"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2010. november 5., péntek

Barangolás ...... az ízek világában.....

a kávé...  és baklava....

A kávéfa  kiejezetten   látványos növény: lombozata dús, levelei ráncosak, fürtökben hajtó, krémfehér virágai küllemükben és illatukban is a jázminra  emlékeztetnek.
A kávét mindenki azonnal összekapcsolja a koffeinnel.Ez a fehér, enyhén keserű izű kristályos vegyület a teának és a kóladiónak is alkaloidja. Serkentő hatása közismert, stimulálja  a gondolkodásért felelős agyi mezőket, enyhiti a fáradtságérzetet, fokozza az izmok teljesitőképességét. A kávéban még sok száz szerves és szervetlen vegyület található,pl. Na , K,  Mg, Fe, rengeteg illóolaj és flavonoid is van. A napi 2-3 kávé tehát igazoltan kedvező élettani hatású. Természetes antioxidáns-tartalma szerepet  játszhat a szervezetben képződő szabad gyökök lekötésében.
Kávécserje, babkávé




Ha fel kellene sorolnunk, milyen keleti édességeket ismerünk, melyiket emlitnénk először, alighanem a baklava  végezne az első helyen. A baklava olyan különlegességnek számított évszázadokig, amelyet csak az uralkodói, főúri udvarokban lehetett megkostólni A baklavát magáénak ismeri fél mditerráneum, egész Észak-Afrika, a Közel-Kelet, az egykori Perzsia Azerbajdzsán, Örményország és a Balkán nagy része is.
 A szultáni palota konyhájában egykor valóságos főzőakadémia müködött, a baklava tésztájának készítése a szakácsok felvételi feladatai közt első helyen szerepelt. Először is a tésztát  pontosan a tepsi méretére kellett nyújtani, de olyan hártyavékonyra,  hogy száz rétegére egy aranyérmét  élével ejtve a pénzdarabnak koppania kellett a tepsi alján! A látványos bemutatót érdeklődő közönség figyelte, és siker esetén a szakács nem csak az állást nyerte el, hanem az aranypénzt is megtarthatta...
    Baklava: hozzávalók a tésztához:


30 db réteslap
20 dkg sózatlan, olvasztott vaj,
30 dkg darált dió
10 dkg cukor
1 kávéskanál őrőlt fahéj
15 dkg méz

A sziruphoz

1 szem citrom
10 dkg méz
2-3 dl víz
1darabka narancshéj

15 dkg mézet felmelegitünk, , hozzáadjuk a cukrot, és állandóan kevergetve felolvasztjuk.Beletesszük a diót, és jól összekeverjük.Egy tepsit kikenünk vajjal.Ráteritünk két réteslapot, majd megkenjük olvasztott vajjal, ismét két réteslap következik vajjal megkenve, s ezt ismételjük 10 lapig. Erre kerül a diós töltelék fele, majd ketteséval váltogatva ismét 10 réteslap következik.Rákenjük a töltelék másik felét, végül betakarjuk a maradék 10 réteslappal, ügyelve, hogy a tetjére bőven jusson olvasztott vaj. A sütemény tetejét éles késsel bevágjuk olyan formára,ahogy szeletelni szeretnénk, de nem vágjuk át az aljáig. A sütőben aranysárgára sütjük. Amig a tészta sül, elkészítjük a szirupot:kicsavarjuk a citrom levét, felöntjük2-3dl vízzel, hozzáadjuk a mézet, összekverjük, és a narancshéjjal együtt felforraljuk, majd kihűtjük.Amikor elkészült a sütemény, a vágásokat teljesen átvágjuk a tészta aljáig, a forró süteményt meglocsoljuk a kihűlt sziruppal, melyből a narancshéjat kivettük. Végül hintsük meg a tetjét kevés darált  dióval!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése