Barangolás ...... az ízek világában..... Magyarország....a töltött-káposzta

Ha az öreg sarki gesztenyefa alatt elhaladva, szemünkkel követve a

varjúk   repülését, meglepetten vesszük észre, hogy ágai között fellátunk

az égig, és ha a fiatalasszonyok kezdenek közelebb bujni férjeikhez,

ezzel adván hangsúyt annak a ténynek, hogy beköszöntött az ősz, és

feltetlenül szükségük van az új bundára, akkor egyre jobban közeledik a

zúzmarás disznóvisitással  és pálinka-illattal teli hajnalok ideje.

Ha a természet tudná,  hogy minő nagy örömet okoz vele egyeseknek- na

nem annyira a disznónak-, talan még sietett is volna egy kicsit, mert

bevallom, hogy én már keszitettem az idén töltöttkáposztát aminek az

ideje igazán csak most fog eljönni. Nem olyan nagy bűn  ez annak a

szemében aki szintén szerelmese ennek az igen kiadós egytálételnek..

Többeknél okoz szivdobogást, mint mondjuk a pacalpörkölt    t.:)))

Hogy sok haragosom van a disznók között azt főleg  annak tudom be, hogy

imádom a füstölt sertéscsülköt , es ennek hire kelt.

De ha minel előbb élvezni kívánjuk   e cikk lérejöttének okozóját, annak

izet es illatát, nosza fogjunk hozzá.

Az asztalon ott sorakoznak egymás mellett a szereplői a mai előadásnak.A legbüszkébben a szépen fejlett füstölt csülök  tekintget ki egy hideg

vizzel töltött tálból, amibe azért tettük, hogy a készülendő  finomságot

ne tudja elsózni. A tál mellett egy fehér füstöletlen  társa fekszik.

Mögöttünk egy tálban  vegyes darálthús - ill. marhahúsbóll fele-fele

arányban   , hogy békésen megférjenek együtt.Mellettük frissen pucolt hagymak kergetőznek a fűszertartók körül, és

a sort a szintén  tálban varakozó savanyúkáposzta halom zárja  le.

A hagymátapróra vágva  vagva megpiritjuk es felét a darált húshoz adjuk, amit

sóval, borssal, csipetnyi pirospaprikával es Vegetaval fűszerezünk .Felig készre főzőtt  rizst adunk hozzá, amire két tojást ütünk.

Az egeszet nagy gonddal osszekeverjuk es felretesszuk, hogy a talban

levoknek legyen idejuk szepen osszeismerkedni.

Fogjuk a megmosott sima csülköt éles késsel es nagy szorgalommal a húst levágjuk a csontról.. Ha kisebb darabok nagyon ragaszkodnanak eddigi

helyükhöz, hagyjuk őket, később ők fognak önként a csontnak hátat mutatni.

A lefejtett húst kockákra vágva egy edénybe tesszük, hagyva időt neki

ama nemes célra való felkeszüleshez, mire teremtődött.

Füstölt társát kivesszük a vizből es vele is hasonló módon járunk el.

Elővesszük  a megfelelőfazekat a helyeről, de ezuttal ne a fülénél fogjuk meg, mert amint meglája minő dolgokat szándékozunk beletölteni,

ugy ellágyul a boldogsagtól, hogy füle szakadtával lábunkra eshetne,

ahol csak kárt t okozna akaratlanul is.

Hogy a káposzta se érezze magát sokaig elhagyottnak, egy jó adagot

kiveszünk belőle es sszürőbe e tesszük. Folyó hideg viz alatt átmossuk,

majd tobbször jól kinyomkodjuk. Igy járunk el a többi részével is.

Egy maréknyit kiveszünk belőle, ujjaink között fellazitva szép vékonyan beteritjuk vele a fazék fenekét, megborsozzuk majd hozzáadjuk a

megmaradt piritott hagymat.. Erre teszük egy sort a darabolt füstölthús kockákbol, amit megszorunk 3-4 evőkanál liszttel, majd ujabb

káposztaréteg következik.

Ezt a réteget meghintjuk piros paprikaval, hogy a káposztát betakarja.

Mosott baberlevelet dobunk rá, majd a sima húkockákkal fedjuk be a sort.

Ezután káposztaréteg következik, amit füstölt hússal   l takarunk be, nem

megfeledkezve a nemes csontokrol, mert azoknak itt a helyük. Újra

betakarjuk káposztával es babérlevelet teszünk rá, kettő kell hogy ne

unatkozzon magában. Most egy sor kovetkezik sima  csülökhúsból, amit

szinten finom káposztaréteggel boritunk be.

Most érkezett el az ideje annak, hogy elővegyuk a tölteleknek bekevert

húst. A leveleket előkészítjük, kivágjuk a vastag kocsányos részt, hogy

a hajtogatasnál ne tudjon akadáyozni. Ahúsból a leveleknek megfelelő nagysagú hosszúkás  gombócokat formáunk es a levelekbe csomagoljuk, hogy

nemsokára viszontlátva örüljünk  neki.

Az igy kellő gondossággal becsomagolt töltelekeket szépen egymás mellé helyezve lassan végére értünk teendőinknek. Már csak az maradt hátra,

hogy a maradékkáposztával letekarjuk a gombócokat es a régebbi

csülokőzeskor előrelatóan lefagyasztott léből annyitöntsünk rá, hogy

eppen ellepje. Pici pirospaprikaval meghintve a tetejet elmondhatjuk,

hogy a tőlünk telhetőt  megtettuk.

Lakodalomban vagyunk most -aminektemploma a konyha-, hiszen két

jobban összeillő párt nehezen találnánk, es oltarnak megtette a

konyhaasztal s a nászhozjó  lesz a nagyfazék, mit fedővel takarunk le

nem zavarva a régvárt t ölelkezest.

S ha egy óra múlva valaki betévedvén hozzank hetykén azt kerdezi, hogy

mit főzünk,  akkor-ha az illető nem külföldi - nyugodtan adjunk neki két

hatalmas pofont, hogy sohase felejtse el, a töltött káposztával nem

viccelődunk!

A recept a Konyhalista....     oldalról való....  kedvenc receptem!!!