A Kelet-Közép-Európában egyedülálló rendezvény Szombathely történelmi belvárosában, ókori, középkori környezetben zajlik. Évente új-és újabb portékákat kínálnak a régi Piactéren felállított középkori vásárban az árusok, ahol felidéződik a rég feledésbe merült vásárok szokásrendje, hagyományvilága.
Sötétedés után tüzek gyúlnak a Fő téren. A fáklyák fényében vonul végig a mintegy 600 jelmezes az ódon utcákon, felelevenítve az egykori Szombathely, római nevén Savaria történelmét.
A 2000 éves város, Szombathely
Szombathely az Alpok lábánál, Pannónia nyugati peremén fekszik. Krisztus után 43-ban Claudius Római császár alapította Colonia Claudia Savaria néven
Neve a szombatonként tartott vásárokra utal. Latinul Sabaria (vagy ahogy ma mondják Savaria), ami a Sibaris névből származik. Sibaris a mai gyöngyös patak ókori neve, ami átszeli a várost.
A terület már az ősidőkben is lakott volt, erre régészeti leletek is utalnak. A római birodalom idején itt haladt át a borostyánkő út, ami fontos kereskedelmi útvonal volt. A település egyre növekedett, Kr. u. 43-ban Tiberius Claudius császár colonia rangra emelte, így neve Colonia Claudia Savariensum lett. Mivel római jogú város lett rohamos fejlődésnek indult. Virágzásának tetőpontját Nagy Konstantin császár uralkodása idején érte el, Savariát Pannónia Prima tartomány székhelyévé tette, a népesség egyre nőtt és nagyszabású építkezések folytak ( színház, bazilika, közfürdő, hivatali és középületek).
441-445 között Attila hun király elfoglalta a várost, majd 458 -ban bekövetkezett földrengés porig rombolta . Ezek után is mindvégig lakott maradt, bár a népesség mindig változott, gótok, longobárdok, avarok, szlávok, frankok, majd 900 körül a morva uralmat megtörve a magyarok elfoglalták a várost. 1042-1044 közötti harmadik Henrik és Aba Sámuel közötti harcokban sokat pusztult a város, ezt tetézve a tatárjárás alatt ismét teljesen elpusztult.
Az újjáépítés után 1407-ben városi rangot kapott. Majd harmadik Frigyes császár fiának Miksának a birtokába került. 1491- ben( pozsonyi szerződés) ismét Ulászlóé lett a város. 1578-ban vas vármegye székhelye lett és ismét fejlődésnek indult. 1605-ben Bocskai István hadjárata vetet véget ismét a virágzásnak. Majd a török seregek tartották rettegésben a várost.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, többször más más kezére került. A későbbi pestis járvány csaknem kipusztította a várost. Az új betelepülők főleg német ajkú polgárok voltak, ismét virágzásnak indult.
1777-ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét. 1809- ben 110 napig Napóleon serege tartotta megszállva a várost. 1817- ben a város kétharmada leégett, 1831-ben kolera pusztított.
Az ismét fejlődésnek indult várost, Éhen Gyula polgármester fejlesztette tovább, majd Brenner Tóbiás polgármester folytatta. Majd az első világháború visszavetette a fejlődésben, csak az 1920-as évektől lendült fel újra az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése