Koalák a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először. Európában eddig csupán kilenc rangos állatkertben tartottak koalákat, köztük lisszaboni, madridi és bécsi intézményekben.



A koalák őshazája Ausztrália. Ezen belül főként az ország keleti és délkeleti felében fordulnak elő. Bár elterjedési területük ma már lényegesen kisebb, mint száz esztendővel ezelőtt, ez a terület földrajzi értelemben még ma is igen nagy kiterjedésű, hiszen maga Ausztrália is hatalmas területen fekszik. 

A koalák majdnem teljesen a fákon élnek. Nem készítenek fészket, hanem a fa ágán alszanak. Általában lassan mozognak, de ha szükséges, gyorsan is tudnak mászni. Át is tudnak ugrani egyik fáról a másikra, ha elég közel vannak. Hosszabb utakat a földön tesznek meg. Veszélyhelyzetben meglepő gyorsasággal galoppoznak a legközelebbi fáig, ahol biztonságos magasságig felmenekülnek. Ott aztán türelmesen megvárják, amíg a támadó elmegy.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. 
 

A budapesti volt az első Állatkert az országban (a Világon a 25.). Igaz, Magyarországon már Nagy Lajos királynak és Mátyás királynak is voltak oroszlánjai, az alcsúti arborétumban most is láthatók a régi medveketrecek maradványai és több vadaspark is létesült régen is, de kifejezetten állatkert az országban sokáig nem volt. A Világon legelső, újkori állatkertjének tartott Schönbrunni állatkert 1752-es megnyitása után merült fel egy fővárosi állatkert létrehozásának gondolata.

A terv lelkes fogadtatásra talált, de a ’48-as forradalom és az azt követő politikai helyzet miatt csak jóval később sikerült megvalósítani. Az alapítók, Szabó József, Xántus János és Kubinyi Ágoston többször is falba ütköztek az alapítás során, de segítségükre volt Gamperlt Alajos, az „országfejedelmi biztos”, akinek közbenjárására engedélyezték végül a Budapesti Állatkert létrehozását, Így történt,  hogy az akkori Városerdőben, a ami Városligetben 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtöki napon megnyitotta kapuit az ország első állatkertje, a Budapesti Állatkert.

Ekkor már csaknem 500 állatot csodálhattak meg itt a látogatók: kilencféle majmot, többféle madarat (papagájokat, kakadukat, arákat), de persze őshonos állatokat is, mint rókát, borzot, farkast, őzet, gím- és dámszarvast. A legnépszerűbb Kristóf volt, a barnamedve. A leghíresebb látogató pedig maga Erzsébet királyné, Sisi volt, aki nagyon szerette a magyar állatkertet. Az ő közbenjárására került később az első zsiráf Budapestre a schönnbrunni állatkertből. Rá két évre ennek a zsiráfnak kiszsiráfja is lett, ami azért is nagy szó, mert így lett állatkertünk a sorban 3. világon,  ahol kiszsiráf született, aki viszont az első állatkerti zsiráf volt, akinek már az anyja is fogságban született.