"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. március 17., vasárnap

Kristálybarlang

 Világhírű természeti csoda - Budapest alatt

A Józsefhegyi-barlang Budapest II. kerületében, a Rózsadombon található.

 Ezen a területen mintegy hatvan másik barlang is van, azonban ez az egyetlen kristálybarlang, ráadásul Magyarországon az ötödik legnagyobbnak számít 5600 méteres ismert hosszával

 Hasonlóan a többi budai barlanghoz, a József-hegyi-barlang kialakulásában is jelentős szerepe volt a tektonikának. A hegyben kialakult réseket a meleg vizes oldatok barlangjáratokká tágították. A József-hegyi-barlang fő hasadékai K-Ny-i irányúak, a kereszthasadékok pedig általában 30-40 fokos szöget zárnak be velük. A mai gyógyforrásokkal, illetve a mintegy 15 méterrel mélyebben elhelyezkedő Molnár János-barlanggal való valószínűsíthető kapcsolatát bizonyítja, hogy a József-hegyi-barlang átlagos hőmérséklete 13 C° felett van, azaz közel 2 C°-kal magasabb a többi Rózsadomb környéki barlangénál

A barlang kőzettani felépítése változatos. Felső és középső szintjének egy része 36-38 millió éves „bryozoás márgában” alakult ki, a fő járatszintet nagyrészt a „Szépvölgyi Mészkő” kb. 40 millió esztendővel ezelőtt képződött kőzettömege alkotja, míg az alsó szint aknáinak és hasadékainak nagy része a triász időszakban képződött, a több mint 200 millió éves „Mátyáshegyi Mészkő” helyenként nagyon márgás rétegeiben oldódott ki. /Flaccus Kiadó/



Forrás: Czajlik István
Forrás: Czajlik István
A József-hegyi-barlang legnagyobb értékei a máig érintetlenül megőrzött, többnyire hófehér ásványkiválások. Annyira látványosak, hogy az ide látogató neves külföldi szakemberek többsége a szintén kiépítetlen, ezért a nagyközönség előtt ismeretlen új-mexikói Lechuguilla-barlangéihoz hasonlítja őket, melyek - közmegegyezéssel - a világ legszebb barlangjának ékkövei.

 Forrás: origo
. A teljes cikk  A Földgömb 2013. márciusi lapszámában olvasható.
 Leél-Őssy Szabolcs és Adamkó Péter írása
Kép:  Forrás: Czajlik István

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése