"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. augusztus 5., vasárnap

Olümpya

Régi város az ókori Görögországban .

 Területe a nyugatpeloponnezusi partvidékhez tartozott és Elisznek nagyságra nézve második folyama, az Alpheios (most Rufla) volt Olümpia.-nak szent folyama. Az Alpheios nagy számu mellékfolyói közül a Kladeos (most Lalaiko) volt az, mely a fő folyóval találkozván, a maga nemében páratlanul alkalmas területet alkotott. Amint ugyanis 500 m. széles folyamvölgyéből az Alpheios völgyébe ér, az utóbbiból elkülönít ez darabot, melynek határait délen a folyó, északon az amfiteatrum módjára egymásra könyöklő hegyek, keleten mindkettő, nyugaton a Kladeos, és a rajta tul emelkedő magaslat (most 168?4 m. druvai domb) alkották. A völgynek ez elkülönített részében feküdt Olümpia., 300 stádiumra Elisztől, 1485 stádiumnyira Athéntől; visszavonultan a tengerparttól és mégis közel hozzája. Az egész környék termékeny volt és máig is az. Szőllő- és aprószőllő-ültetvények, búzatáblák és legelők fedik az Alpheios-völgyet, melynek lapálya tágas és kényelmes, hegyoldalai szinte rátermettek, hogy nézők helyei legyenek.

Az első, aki figyelmét O.-nak csak a hagyományokban élő területére fordította, az angol Chandler volt (1776). Utána Winceklmann  , de igazi eredményekkel csak Blouet Ábel (1829-30) dicsekedhetett, majd Curtius fáradozásai folytán 1875-87-ig folytak az ásatások, melyek a német birodalom és a görög kormány közötti megegyezés alapján történtek és jóformán az egész város feltárására vezette.  Olümpya  két szigoruan elkülönített részből állott, az Altison (berken) belül és rajta kívűl. Az Altison belül minden kizárólag az istenek tulajdona volt, az ő tiszteletükre vonatkozott. A körfal, melyet állítólag még Herakles épített, délen az Alpheioshoz, északon a Stadion falához támaszkodott. Több kijárata volt, de bejönni csakis a főkapun volt szabad. Belül, nem messze a bejárattól volt a szent vad-olajfa (elaia kallisztefanosz), melyről egy fiugyermek, kinek szülei még mindketen életben voltak, arany késsel levágta a pályadíjul szolgáló koszorút  Ezen a fán tul emelkedett hatalmas talpazaton az O.-i Zeus temploma, melyet még az eleai Libon kezdett, de melyet csak Phidias idjén fejeztek be; hatalmas méretekben épült (22m. magas, 27 m. széles és 64 m. hosszu) hipertál-templom, melynek alapanyaga sajátszerü kagylómárvány (porosz) volt. A templomban állott az ókori hellén plasztika legremekebb műve, Phidias olimpiai Zeusa. A templom keleti oldalán volt a nagy oltár, mely azonban megkülönböztetendő Zeus oltárától nyugatra a Hippodameion, északra a Pelops-szentély, odább pedig a Hera-templom, melyet 1877. tártak fel, telve a legérdekesebb régiségekkel és legértékesebb leletekkel. Ettől körülbelül 15 m.-nyire állott a Philippeion, amakedon győzelem emlékére emelt körtemplom; még tovább nyugatnak és északnak a Prytaneion, a Hestia-templom és különösen díszebédlő. Keletre a Zeus-templomtól volt a nagy Zeus-oltár, toporágiai és istentiszteleti szempontból egyaránt az Altis központja; 125 körzetű alsó építménye állítólag az áldozati állatok hamvának és csontjainak felhasználásával készült. Az Altis déli részében volt az elisziek tanácskozó terme (Buleuterion), melynek négyszögű középületéhez két szárny csatlakozik; északon, a Kronion-domb aljában egy terraszon 14 kincses ház (thesaurarinok), melyek közt keskeny út vezet Ilithia és Aphrodite Urania templomaihoz. A kincses házakkal szemben állottak Zeus ércszobrai (Zanesz), melyek birságok pénzeiből készültek; nyugatra tőlük a metroon (dór peripterosz), az utóbbi és a Heraion (Hera temploma) közt Herodes Atticus pompás exedrája. A Zaneszektől keletre feküdt egymással párhuzamosan a Stadion és a még egyszer oly hosszu Hippodromosz, a kettő közelében Demeter temploma, melynek papnője volt az egyetlen asszony, akinek megengedték, hogy a versenybirákkal szemben ülve az O.-i versenyeknek szemtanuja legyen. Odább a Kronosz hegy aljában ott volt a theatron. A hegy magaslatáról letekintve egyik épület szebbnek tünt föl a másiknál, közbe fogadalmi ajándékok és győzelmi szobrok voltak; a görög nemzeti szellemnek márványba vésett és ércből öntött krónikája.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Oszlopcsarnok maradványai, itt készültek az atléták a versenyekre


     Pierre Coubertin emlékműve 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése