"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. december 9., péntek

December hónap

December az év legsötétebb hónapja.. A néphagyomány is számos - a természethez kapcsolódó - mondát és szokást hagyott ránk.

December 13., Luca napja

A régi időszámítás szerint az év legrövidebb napja, és egyben a leghosszabb éjszakája, nem csoda hát, hogy gonoszjárástól tartottak őseink. Nem is várták tétlenül a szellemeket: bezárkóztak házaikba, és fokhagymával bekenték, majd bereteszelték a zárakat, annak szaga ugyanis távol tartja a rossz szellemeket. És ha mindez nem segített, a harangot is félreverték, bízva abban, hogy annak hangja elűz minden leselkedő gonoszt.

Csíra
Ezen a napon a háziasszonyok búzát kezdtek csíráztatni. Ha Szentestére, azaz december 24-ére szárba szökkent az újbúza, az termékenységet, gazdagságot, egészséget, boldogságot hozott a ház lakóinak.

Amikor ez a szokás dívott, még nem volt divat elfogyasztani a csírát, helyette az asztalt vagy az ablakpárkányt díszítették a zsenge, fűzöld búzaszálak, melyek akár 35-40 centi magasra is megnőttek. A búza karácsony esti állapotából lehet következtetni a következő évi termésre is: ha kilátszik a búza közül a gyertya, kevés, ha nem látszik, bőséges lesz a termés.
Szék

E napon kezdték faragni a Luca székét, melyet karácsonyra kellett elkészíteni, hogy azt a templomba felállítva kiderítsék, ki a falu boszorkánya. Ha a székre állított lányon szarvak nőttek, nem kellett más bizonyosság, boszorkánynak minősítették, és helyben el is égették.

A babona szerint ha a boszorkány elszalad, akkor üldözőbe vehették, de futás közben mákot szórt maga után, amit üldözőinek szemenként fel kellett szedni, így nem mindig kapták el a bűbájos némbert.

Sok vidéken az asszonyok nem dolgoztak Luca napján, mert az szerencsétlenséget hozott.


Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért egyben házasságszerző szentnek is tartották. E legenda lehet az alapja a következő szokásnak: Luca napján írj fel 12 férfinevet apró papírokra. Tedd őket egy kosárba, és karácsonyig minden nap húzz ki egy nevet. Akinek a nevét karácsonykor - utolsóként - húzod ki, az lesz a férjed.

Hasonló szokás volt a Luca napi gombóc. Ez esetben szintén 12 férfinevet kell apró cetlikre felírni, majd ezeket egyesével belegyúrni a gombócokba, de úgy, hogy egy üresen maradjon. Tedd őket forró vízbe, és amelyik előbb a felszínre jön, az rejti majd jövendőbelid nevét. Ha az üres gombóc jön elsőként a felszínre, az annyit jelent, hogy a következő évben pártában maradsz.


Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, a keresztény egyház azonban nem tartja történeti személynek. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabéli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi kísértetszerű jelenség, aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja.

Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. A Tápió vidékén például az ólak ajtajaira fokhagymával rajzoltak keresztet, az Ipoly menti falvakban megfokhagymázták az állatok fejét, az istálló ajtaját, eléje pedig hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. Csallóközben Luca-napkor nem adtak ki semmit a házból, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon.

Cédulákat úgy használták, hogy rájuk férfineveket írtak, abból mindennap egyet tűzbe vetettek, és ami karácsonyra utoljára maradt, az lett a jövendőbeli neve. Lucakor is gallyakat tettek vízbe, ha pedig karácsonyra kizöldültek, az a leány közeli férjhezmenetelét jósolta.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel - főként a Dél-Alföldön - a tollaspogácsa, úgynevezett Luca-pogácsa készítése is. Akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak ez betegséget vagy közeli halált jelez.

Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak. Országszerte úgy tartották, ha fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. Luca napjának reggelén a nők ügyeltek arra is, hogy asszony vagy lány be ne tegye a lábát a házba.

December 21. - Tamás napja

Ez a nap a néphit szerint nemcsak a disznóölésre a legalkalmasabb, hanem szerelmi jóslásra is kiváló, ezen a napon ugyanis megálmodhatod jövendőbelidet: amint felébredsz, az első dolgod legyen lejegyezni, hogy kivel álmodtál!
Ha kertes házban laksz, ezen a napon éjfélkor zörgesd meg a válladdal a kaputokat: ahol elkezd ugatni a kutya, onnan érkezik majd a kérőd.

December 24. - Ádám és Éva napja, karácsony szentestéje

Az év legfontosabb ünnepén nemcsak ajándékozni és karácsonyfát állítani szokás: ehhez a naphoz szintén több szerelmi jóslás is kapcsolódik. Érdemes például besegítened a bejglisütésbe, aki ugyanis karácsonykor mákot darál, a babona szerint a következő évben férjhez megy.
Ügyelj azonban arra, hogy ezen a napon ne kérj, és ne is adj kölcsön, mert elviszi a szerencséd. Az is rosszat jelent, ha nem a ház körül tevékenykedsz, hanem otthonodtól távol, ezért semmilyen vásárlást ne tervezz erre a napra!

December 31. és január 1. - Szilveszter és újév napja

Az év utolsó, és a következő év első napjának fő szabálya: csak azt csináld, amit egész évben szeretnél! Ezen a napon tilos a munka, a takarítás, de legfőképp a veszekedés. Egyél sokat! Arra, hogy pontosan mit, szintén léteznek hiedelmek. A lencse szépséget és sok pénzt hoz, ha pedig rétest sütsz, az tartóssá teszi a gazdagságot. Legalább erre a napra tedd félre a diétádat, és semmiképp ne fogyassz szárnyast, az ugyanis elkaparja a szerencséd.




Forrás: Karácsony

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése