A cipő indíthatta el. Az egyik képeslapban bukkantam rá és vágtam ki a képét. Néha elővettem és nézegettem. Elfogott a szédülés, olyan ostobán éreztem magam, Dehát csak csak egy cipő... Csak egyszer szerettem volna belépni a képeslapjaim fényes vidám lapjaira.. A cipő - a vidám hetyke piros szín. a lehetetlen magas sarok. Cipő amit a lehetetlenre terveztek, lebzselésre, henyélésre, REPÜLÉSRE, bármire csak nem gyaloglásra. H. rájött, hogy valamit rejtegetek..... valami illetlenre sóvárogsz, én a Lolitára, te a cipőre... Van cím a hirdetésre?
Hadifoglyokra jellemző óvatos dörzsöltséggel terveztük meg a szökést.....
És 3 óra utazás után megérkeztünk. És ebédeltünk, és teát ittunk porcelán csészéből, nem müanyagból, arra számitottam, hogy öregotthonos kardigánunkban és semmitmondó szoknyánkban szürkén, nevetségesen festünk. Talán igy is volt, de a a szememben megváltoztunk,, bearanyozódtunk... Ebéd után leintettünk egy taxit, lámpaláz lett úrrá rajtam. Kisimitottam a hirdetést, újra öregnek, szürkének éreztem magam. Mi lesz, ha az eladó be sem enged. ....Közben megláttam egy könyvesboltot, kértem álljunk meg. és megvettem H.nak a Lolitát. Senki sem rótt meg, hogy illetlenség. H. mosolygott és végighúzta ujját a könyvgerincen. Milyen jó az illata, ........ Megérkeztünk. A bolt aprócska, amiben üvegpolcok sorakoztak, a földön nagy vázákban fehér rózsák.Az eladó, fiatalember volt, okos szép arccal, nagy kő esett le szivemről, mikor láttam, hogy mosolyog a tekintete. Ezt szeretném megnézni, mutattam a hirdetést. Kihozta.. És a cipő olyan volt, mint a karácsonyfadísz, mint a rubint, mint egy nem létező gyümölcs. Nem tett megjegyzést a tolószékemre, öreg göcsörtös lábfejemre,tudom, hogy látta a visszereimet. nagy gonddal húzta fel a piros cipőt.......Cipő REPÜLÉSRE...
Mennyibe kerül? ......... nem tudom kifizetni.....Gyöngéd mozdulattal tette vissza a Valentin-napi,Forma-1, koktélcseresznye-piros cipőt a dobozba. Bármily világos volt az üzlet, szürkébbnek tünt, amikor lecsukódott a doboz teteje.
Csak egy napra jöttek, asszonyom? Igen, de nagyon jól éreztük magunkat. Sajnálom, az ajtó melletti magas vázák egyikéhez lépett és kivett egy szál rózsát. Megajándékozhatom eggyel? a kezembe tette. Tökéletes, erős illatú, alig kinyílt virág volt. Nyári este, Hattúk tava illata volt. Egy pillanatra még a cipőről is megfeledkeztem, Egy férfi-aki nem a fiam..-virágot adott nekem.
Még megvan a fehér rózsa. Ha lekonyul a feje, majd lepréselem és a Lolitában könyvjelzőnek használom, Most ezt a könyvet olvassuk. Bármily illetlen is. De szeretném látni, hogy megpróbálják elvenni tőlünk!
/J.Harris novellája alapján/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése