Március 4-én 41 éves korában ezen a napon halt meg Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus. A hieroglifák évezredes titkát Jean-François Champollion fejtette meg az 1820-as évek elején. A hieroglifa egy igen egyedi írásmód, hiszen első ránézésre képírást takar, azonban a jelek szót, szótagot, de akár egy-egy mássalhangzót is jelölhetnek. Éppen a képírás volt az, ami a legtöbb tudóst is zavarba hozta, sőt mi több, félrevezette, így nem csoda, hogy évszázadokig senki nem tudta megfejteni, hogy mit is jelentenek a különös és misztikus alakok.
Az egyiptomi hieroglifák rejtélyének megoldása igen sokáig váratott magára, és tulajdonképpen Napóleon rajongásának köszönhető, hogy ma már tudjuk, mit is takarnak a különleges alakok és ábrák.
A fiatal császár 1798-ban két okból ment el Egyiptomba: egyrészt azért, hogy visszaszorítsa az angolokat, másrészt azért, mert maga is sokat hallott a fáraók mesés kincseiről, az egyiptomi kultúráról, amit a saját szemével is szeretett volna megcsodálni. A hadjáratra magával vitte Pierre-Francois Bouchard mérnököt,aki a Nílus deltájában fekvő Rosette város melletti Fort Julien erőd falainál egy hatalmas, fekete gránittömbre bukkant, melyen három különféle írásmódot vélt felfedezni. A rosette-i kő (ismert még Rosetta kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.
Champollion a család hetedik gyermekeként született, ebből kettő már az ő születése előtt meghalt. Grenoble-ban élt néhány évig, és már gyermekként megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége. 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. 20 éves korára a következő nyelveken beszélt: latin, görög, héber, arab, szír, káldeus, amhara, szanszkrit, avesztáni, pahlavi, perzsa és kínai, anyanyelvén, a francián kívül.[1] 1809-ben tanársegéd lett történelemből Grenoble-ban.
A keleti nyelvek iránti érdeklődésének, különösen kopt nyelvismeretének köszönhetően megbízták az akkor felfedezett rosette-i kő megfejtésével. 1822–1824 között csak ezzel a feladattal foglalkozott. 1824-es munkája, a Précis du système hiéroglyphique egy új tudománynak, az egyiptológiának vetette meg az alapjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése