Budaörs német ajkú lakosságának egyik leginkább tovább élő, ünnepi hagyománya az Úrnapi virágszőnyeg.
A budaörsi Virágszőnyeg hagyományai
Eredetileg ezt az oltáriszentség ünnepén, a körmenet (a főút) útvonalán, két kilométer hosszan, a házak tulajdonosai a rokonsággal összefogva készítették, két méter szélesesen, szirmokból. A virágokat az ünnep előtti napokban, de főleg az ünnep előtti vasárnap szedték. Ezután a pincében vékonyra kiteregették, ködszerűen megpermetezték őket, hogy frissek maradjanak. Ezt a munkát főleg lányok és asszonyok végezték. Nagy keletje volt a búzavirágnak, a margarétának, a pipacsnak, a szarkalábnak és minden más tartósítható virágnak.A férfiak az ünnep hajnalán lombos ágakat vágtak és a virágszőnyeg szélétől jobbra, balra félméternyire letűzték. A férfiak dolga volt a virágszőnyeg helyének kirajzolása és többszöri alapos fellocsolása is. A szőnyeg elkészítésénél ügyelni kellett a színek összeállítására, a virágszirmok egyenletes hintésére, a gyorsaságra, a rajzolt – vallásos meggyőződésről tanúskodó – motívumok egyenletes elhelyezésére.
Különösen sok volt a teendő ott, ahol a négy család (Braun, Wendler, Hauser, Kubik) házainak utcai falára támaszkodó kápolnák álltak. Egy ilyen kápolna kiállítójának, díszítőjének lenni nagy megtiszteltetést jelentett. A díszítés élő virágból font koszorúval történt, valamint oltárkép, szobrok, gyertyatartók és díszes terítők ékesítették a kápolnákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése