"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. június 24., hétfő

Korallzátonyok

 Mint kőbe merevedett víz alatti őserdők, a korallzátonyok az élőlények által valaha létrehozott építmények legcsodálatosabbjai.



A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya , a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron  és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll  melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.

Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hatására Új-Guinea és Tasmania végérvényesen elvált a szárazföldtől. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland állam partjainál a Nagy-korallzátonyt. Számtalan élőlénynek nyújt otthont: míg a cetek egyik különleges fajtájának fő szaporodási területet, addig egyes veszélyeztetett fajoknak, mint a tengeri tehénnek, illetve a zöld és a cserepes teknősöknek táplálkozási helyet biztosít.
E fantasztikus képződményről először Cook kapitány adott hírt hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette. Az ízig-vérig felfedezőt és tengerészt azonban nem a tenger alatti világ szépsége nyűgözte le, hanem az a veszély, amelyet e szirtek a hajózás számára jelentenek. A szigetek külső – óceán felé eső – fele meredeken zuhan le, akár 2000 méter mélységig is. A vastag korallmészkő az alapot képező kőzetek lassú süllyedése miatt alakult ki, ugyanis a szirtképző korallok csak 50 méter mélységig képesek életben maradni. /Wikipedia/




Veszélyben a Nagy- korallzatony

A korallok pusztulását a globális felmelegedésen túl a túlzott halászat és a vízszennyezés is súlyosbítja. A Queenslandi Egyetem Tengertudományi Központjának tanulmánya szerint a korallok nem képesek alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés az előrejelzések szerint 50 év múlva legalább 2 °C-ot fog elérni.

 A pesszimista jóslat szerint a 21. század közepére a korallzátonyból csak 5 % marad életben, 2100-ra pedig az egész korallállomány elpusztulhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése