy hűvösebb helyekre menekül: vízpartra, erdőbe, hegytetőre, ahol elviselhetőbb a meleg, amikor csak kedvünk tartja csobbanhatunk egyet vagy árnyékba húzódunk. Mivel védekezhetünk a forróság ellen, ha még – vagy már - nem vagyunk ilyen forróság-barát helyen és nem szeretnénk egész nap légkondiban ülni? Ime néhány kánikula-tipp.

Folyadék kívül-belül
Az egyik tévhit, hogy nagy forróságban minél hidegebb vizet iszunk, annál jobb. Az arab világban forró mentateával kezdik a napot. A mentol önmagában is hűsít. Ha az egész napot forróságban töltjük, például város nézünk Egyiptomban vagy Rómában vagy Barcelonában, vigyunk magunkkal egy előzőleg lefagyasztott üveg vizet, így a fokozatosan olvadó viz sokáig hideg marad, ezzel hűthetjük a nyakunkat, csuklónkat, karjainkat, ez a legfrissítőbb, és kortyolgatásra is megfelelő. Ha megtehetjük zuhanyozzunk langyos vízzel többször egy nap. És ne feledjük, inni is a legjobb a tiszta víz, nem csak zuhanyzásra. A cukrozott üdítők rövid időre oltják csak szomjunkat. Ha sehogyan sem tudunk megbarátkozni a vízzel, citromos limonádét, frissen facsaet gyümölcs vagy zöldségleveket igyunk. Ez utóbbiakba ha pici sót teszünk, segít a víz megkötésében, vagyis nem távozik olyan gyorsasággal bőrünkön keresztül a folyadék.
Öltözködés


  Válasszunk hosszúujjú nagyon lenge világos anyagból készült pamut vagy lenvászon inget, hosszabb szoknyát vagy nadrágot, de talán a ruha a legjobb, az nem melegíti derekunkat sem.

Fejfedő
A fejünk, mivel a legmagasabb pontja testünknek, őt éri a meginkább és legtöbbet a nap, ezért különösen vigyáznunk kell rá. Hordjuk kendőt, kalapot, sapkát, bármit, hogy megvédjük a felforrósodástól kobakunkat, ez vezet ugyanis a túlforrósodáshoz, ami ájuláshoz vezethet. Ha nincs semmi amit a fejünkre tekerhetnénk, akkor gyakran öntsük le magunkat vízzel. Kíméletlenül.

 
A lakás hűtése
Azok akik nem tehetik meg vagy nem szeretik, hogy légkondicionálóval hűtsék lakásukat, egy ágyneműmosással párásíthatják a levegőt. Magas páratartalomnál ugyanis a melegérzet enyhébb. Amikor besüt a nap a lakásba sötétítsünk el, reggel és a kellemes esti, hűvösebb órákban pdig alaposan szellőztessünk, ha tehetjük csináljuk kereszthuzatot, hogy a bentrekedt meleget üzzük ki. Szintén jó hűtési módszer a ventillátor, amit azonban ne irányítsunk magunkra, hanem az ablak felé. A ventillátornak a nagymamája a legyező is jó célt szolgálhat és azt ráadásul  magunkkal is vihetjük.

Amit nem szabad
Először is amennyiben tehetjük déli órákban ne tartózkodjunk a napon. Nem hiába van szieszta idő a mediterrán országokban ilyenkor. Ne igyunk túl sok kávét és alkoholt tűző napon. Ne együnk nehéz, zsíros ételeket, inkább könnyű zöldség-, gyümölcs alapú étrendet kövessünk. A nehezebb, kalóriásabb ételeket reggel fogyasszuk. Megerőltető sporttevékenységet kora reggeli vagy késő esti órákban végezzünk.
Kellemes hűsűlést!

Itt a nyár..

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr ráncosodásához, korai elöregedéséhez, sőt bőrrák kialakulásához is vezethet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem egészségünk szempontjából fontos védekezési eszköz, mert megvédi szemünket a Napból érkező ultraibolya sugárzástól.

Minden nap - függetlenül az évszaktól és az aktuális időjárástól - ki vagyunk téve a Napból jövő UV-sugarak hatásának. Ezt jobbára észre sem vesszük, mivel a sugarak UV-tartománya láthatatlan az emberi szemnek, mégis gondolnunk kell a hatásaira. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a szemben elnyelt UV-fény hozzájárulhat a szem korral járó változásaihoz, és több igen súlyos betegség kialakulásához is. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az UV-B sugarak - talán mert nagyobb az energiájuk - nagyobb károsító hatással rendelkeznek. Bár az UV-A sugárzásnak alacsonyabb az energiája, ez is okozhat károsodást. Az UV-sugárzás számos szemészeti kórkép kialakulásában játszhat szerepet. Káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás lassan és fájdalommentesen, szinte észrevétlenül jelenik meg, de végül homályos látás, megváltozott színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában jelentkezhet

Kik vannak kitéve fokozott kockázatnak?

Az UV-sugárzás szempontjából mindannyian ki vagyunk téve bizonyos mértékű kockázatnak, mivel szemünk nem védett a károsító hatásokkal szemben.

Van néhány olyan tényező, amely növeli az UV hatásra kialakuló szemkárosodás kockázatát. Ide tartozik minden, ami növeli a szemet érő napsugárzás mennyiségét. Azok, akik hosszabb időn keresztül a szabadban végzik a munkájukat vagy szabadidős tevékenységüket (pl. síelés, horgászat, repülés), fokozott kockázatnak vannak kitéve. Mivel a nagy kiterjedésű víz-, hó- vagy világos homokfelületek visszaverik az UV-fényt, a síterepeken, vízen vagy vízparton különösen megnő a szem károsodásának veszélye. A legnagyobb kockázatot a déli órák - 10-től 15 óráig - jelentik, különösen a nyári hónapok során. Ugyancsak nő az UV-sugárzás mennyisége nagy tengerszint feletti magasságban (tehát magas hegyeken), illetve az Egyenlítő környékén.

Mivel a szemlencse elnyeli az UV-sugarakat, azok az emberek, akik szürkehályog műtéten estek át, a retina-károsodás fokozott kockázatának vannak kitéve, hacsak az operáció során nem ültettek be a szemükbe UV-szűrős műlencsét. Azok pedig, akik a retina valamilyen idült betegségében szenvednek, ideghártyájuk csökkent védekezőképessége miatt már a normális mértéket nem meghaladó sugárzás mellett is veszélyeztetettek.

Egyes gyógyszerek fokozzák a napfény hatására kialakuló szem- vagy látáskárosodás veszélyét, mivel védtelenebbé teszik ezekkel szemben a szemet. Ezek közé tartoznak például a fogamzásgátlók, a vízhajtók, néhány antibiotikum, és egyes nyugtatók is.

Mi a helyzet a gyerekekkel?
Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek. Ők a felnőttekhez képest jobban ki vannak téve az UV-sugárzás károsító hatásainak, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. Ráadásul az ő szemlencséjük még nem képes annyi UV-sugárzás kiszűrésére, mint a felnőtteké, ezért a szem belseje - az ideghártya - még több károsító hatást szenved el. Ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek kalapot és napszemüveget ott, ahol erős UV sugárzásnak vannak kitéve; például a strandon, vagy havas tájon.

.

Napozni jó..

 Napozni jó, sőt hasznos is - de ismerni kell a veszélyeit is!

A Nap jókedvre derít, pozitív gondolatokat ébreszt, a napsugár simogat, felmelegít..

 

Mit jelent a sugárzás erőssége?

Ha a híradásokban azt halljuk, hogy az UV-index nulla és 2,9 közötti, akkor gyenge ultraibolya sugárzásról beszélünk, amely nem jelent különösebb veszélyt az átlagember számára, kivéve csecsemőket és a nagyon érzékeny bőrűeket. Ilyenkor a normál bőrűek naponta 35 percet süttethetik magukat a pázsiton, de 11 óra előtt és 15 óra után akár a kétszeresét is. Gyenge sugárzás esetén is védjük a szemünket széles karimájú kalappal vagy napszemüveggel, és használjunk napvédő krémet. Ne feledjük, hogy a víz, akárcsak télen a hó, visszaverik a sugarakat, így megduplázódik a hatás, amely ellen legalább 15-ös faktorú naptejjel védekezzünk.

A 3,0 és 4,9 közötti UV-index mérsékelt sugárzást és alacsony veszélyességi szintet jelent. Ilyenkor az érzékenyebb bőrűek már háromnegyed óra alatt teljesen leéghetnek, napi 25 percnyi napfürdőzés még nem ártalmas, 11 óra előtt és 15 óra után akár 50 perc is lehetséges. Vigyázat! Az UV-sugárzás hatása a nap folyamán összeadódik, tehát ha többször fekszünk ki fél órára, annak is csúnya leégés lesz a vége. A szem és a bőr védelmére vonatkozó tanácsok a sugárzás erősségének növekedésével természetesen fokozottabban érvényesek.

Ha az UV-index 5,0 és 6,9 között van, akkor erős sugárzásról beszélünk, ami a védtelen bőrfelület számára emelkedett kockázatot jelent: az érzékenyebbek 30 perc alatt leéghetnek, a normál bőrűeknek naponta 20 perc napozás javasolt, a délelőtti és délutáni órákban, ahogy a többi eset ben is, a duplája is megengedett.

Ilyen erős sugárzás esetén 11 és 15 óra között minél kevesebbet tartózkodjunk a napon, és használjunk legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet, ne felejtsük otthon a fejfedőt és napszemüveget sem.

A 7,0 és 7,9 közötti UV-index nagyon erős sugárzást jelent, melynek hatására a védtelen bőr 20 perc alatt leég. A már jól ismert „védőfelszerelések” ilyenkor elengedhetetlenek, kétóránként kenjük be magunkat naptejjel vásárlás és séta közben is, és csak 11 óra előtt és 15 óra után napozzunk legfeljebb 20 percig, a déli időszakban pedig keressünk árnyékos, hűvös helyet.

A 8,0 feletti extrém UV-index nagy kockázatot jelent a védtelen bőrfelület számára. Bár ez hazánkban viszonylag ritka,   nyaraláskor a tengerpartokon és a magas hegyekben viszont gyakran találkozhatunk vele. Extrém mértékű UV-sugárzás esetén a bőr 10 perc alatt leég. A fényvédőkrém csak akkor hatásos, ha vastagon kenjük a bőrre, és kétóránként megújítjuk a védőréteget. Ennyire szélsőséges esetben a naptól való elbújás az egyetlen út, ami segít elkerülni az egészségkárosodást.

Éjszakai világító felhő

Az éjszakai világító felhő (NLC, az angol noctilucent cloud kifejezésből rövidítve) az egyik legcsodálatosabb légköri tünemény, amely ugyan elsősorban a mienknél magasabb szélességekre jellemző, ám hazánkban sem túl ritka vendég.





A világító felhőket először a 19. század közepén figyeltek meg a Krakatau kitörése után. Először a légkörbe került rengeteg vulkáni hamu számlájára írták a jelenséget, de ez a feltevés tévesnek bizonyult.

Napnyugta után fél-másfél órával, amikor a sötétedő égbolton előbukkannak a fényesebb bolygók és csillagok, nyugati irányban a horizont felett időnként kékes, ezüstös színű, esetleg narancsos vagy arany szegélyű, feltűnően fénylő felhők tűnnek fel. Erősen elütnek a többi felhőtől, melyek ekkor már csak sötét foltokként vetülnek az égboltra. A jelenség a keleti égen hajnalban is megfigyelhető a csillagászati és a navigációs szürkület ideje alatt.

Mibenlétükről hosszasan vitáztak a tudósok. Ma már tudjuk, hogy ezek a szokatlanul nagy légköri magasságban, mintegy 80 km-en lévő, nagy kiterjedésű felhők igen ritkásan elhelyezkedő jégtűkből állnak. Ezek a jégkristályok még akkor is visszaverik a Nap fényét, amikor az már mélyen a horizont alatt van, és amikor a szokványos felhők (amelyek maximális magassága 30 km lehet) már régen elsötétültek. Kiterjedésük a 10–100 ezer km-es nagyságot is elérheti, azonban igen gyér szerkezetüknek köszönhetően össztömegük ilyenkor is csak 1–2 kg vízjégnek felel meg. Ennek köszönhetően a fényesebb csillagok fénye minden akadály nélkül áthalad rajtuk.

Jelenleg a NASA egy műholdja folyamatosan követi a világító felhőket, melyeket az utóbbi időben egyre délebbi szélességekről lehet megfigyelni. A jelenség Földünk globális klímaváltozásával állhat kapcsolatban. .

Az éjszakai világító felhők (angol rövidítéssel NLC-k) 2013-ban a szokásosnál egy héttel korábban, már május 13-án megjelentek a NASA AIM nevű műholdjának mérései szerint. A sarki fény mellett a legszebb égi jelenség napnyugtakor figyelhető meg.

 
A jelenségben a klímaváltozás is szerepet játszik. Míg a 19. században Alaszkáig, Skandináviáig kellett utaznia a megfigyelőnek, most sokkal délebbről, például Magyarországról, de Spanyolországból vagy a szárazföldi Görögországból is láthatók néha. Ennek az a magyarázata, hogy jóval több az üvegházhatású metán a légkörben. Amikor a gáz a légkör magasabb rétegeibe emelkedik, oxidáció megy végbe, és a bonyolult reakciósorozat melléktermékeként vízgőz keletkezik. Ha pedig több a pára 80 kilométer fölött, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki világító felhők.

Forrás: Zöld Újság,Origo

Három zöldség egyben

A mángold

A Földközi-tenger népei már az i.e. V-IV. században is termesztették ezt a növényt. Legközelebbi rokona a  a cékla, a takarmányrépa és a cukorrépa.
Igen értékes zöldségnövény, egyesíti magában a spenót, a sárgarépa és a spárga legjobb tulajdonságait.
A mángold levele és nyele értékes vitaminokat, nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat tartalmaz.

Fehér, lila vagy piros levélnyele vastag, levele húsos, sötétzöld, igazán dekoratív zöldségféle, finom, és egyesíti magában a spenót, a spárga és a rebarbara tulajdonságait. 

  Szerves savtartalma miatt élénkítő hatású. Gazdag A-vitaminban. C-vitamin tartalma a paradicsoménál is magasabb. Nagy pektintartalma miatt könnyen emészthető. Csekély energia- és magas rosttartalma ideális fogyókúrás élelmiszerré teszi (6-7 százalék cukor van benne). K-vitamin-tartalma a csontok erősítéséhez járul hozzá. A benne lévő karotin a szem egészségét őrzi, és ausztráliai kutatások szerint csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Fogyasztása a tapasztalatok szerint előnyös a cukorbetegek számára, mert hozzájárul a vércukorszint szabályozásához.

Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.

Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele
.
Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.
Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele.

A levélnyélből kis előfőzés után készülhet saláta, de ha köretet ennénk, főzzük meg a mángoldszárat, és lecsöpögtetés után forgassuk át fokhagymás vajon.

Töltött mángold

Hozzávalók:
1 kg mángold
35 dkg darált sertéshús
7 dkg főtt rizs
2 evőkanál olaj
1 db tojás
2 dl tejszín
2 evőkanál finomliszt
tej
só
őrölt bors

 

 Töltött mángold

Elkészítés:
A darált húst a rizzsel, a tojással, a sóval meg a borssal összedolgozzuk, és 8 részre osztjuk. A gombócokat mángoldlevelekbe burkoljuk. A maradék mángoldot laskára vágjuk, és forró olajon megfuttatjuk. Megsózzuk, és amikor levet ereszt, a töltelékeket egymás mellé belehelyezzük. Fedő alatt, lassú tűzön fél óráig pároljuk, majd kiszedjük. A visszamaradt, vágott mángoldot a tejszínnel simára kevert liszttel besűrtjük, turmixoljuk, és ha kell, kevés tejjel hígítjuk. A töltelékeket visszarakjuk a szószba, és meg egyszer felforraljuk.

Forrás:Mindmegette

 

Virággondozás

Tea

Ahhoz, hogy egy kicsit felfrissíthessük a növényeinket, tökéletesen megfelel a tea. Főzzünk egy adagot kamillából, és hagyjuk kihűlni.

Hígítsuk fel, és permetezzük a növényeinkre. Ezzel többlet – tápanyaghoz juttathatjuk őket, méghozzá bármiféle vegyi anyag nélkül. Tökéletes megoldás, főleg akkor, ha olyan virágokat is tartunk, melyek a tápanyagokat a leveleiken keresztül veszik fel. 

A reggeli kávé nem csak nekünk lehet életmentő, hanem a szobanövényeknek is. Miután lefőztük  vegyük ki a zaccot a gépből.

Hagyjuk kihűlni, és keverjük hozzá a virágföldhöz. A lefőtt kávéból visszamaradó anyag ugyanis magas tápanyagtartalmú, így nagyon hálásak lesznek érte a virágok.

Ne öntsük ki a tojás főzővízét. .

  A tojásokról ugyanis sok olyan anyag oldódik le, amik a növények számára nagyon is jók, így ha hetente egyszer a kihűlt főzővízzel locsolunk, akkor a virágok dúsak és életerősek lesznek .

/Forrás: Kert és terasz /

A természet talán legszebb ékszerei a madarak

 

Az egyik legérdekesebb és leghihetetlenebb dolog, amit a madarakról tudunk, az az, hogy képesek évről évre több ezer kilométernyi utat megtenni azért, hogy a telet melegebb, kellemesebb éghajlaton töltsék. Egészen rendkívüli, ahogy a madarak minden évben csapatokba gyűlnek és elrepülnek - honnan tudják, merre menjenek, mikor induljanak, és mikor jöjjenek vissza? Hogyan képesek túlélni a hosszú és veszélyes utat, honnan tudják, hogy jó lesz-e az idő és hogyan dacolnak az erős széllel? Ezek a kérdések már nagyon régóta foglalkoztatják az embereket. Mára, a tudományos kutatásoknak köszönhetően sokkal többet tudunk a madarak vonulásáról, mint elődeink, de az még így is egyike a természet legnagyobb és legrejtélyesebb csodáinak!

A legtöbb madár a táplálékhiány miatt kel útra; télen nem könnyű élelmet - rovarokat, gyümölcsöket vagy magokat - találni Európában, míg a világ más, melegebb éghajlatú vidékein van belőlük bőven.   Miért nem élnek a madarak egész évben ezeken a melegebb éghajlatú területeken? A válasz egyszerű - északon, ahol a nyár enyhébb, a napok hosszúak és rengeteg a táplálék, könnyebb az utódokat felnevelni, mint délen, ahol ilyenkor forróság van és sok a ragadozó. A vándorlás megkönnyíti a fajok túlélését, annak ellenére, hogy sok egyed elpusztul a hosszú repülés során.

Ahhoz, hogy a hosszú utat túléljék, a madaraknak egészségesnek kell lenniük, valamint sok zsírra és új tollakra van szükségük. A szaporodási időszak végén, a vonulás megkezdése előtt a madarak kicsit "átalakulnak". A bőrük alatt a testükön mindenhol zsírt halmoznak fel, amit a hosszú úton energiaforrásként használnak majd, ha megszokott táplálékforrásukhoz nem tudnak hozzáférni. A madarak tollazata is teljesen megújul, a régi, elhasználódott nyári repülőtollak kihullanak és helyükön újak nőnek - ezek nagyon fontosak a hosszú repülés során.
A madarak az ősz/tél első jeleire - rövidülő, hűvösebb nappalok - hagyják el fészkelőhelyeiket. Az időjárás is befolyásolja, hogy a madarak korábban vagy később indulnak-e - a repüléshez az időjárásnak viszonylag állandónak és enyhének kell lennie. Mindemellett a madarak hormonszintje évenként többször megváltozik, aminek következtében a madarak tollruhát váltanak és késztetést éreznek, hogy elinduljanak délre.

A madarak, vonulásuk során rengeteg információt gyűjtenek környezetükről. Mégis főleg három dolog - a Nap, a csillagok és a Föld mágneses mezeje - alapján tájékozódnak. Ezek teszik lehetővé, hogy meghatározzák saját helyzetüket és rátaláljanak a helyes irányra. Repülés közben a madarak figyelik a Nap és a csillagok állását, és a csőrük felett található érzékszerv segítségével érzékelik a Föld mágneses mezejét. Amíg fiatalok, az első vonulásuk alkalmával tanulják meg használni ezeket az információkat

«Jön a tavasz, Hazatér a Fecske madár. Zöld ruhát ölt Künn a határ.»



 Tavasszal  jön vissza hozzánk a fecske,  még pedig az országos középnap szerint: április 4–5-én. Helyi és időjárási okok, vagyis a vidék alacsony vagy magas fekvése, annak éghajlata, az évek szerint ingadozó tavaszfakadás módosítják első jelentkezésének napját. Az első fecske látása eseményszámba megy minden háznál s a hiuságnak is van vele dolga, mert azt tartja népünk, a ki először lát fecskét s utána mosakszik, elveszti szeplőit, piros, bársonyos lesz orczája

Nálunk, csak úgy mint a mérsékelt öv egyéb tájain, alig van nálanál ismertebb, közönségesebb madár. És nincs egy sem, mely átöröklés útján, természetes soron, magától, annyira az emberhez szokott volna, mint ő, a szelid tekintetű, bizalmas, fürge, jámbor, vidám, szép szárnyas házibarátunk. Hajdan persze ez a szoros – ember és fecske közt létező – viszony nem volt meg s a barlanglakó, czölöpös házakban tanyázó történelem előtti ember alig ismerte: akkor még nem osztott vele egy födelet, hanem sziklafalakra, fákra építette sárfészkét. De azóta nagyot forgott a világ! Az a szives fogadtatás, melyet a házakban élő későbbi emberek részéről tapasztalt, lassanként elidegenítette őt a vadságos életmódtól, oda huzódott az «eresz alá» s látta, hogy jóság, kimélet környezi. Nemzedékről-nemzedékre erősbödött a szokás s ma már nagy ritkaság otthonát máshol találni, mint kunyhóban, házban, istállóban, pajtában, sőt palotában, templomban. S jogot is formál magának ezekhez a tartózkodási helyekhez annyira, hogy megszokott fészketájától erőszakkal sem egykönnyen lehet elüzni. De nem is űzi el senki sem, mert hisz úgy tartja a néphit: abba a házba, hol fecskefészek van, nem üt a menykő. Kerüli pedig azért, mert a fecske az «Isten madárkája». S jaj annak, a ki lepiszkálja a fecskefészket! Megbünteti az Úr úgy is, hogy tehene véres tejet ád.

/Takács Zoltán, Magyarország madarai/