Mikszáth írja egyik könyvében, hogy Jókai
sokoldalúsága óriási zűrzavar és szenvedélyes viták szülőoka lesz majd a távoli
jövőben. Még pedig azért, mert az akkori tudósok zöme bizonyára majd azt a
fölfogást vallja, hogy a XIX. században nagyon sok, talán száz Jókai Mór is élt
Magyarországon. Igazuk bizonyítására majd azt hozzák föl: lehetetlenség, hogy
annak a rengeteg világhíres regénynek, nagyon sok színdarabnak, versnek, meg
anekdotának ugyanegy ember legyen a szerzője. De még kevésbé lehetséges, hogy
az ugyanabban az időben politizáló, szónokló és többféle lapot szerkesztő Jókai
Mór egy és ugyanazon a személy volt légyen. S minden bizonnyal ismét más meg
más Jókai Móroknak kellett lenniök a föstészethez, szobrászathoz értő, no meg a
kertészeti szakcikkeket és gyermekmeséket író egyéneknek is. A „Jókai Mór”
szerzői névvel jelzett művekből kisugárzó történelmi, hadászati, teológiai,
pénzügyi, néprajzi, nyelvészeti, esztétikai, lélektani, földrajzi, növénytani
és földtani ismeretek — a távoli jövő tudósai többsége szerint — semmi esetre
sem férhettek volna el egyetlen ember agyvelejében. Világos tehát, — szól majd
a tudományosan megalapozott tétel: ugyanabban az időben nagyon sok. Jókai Mór
élt Magyarországon.
Mi még tudjuk, hogy a teljesen hihetetlen, mesébe illő dolog: az egyetlen
Jókai Mór, a legragyogóbb valóság volt. S tudjuk, hogy Aristotelestől,
a természettudományok atyjától kezdve Leonardo da Vincin és a két Bolyain
át Jókai Mórig minden lángeszű embert kápráztató sokoldalúsága jellemzi
leginkább. Minél szemesebb a drágakő, annál nagyobb a sugártörése és
színszórása. /Forrás: Gál István/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése