"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. szeptember 6., kedd

Az elefánt....

Az afrikai elefánt korábban a Szaharától délre egész Afrikában elterjedt volt, manapság elterjedése elsősorban a nemzeti parkokra és egyéb védett területekre korlátozódi
Az afrikai elefánt a legnagyobb szárazföldi állat. A farka hegyétől az ormányáig kb. 8 méter hosszú. Mindene hatalmas, a bele például 30–40 m hosszú. Az afrikai elefánt lábai (mellső és hátsó lábai egyaránt) alsó oldalukon párnázottak, így hatalmas tömege ellenére járása viszonylag halk. Az elefántbikák marmagassága elérheti akár a 3 métert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testtömeg alapján is a bikák rendelkeznek nagyobb mutatókkal, akár 6 tonnát is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csupán” 4 tonnásak általában.
Az afrikai elefánt egyik szembetűnő – talán legjellegzetesebb – testrésze a 2 méter hosszú ormány. Az ormány a felső ajak és az orr összenövésének eredményeként jöhetett létre és 40000 izomcsomóból áll. Az afrikai elefánt ormányának végén alul-felül egy-egy fogóujj van. Ormányát leggyakrabban szaglásra, légzésre, ivásra használja, emellett amikor „fürdőt vesz”, szintén ormánya segít a víz testére juttatásában. A magasabban levő ágakat is ormányával éri el, így a táplálékszerzésben is van feladata.

Az afrikai elefántok szociális igényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang van jelen egy-egy családon belül, hogy ha az egyik elefánt elpusztul, először megpróbálják "felébreszteni". Kétségbeesetten próbálkoznak. Mikor ez nem sikerül, elkezdik "mesterségesen etetni" fűvel és más növényekkel, majd ágakkal és levelekkel „eltemetik" és gyászolják halottaikat, valamint órákon keresztül virrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek ill. csemetéik alkotják, mely családnak vezetőül egy olyan tehenet ismernek el, akit a család minden tagjához rokoni szál fűz. A fiatal bikákat rögtön az ivaréretté válást követően kizárják a családból, így ők magányos életet élnek különféle csoportokba szegődve.

Elefántok és emberek

Nem vidám, de talán tanulságos történet.

Egy gazdag üzletember egy elefántot hozott a táborba, hogy némi fizetség ellenében gondoskodjunk róla. Korához képest az állat szokatlanul kicsi volt. Ízletes takarmánnyal láttuk el és laza láncon tartottuk, mert előző otthonában sem mászkált el.
Nem messze a tábortól állt egy ház, néhány nappal később,  amikor lakója este hazatért, megdöbbenve látta, hogy elefántunk ott áll a feldúlt konyhában és válogatás nélkül tömi magába a rizst, csipős szószt, halat és levest. Mindent megevett amit talált. Az elé tett válogatott takarmányhoz viszont hozzá sem nyúlt.
Kiderült, hogy az állat a tulajdonos kislányával együtt nőtt fel, és mindketten ugyanazokat fogyasztották, rizst, süteményeket és üditőket.Több hónapos próbálkozás után sem sikerült rendes elefántmenűre fognunk, így visszaküldtük a gazdájához.Azóta is velük él, és a lányukkal együtt issza a kakaós tejet..."
/Forrás: Földgömb/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése