Történészek szerint a peloponnészoszi játékok eredete a korai egyiptomi, valamint a krétai minoszi kultúrában keresendő.
A két korszak szellemi és mozgáskultúrája egyesült és kiteljesedett Hellászban, s a dór hódítók segítségével egyfajta életformává vált. Magának az olimpiai játéknak az eredete a görög mondavilágba nyúlik vissza, ahol Zeusz, Pelopsz, valamint Heraklész nevével hozzák összefüggésbe.
A legelterjedtebb hiedelem utóbbi nevével kapcsolta össze az olimpiát; Heraklész állítólag apja tiszteletére alapította a versenyt, kimérte a szent ligetet (Altis), oltárokat állított a 12 főistennek és elrendelte az ünnepek négyévenkénti megismétlését. Érdekes, hogy párhozamosan az Olympiában megrendezett versenyekkel Pythiában és Isthmusban is szerveztek hasonló szórakozást.
Az olimpiák kezdeti hanyatló korszakában a polgárháborúkkal sújtott Hellászban Iphitus éliszi király volt az, aki a delphoi jósda tanácsára visszaállította, s tulajdonképpen a játékok egyeduralkodójává tette az olimpiát.
Eleinte a játékok egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból álltak. Euszebiosz (Kr. u. 260-340) szerint Kr. e. 776-ban az éliszi Koroibosz nyert, aki szakácsként dolgozott. Miután ő volt az első olyan győztes, akinek a neve fennmaradt, az olimpiákat ettől a dátumtól számolják. A 14. olimpiától kezdve a kétszeres stadionfutás, majd a fegyveres futás (65. olimpia), a birkózás, a pentatlon (mindkettő a 18. olimpián), az ökölvívás (23. olimpia), a kocsiversenyek (25. olimpia), valamint a pankráció és a lóverseny (mindkettő a 33. olimpián) került fel a programba. Kr. e. 632-től (a 37. versenyen) kezdve a gyermekek, míg Kr. e. 396-tól (96. viadal) a kikiáltók és a trombitások olimpiáját is megrendezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése