Itt-ott
még ma is él a hagyomány, hogy Kázmér napján - ha engedi az időjárás - a
méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas kis munkásaikat, erőt
gyűjteni. Kezdődhet a tavaszi nagytakarítás!
Kázmér napján ugyanis a régiek szerint sokkal egyszerűbb a házból elűzni a patkányokat, rágcsálókat és kártevőket, mint az év másik 364 napján, épp ezért ilyenkor kell rendet rakni és takarítani is!
Buzsákon ezt Pucokírtó Kázmér napjának ismerik, a következő rigmus utal erre: Máma Kázmér napja vagyon /Patkán, pucok takarodjon!"
Március 4-e Szent Kázmér (1458-1484), Lengyelország és Litvánia védőszentjének ünnepe. Ez a nap különösen a litvánok számára nevezetes, ugyanis egyúttal az ország nemzeti ünnepe is. Kázmér napján emberek ezrei zarándokolnak el a Vilniusba, ahol - miután tiszteletüket tették a katedrálisban a szent emlékére celebrált misén - körbenéznek a hagyományos Kázmér-vásáron. Az egyik legnépszerűbb vásárfia a ‘Vilniaus verbos’ (Vilnius pálmái), ami egy henger- vagy koszorú alakú csokor, melynek elkészítéséhez mintegy harminc különböző növényt, szárított virágot, örökzöld ágat, bogyós cserjét használnak. Ezekkel a csokrokkal a templomokban Virágvasárnap emlékének adóznak, vagy később a lakásaikat díszítik velük. A másik tipikus Kázmér-vásári termék a „muginukas”, amely egy szív alakú, színes cukorvirágokkal, -madarakkal díszített mézes sütemény, melyre gyakran népszerű férfi és női nevek vannak ráírva. A süteményekkel a szeretteiket ajándékozzák meg, vagy hazaviszik az otthon maradottaknak
./forrás: Rosta E/
Szent Kázmér
IV. Kázmér lengyel királynak és Erzsébetnek, II. Albert német-római császár és magyar király lányának harmadik gyermeke. A krakkói várban született 1458. március 5-én. Gyermekkorától fogva mélyen vallásos életet élt. Szigorú önmegtagadás és a szegények istápolása volt fő vonása. A neki tulajdonított Omni die dic Mariae (Mindennap mondj Máriának dicséretet) kezdetű híres egyházi himnuszt azonban inkább Cluny Szt. Bernát alkotta a 12. században. 1471-ben a Mátyás király cseh háborúival elégedetlen magyar főpapok és urak őt akarták a magyar trónra ültetni. Atyja parancsára sereget vezetett a Felvidékre, egészen Hatvanig előnyomult, de a támadás kudarcba fulladt. Kázmér akkor megfogadta: többé nem ragad fegyvert keresztény ország ellen. Otthon folytatta tanulmányait és elmélyült istenfélő életét, bár 1479-től 1483-ig apja helyett alkirályként kormányozta Lengyelországot. Legendás lett igazságossága, szerénysége és a szegények iránti szeretete miatt. 1483-ban apja Vilnába hívta, és helyettes kancellárrá tette. Hamarosan súlyosan megbetegedett. Grodnóban hunyt el a következő évben, de Vilnában (Vilnius) temették el. Ereklyéi az ottani Szt. Szaniszlónak szentelt templomban vannak. Halála után rövidesen szentként kezdték tisztelni. Ő lett Lengyelország és Oroszország védőszentje, továbbá a fiatal litvánok, az ápolók, a betegápoló szervezetek és a betegek patrónusa. /Múlt-kor/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése