"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. szeptember 30., péntek

Gyógyítás

A gyógyítás, orvoslás története egyidős az emberiség történetével. Orvosi feladatokat már a varázslók is elláttak az őskori emberek közösségeiben.

Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.

Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Így nem csoda, hogy Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja, Hippokratész. Ő volt az az orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes.



7-szarvasi-tutarato.jpg

1983-ban, Szarvas határában találtak egy rovásírásos csont tűtartót. Juhász Irén régész a 67. sz. sírban egy női csontváz mellett találta, a lelet kb. 1200 éves. Dr. Vékony Gábor régész a Késővándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében (Életünk Könyvek, Szombathely) című művében arról ad hírt, hogy a tűtartó rovásai magyarul olvashatók.
„Üngür démon ellen íme e vas; tű szúródjon a démonba, tű, tű, szúrj, bökj, varrj (el!) (ki) szétfejtesz, egybeölt/esz…/ Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el) őt, én Istenem!”   Nem   varrótűket, hanem valószínűleg akupunktúrás tűket tartottak benne. Kínában, Mongóliában, sőt az ősi Kárpát-medencében is a betegséget az ősök hite szerint démonok okozzák, és a ráolvasások, varázsigék a démonok (a betegségek) elűzésére hivatottak, persze közben a kezelést elvégezték. Az ősi orvosi oktatás része volt a Varázsigék elsajátítása.
A kínai gyógyászat úgy említi a betegségokozó faktorokat, például az időjárás szélsőségei okozta bajokat, mint a „Hat gonosz”, vagy Hat Démon támadásai. A meghűlés például a „Gonosz Hideg támadásának” következménye. A sebeket a Gonosz Sárkány okozza, kezelés….stb…
Ez a vonal is arra utal, hogy az akupunktúra, illetve a mai „kínainak” ismert gyógyászat ismert volt nálunk is.
Pl. Gutaütés – Szélütés – Tündérütés….. (Szél-Vénusz-..) agyvérzés, (Ragya-bőrbaj, Fene-rák, Nyavalya-epilepszia… némelyik betegség-démonnak külön neve volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése