Toi et Moi ...... /Te meg Én/

1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg Paul Géraldy francia költő. Alig huszonnyolc évesen adta közre a Toi et Moi (Te meg Én) című kötetét, amely versek esetében szokatlan módon bestseller lett. Titka Baranyi Ferenc szerint az volt, hogy „a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani.”

. Géraldy könnyed, szellemes író lévén az érzelmet olykor az érzelgősség határán finom iróniával tudta vegyíteni. Magyarországon a művet Kosztolányi Dezső fordítása tette népszerűvé 1925-ben.
Géraldy később számos színművet és néhány regényt írt, darabjait könnyed, csevegő stílus jellemzi, az Európában uralkodó francia színpadi irodalom naturalista irányzatát, nyerseségét ekkor szorította ki valami új szentimentalizmus. Magyarul több színműve is megjelent: az Ezüstlakodalom, a Szeretni, A nagy fiúk, a Róbert és Marianne (Kosztolányi Dezső fordításában) és a Krisztin, Zilahi Lajos átültetésében.

Géraldy csaknem száz évet élt, 1983. március 10-én hunyt el a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben, ennek ellenére nem sok életrajzi adat maradt róla. Az irodalomtörténet mostohán bánik vele, ennek ellenére élőbb, mint sok más, ismertebb és elismertebb kortársa. A szerelmes idézetek gyűjteményeinek állandó szereplője, ott van az esküvőkön, idézik egymásnak a szerelmesek.

Ha te szeretnél és én
szeretnélek, hogy szeretnélek!

Ideges vagyok, komisz, elégedetlen,
féltékeny vagyok, komor egy szó miatt,
ok nélkül szidlak, egész nap veszekszem.
Nagyon szeretlek: mindez ennyi csak.
Folyton gyötörlek, bántlak szűntelen;
talán jobb lennék, s te boldogabb, lehet,
ha nem lennél a földön mindenem,
s nem félteném úgy szegény szerelmemet.

Paul Géraldy
szerelmes versét fordítta Rácz Olivér