Otthonunk - öltöztessük fel asztalainkat

A terítés alapja és nélkülözhetetlen része a terítő, amellyel beborítjuk és felöltöztetjük asztalainkat. Mióta teszünk abroszt étkezés előtt a tányérok alá? Meglehetősen régi divat ez, még az ezüst térhódításának idején terjedt el Európában a XII. században vált ismertté az asztalterítő. Az 1450-es évekig kellett várnia vászonból szőtt szalvétákra, addig a földi érő abroszokban törölték meg a kezüket az emberek. A vászonszalvétát elsőként a gyermekek nyakába tették, majd pedig a felnőttek térdére került, de a középkorban az angolok, spanyolok, akik kerek gallért viseltek, szintén a nyakukba tették a szalvétát. A papírszalvéta csak a XIX. század második felében terjedt el.

Az asztalt teljes hosszában terítsük.
Fontos a terítő megválasztásánál a színe, anyaga.A visszafogott fehér vagy pasztell árnyalatok használata eleganciát kölcsönöz, és kiemeli az ételek sokszínűségét. Ünnepi alkalomra fehérrel terítsünk, máskor kellemesé tehetjük az asztalt színes, vagy mintás terítővel.

Egyforma edényeket, evőeszközöket és poharakat használjunk.

A terítésnél alulra kerül a lapos tányér, felül legyen a mélytányér. Ha előétel is van, a mélytányér alá két lapos tányért tegyünk.

A kistányért a teríték bal oldalán helyezzük el.

A tányérokat úgy helyezzük el, hogy közöttük legalább 60 - 80 cm távolság legyen.

A tányérok helyzetének megfelelően helyezzük el a székeket.

Az asztallábhoz ne ültessünk senkit. Nem a babona miatt, ami azt mondja, hogy az illető nem fog házasodni, hanem mert kényelmetlen.

Az asztal lehetőleg úgy legyen elhelyezve, hogy ne érje huzat az ott ülőt.