"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. március 6., péntek

A 19. század legnagyobb magyar építésze - Hild József



Hild József, Hild János építész fiaként 1789. december 8-án született Pesten. A piaristáknál szerzett érettségit, majd a Bécsi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően az Esterházyak udvari építé­sze lett, de apja által irányított építke­zéseken is részt vett már ekkor. Később azért utazott Itáliába, hogy az építőmes­teri engedélyt megkapja, ezért Nápoly­ban, Rómában, Firenzében, Milánóban folytatott kiegészítő tanulmányokat. Magyarországi építészeti tevékenysége az 1820-as években indult meg igazán, illetve további lendületet adott pályá­jának az 1838-as nagy dunai árvíz pesti pusztításait követő újjáépítési periódus. 1844-ben végre megkapta építőmesteri engedélyét, melynek birtokában kortár­sai fölött messze kimagaslóan, mintegy 900 tervét fogadták el, melyek jelentős része meg is valósult. Európai rangot jelentett, hogy 1836-ban a bécsi Képző­művészeti Akadémia – Pollack Mihállyal együtt – rendes tagjai közé választotta. Hild József 1842-ben emellett megkapta a Pest díszpolgára címet is, mert gyakor­latilag neki köszönhető a magyar főváros 19. századi képe.

 A virtuális lexikon így ír erről: „Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hoz­zájárult a 19. század első felének magyar­országi, és főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi reformá­tus templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a buda­pesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangéli­kus templom főhomlokzatát is. Az általa tervezett jelentős középületek közé tar­tozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízá­sokból felépült Hild-bérházakkal. Ilye­nek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sán­dor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa)”.

 A nagy jelentőségű mes­ter életének utolsó szakasza – az utókor számára – érthetetlen mellőzöttségben telt. 1861-ben megvonták tőle Pest városi építészeként kapott ezer forintos java­dalmazását, és idős korára ritkán kapott már megbízást. Egy leírás szerint öreg­korát, melyet az özvegység is sújtott, rangjához méltatlan szegénységben élte, szerény lipótvárosi lakásában. „Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. 1867. március 6-án halt meg tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14. szám alatti házban lévő lakásán.
Forrás: /kép/hídlap

Ott, ahol a Duna folyam délnek fordul, a Dunakanyar jobb partján magasodik az esztergomi Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, a Bazilika.
Esztergom története egyben az építészek története , hiszen szám­talan, történelmi épület viseli e szakma legkiválóbbjainak keze nyomát. A jelenlegi pompa is nekik köszönhető, köztük is főként Hild Józsefnek



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése