Ezen a napon történt - március 12.

 Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában.

A 8. századtól temetése napján ünnepelték. Mivel ez a nap a nagyböjtbe esik, ünnepét 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át (ezen a napon szentelték püspökké Nagy Szent Gergelyt 590-ben). A Gergely név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, március 12-énél szerepel.

Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz. 
Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok bort szüretelnek. 

1847. március 12-én született  Schulhof Lipót    magyar származású francia csillagász. Bolygók és üstökösök pályaszámítását kutatta.

 A múlt század utolsó negyedének és a századévforduló éveinek egyik legjelentõsebb  csillagásza.
Baján tanult 1858 és 1866 között. Az érettségi után Bécsben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. 1870-ben a bécsi egyetemi obszervatórium asszisztense lett.  Magyarországon nem volt módja elhelyezkedni, mert az 1849-es ostrom alkalmával az osztrák tüzérség lerombolta a gellérthegyi egyetemi csillagvizsgálót, s így ötven évig nem volt hazánkban állami csillagvizsgáló.

Elsõsorban elméleti számításokkal, fõként a bolygók Nap körüli keringési idejének kiszámításával foglalkozott.
1872. november 27-én rokonlátogatásra érkezett haza. Itthon figyelte meg a nevezetes "csillagesõt", amikor néhány óra alatt több ezer meteor hullott. Az osztrák E. Weiss segítségével kimutatta, hogy az ismétlõdõ hullócsillagrajok az üstökösök szétszóródásából erednek. 

1875. július 11-én a bécsi obszervatóriumban munkálkodva egy új kisbolygót fedezett fel, amelyet Rotegeniának, Védelmezõnek neveztek el. 1878-ban elnyerte Párizsban a 400 arany frankos akadémiai Vaillart-díjat a kisbolygók mozgásában mutatkozó zavarokról írt dolgozatáért. Három kisbolygót sikerült még újra felfedeznie (Maja, Camilla, Liberatrix). 

Hazája is megbecsülte a kiváló tudóst: 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává választotta.



A huszadik század egyik legkiválóbb hegedűművésze, legfelemelőbb művészegyénisége 1999-ben   ezen a napon  hunyt el Berlinben.


"Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész és karmester New Yorkban született. Három éves korában kezdett hegedülni, első tanára Sigmund Anker volt. Hihetetlen tempóban fejlődött, és hét évesen debütált Mendelssohn Hegedűversenyével a San Franciscoi Szimfonikus Zenekarral. A csodagyerekre felfigyelt Sidney Ehrman, egy san franciscoi jogász, aki több évre vállalta taníttatása és utazásai költségeit. Így utazhatott Menuhin Európába, és Párizsban Georges Enescunál és Louis Persingernél fejleszthette tudását.  A következő néhány évben végigturnézta Európát a legjobb zenekarokkal, mindenhol rabul ejtve a közönséget. Yehudi Menuhin 1927. november 25-én, tizenegy évesen mutatkozott be a Carnegie Hallban, Beethoven Hegedűversenyét játszotta Fritz Busch vezényletével. A közönséget és a kritikusokat is megragadta kivételes zenei intelligenciája és érzékenysége. A káprázatos bemutatkozást néhány héttel később ugyanott szólóest követte, ahol rendőrségi kordonnal kellett visszatartani az éljenző tömeget.

Menuhin 1935-ben tette első világkörüli útját, ennek során tizenhárom ország hatvanhárom városában 110 koncertet adott.

Mély emberségéért Yehudi Menuhint több ország becsületrendjével is kitüntették, és számos lovagrend tagjává választotta. Erzsébet királynő Tiszteletbeli Lovaggá ütötte."
forrás: fidelio