Mint kőbe merevedett víz alatti őserdők, a korallzátonyok az élőlények által valaha létrehozott építmények legcsodálatosabbjai.
A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya , a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.
Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hatására Új-Guinea és Tasmania végérvényesen elvált a szárazföldtől. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland
állam partjainál a Nagy-korallzátonyt. Számtalan élőlénynek nyújt
otthont: míg a cetek egyik különleges fajtájának fő szaporodási
területet, addig egyes veszélyeztetett fajoknak, mint a tengeri
tehénnek, illetve a zöld és a cserepes teknősöknek táplálkozási helyet
biztosít.
E fantasztikus képződményről először Cook kapitány
adott hírt hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette.
Az ízig-vérig felfedezőt és tengerészt azonban nem a tenger alatti
világ szépsége nyűgözte le, hanem az a veszély, amelyet e szirtek a
hajózás számára jelentenek. A szigetek külső – óceán felé eső – fele
meredeken zuhan le, akár 2000 méter mélységig is. A vastag korallmészkő
az alapot képező kőzetek lassú süllyedése miatt alakult ki, ugyanis a
szirtképző korallok csak 50 méter mélységig képesek életben maradni. /Wikipedia/
Veszélyben a Nagy- korallzatony
A korallok pusztulását a globális felmelegedésen túl a túlzott halászat
és a vízszennyezés is súlyosbítja. A Queenslandi Egyetem Tengertudományi
Központjának tanulmánya szerint a korallok nem képesek alkalmazkodni a
világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés az
előrejelzések szerint 50 év múlva legalább 2 °C-ot fog elérni.
A pesszimista jóslat szerint a 21. század közepére a korallzátonyból
csak 5 % marad életben, 2100-ra pedig az egész korallállomány
elpusztulhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése